Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-118
118. országos ülés májns 7. 1819. 7 A másik megjegyzés, melyet tenni kívánok, a szövegezés correctségére vonatkozik. A képviselő ur módosítványa ezen kifejezést tartalmazza: „ha folyamodót abban elég jártasnak találja." Én ezt nem tartom semkielégítőnek, semeorrectnek. A törvény 2-ik §-a épen azért, hogy a minősítés iránt senkinek semmiféle kételye ne legyen, megmondja, hogy mit ért a jártasság alatt. Azt mondja, hogy a magyar nyelvet Írásban és olvasásban elsajátítsa annyira, hogy képes legyen azt tanítani. Nem szeretném, hogy ezen az előbbi szakaszba felvett körvonalozás helyett, az utóbbi szakaszban más kifejezés használtassák. Tehát kérem a t. házat, méltóztassék a módosítványba a következő szövegezést felvenni: „A 2-ik §-ban megszabott mértékig terjedő jártasságát igazolja." Ezek folytán, bátor vagyok Irányi t. képviselő ur módosítványa ellenében a következő módosítványt beadni. Az első pont után teendő: „A tanfelügyelő ellenzése ellen azonban a jelölt, a vizsgálat napjától számítva, legföllebb 30 nap alatt a vallás és közoktatási ministerhez felfolyamodhatik, ki az esetben egy maga által kinevezett 3 tagú bizottság által újra megvizsgáltatja őt, és ha a folyamodót a magyar nyelvben, a 2-ik §-ban megszabott mértékben képesítettnek találja, az oklevél neki azonnal kiadandó." Molnár Aladár t. képviselő ur módosítványábau az foglaltatik, hogy a tanfelügyelő igazolja a képességeta bizonyítványban. Mármost, ha ellenkezés támad és a bizottság a tanfelügyelő véleménye ellenében képesítettnek tartja a jelöltet, nem lehet a bizonyítványt utólag a tanfelügyelővel aláíratni. Ezt tehát véleményem szerint pótolni kell azzal, hogy kimondatik, miszerint a bizottság határozata az oklevélre rávezetendő. így, gyakorlati tekintetben ki van egészítve a rendelkezés és az, a mit a képviselő ur kíván, összhangzásba vau hozva a törvényjavaslat intentiójával, és az ellenőrzési jog is meg van óva. A mi Grrünwald Béla t. képviselő ur módosítványát illeti, bátor vagyok megjegyezni, hogy igenis az 1868 : XXXVIII. t. ez., valamint az 1876 : XXVI. t. ez. intézkedik fegyelmi tekhitetben és a ministeriumot a felekezetekkel szemben bizonyos esetekre felruházza a fegyelmi eljárás elrendelésével. Megvallom, hogy a bizottság e tekintetben szükségesnek tartotta óvatossággal eljárni és nem akart túlzásba esni, nem akart felállítani szabályokat, melyekkel a ministeriumot megbízná bizonyos teendők teljesítésével olyképeu, hogy mikor a sanctióról lesz szó, ezen rendelkezés parallisáltataék mások jogosult ellenzése által. Tehát azon hangsúlyozást, a mint a képviselő ur azt indítványozta, én részemről ezélszeríínek nem tartom. A 3-ik pontot a következőképen vélném szövegezendőnek (olvas): A jelen törvény rende1 léteinek meg nem tartása esetében, az 1868. évi XXXVIII. t. ez. 15. §-a, illetőleg az 1876. évi XXVIII. t. ez. 7. §. alkalmazandó, t. i. a „3-ik pontja" szók kihagyandók, mert a ministernek meg van adva a jog, hogy a törvény meg nem tartása esetén hatáskörében egy már létező, tehát a felekezetekre nézve jogállapotot teremtő alapon fegyelmi eljárást indíthasson. Ajánlom módosításaimmal ezen szakasz elfogadását. (Helyeslés.) Irányi Dániel: Engedelmet kérek, t. képviselőház, hogy a t. előadó urnak iménti megjegyzéseire nézve én is néhány észrevételt tehessek. A t. előadó ur két almódosítványl méltóztatott Tenni az én módosítványorahoz: az egyik arra vonatkozik, hogy az én módosítványomban nincs meghatározva a határidő, a melyen belül az elutasított tanító-jelölt a ministerhez íolyamodhatik. Erre nézve elfogadom az előadó ur módosítványát, mert az csakugyan hiányt pótol az én módosítványomban. A mi a második ellenvetését illeti, hogy t, i. én beértem azzal, hogy a jelölt kimutassa, hogy elegendő jártassággal bir a magyar nyelvben, holott az elégtelen, azt gondolom, hogy miután az előző szakaszban ki van mondva, mit kell érteid a kielégítő jártasság alatt, az előadó ur által javasolt módosítás tökéletesen felesleges, de minthogy egyre megy, tehát hozzá járulok az előadó ur ezen módosítváuyához is. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miiiister: Grünwald Béla képviselő ur indítványa iránt ki kell nyilatkoztatnom, hogy mivel az mélyreható és sok akadályokra szolgáltatna alkalmat, azt részemről nem fogadhatom el. Elnök: Szólásra többé senki előjegyezve nem lévén, áttérhetünk a szavazásra; de minthagy az egyes bekezdésekhez vannak módosítványok beadva, a szakasz pontonként fog felolvastatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az első bekezdést). Elnök: Ugy hiszem, a t. ház elfogadni méltóztatik. (Helyeslés.) Következik az első pont, ehhez beadott Molnár Aladár képviselő ur egy módosítványt, illetőleg az első vont helyett indítványba hozott egy másikat, melyhez hozzájárulván az előadó, hozzájárulván a minister, nem szólván ellene senki, úgy hiszem, hogy Molnár képviselő urnak az első pontra nézve tett módosítványát elfogadottnak nyilváníthatom. (Helyeslés.) Ezen pont így fogna hangzani. Beőthy Algernon jegyző (olvassa) : 1. azon tanító-képző-iutézeteknéi, melyekben a tannyelv nem a magyar, (a tanfelügyelőnek tani-