Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-123

123. országos filét má jesztettem és mely jelenleg tárgyalás alatt van, ezen törvényjavaslat alapján — mondom — a Tisza völgyének és a dunaszabályozási munkálatoknak felülvizsgálatát megindíthatom. Miután azonban a t. képviselő ur abbeli aggályának adott kifejezést, vájjon ezen törvényjavaslat szerint a Tisza mellékfolyóinak, a melyek szintén a Tiszavölgyében vannak, megvizsgáltatását eszközöltethetem-e, én is azt hiszem, jó lenne, ha a t. ház ezen törvényjavaslatba egy oly módogítványt méltóztatnék felvenni, a mely szerint úgy a czímben, mint az 1-ső §-ban kifejezést nyerne azon eszme, hogy a Tisza völgye is megvizsgáltassék. Ez által tökéletesen eleje vétetnék azon aggálynak, a melynek a t. képviselő nr is kifejezést adott; és én törvény alapján lennék feljogosítva, hogy az általam behívandó szakértőkkel a Tiszavölgyét megvizsgáltassam, a mi czélom volt és a mit ezen törvényjavaslat alapján megtehetni remélek is, ha a törvényjavaslat az említett értelemben kiigazittatik, mert csakugyan a törvényjavaslat mostani szövegezése szerint erre nem volnék teljesen feljogosítva. Azonban azt hiszem, hogy ha a t. ház méltóztatnék belenyugodni abba, hogy a törvényjavaslatban ott, a hol a Tisza- és Dunaszabályozási munkálatok említtetnek, a szöveg úgy módosíttatnék, hogy a tiszavölgyi és a dunaszabályozási munkálatok, akkor minden kételynek és aggálynak eleje vétetnék. Mert én is abban a nézetben vagyok, hogy ha már szakértőket hívunk meg, akkor ue csak a tiszai és dunai munkálatokat, hanem általában az egész vizrendszeri munkálatokat is meg kell vizsgáltatni. (Helyeslés.) A mi második aggodalmát illeti: hogy csak a kormány közegeinek véleménye fog közöltetni és az ottani szakértők aggodalmai és véleménye nem, — erre nézve én ugyanazon véleményben vagyok, hogy minden néven nevezendő vélemény meghallgatása szükséges; azonban minden egyes közeg és minden egyes ottani érdekeltnek meghallgatását nem tartom lehetségesnek. A külföldi szakértők már magával a nyelvvel meg lesznek akadva; mert nem képzelem, hogy a magyar nyelvet értik és nehéz lesz kivinni, hogy minden érdekelt előadja a maga aggodalmát. De azt igenis szükségesnek tartom, hogy mindenki, a ki hivatva van arra, hogy oly tervet készítsen, mely substratumul szolgálhat, meghallgattassák, s én készséggel fogok erre bárkinek alkalmat nyújtani. Már eddig is töméntelen tervet kaptam; fájdalom, többnyire olyanoktól, a kik soha a Tiszavidékén nem voltak. Természetes, hogy a ki sohase látta a Tisza vidékét, nem adhat e kérdésben súlylyal biró véleményt. A tervek köztt vannak olyanok is, a melyek szerint igen nagy dolgokat lehetne véghezvinni. Mindezeket (én olyanoknak tekintem, melyek a szakértők elé yns 18. 1S79. lg* lesznek térj esztendők, hogy azok iránt nyilatkozhassanak. Ha valaki hivatva van arra, hogy egy tüzetes tervet kidolgozzon, azt én kétségkívül kihallgatandónak tartom. A mi Széll György képviselő ur indítványát illeti, megvallom, hogy sokat gondolkoztam a felett, hogy kik hivassanak meg, nem az individuumokat értem, hanem, hogy mely államok szakférfiai legyenek meghívandók. Mert óhajtom, hogy ezen szakértők behívása folytán egy oly munkára tegyünk szert, mely aztán teljes megnyugvással legyen keresztülvihető. A munka keresztülvitele kétségkívül több évet és nagy költséget fog igénybe venni; szükséges tehát, hogy a munka basisa jól megvettessék. Én is gondoltam Amerikára. Azonban Amerikában, mint értesültem, inkább a magánvállalkozás az, mely ilyen munkákat felkarol, s nem az állam. Az a tartányrendszer, melyet méltóztatott érinteni, nem tartányrendszer a vizek kártékony befolyásának elhárítására, hanem szolgál a hajózás és általában a szállítás czéljaira. Ezt sem az észak-amerikai Egyesült-Államok létesítették, hanem az egyes tartományok befolyása mellett jött létre, de különösen egyes vállalatok, részvénytársulatok utján, melyek milliókat fektettek belé. Ha tehát mi onnan hívunk egy mérnököt, az nem fog itt a tartányrendszer iránt olyan fölvilágosítást adhatni, hogy az Amerikában ténylegesen bebizonyította a maga életrevalóságát, de azt fogja mondani, a viz fölhasználása szempontjából lehet alkalmas a tartányrendszer. Az én tudtommal a a szabályozás szempontjából ez a rendszer eddig csak Francziaországban alkalmaztatott a Rhonenál, ott sem nagy sikerrel. Hogy ily nagy műveletnél, melyet mi akarunk teljesíteni, ismét kísérletet tegyünk, ezt részemről nem tartom indokoltnak. Én megvallom, a tartányrendszert inkább elméleti dolognak képzelem azért, mert ha fölvesszük, mennyi temérdek völgyből kapja a mi Tiszánk a maga vizét, ha mindazon völgyekben ily tartányrendszerü" gátakat akarunk emelni, ez először is mesés összegbe kerülne, mert ezer és ezer völgyről van szó; azután, ha a nagyobb völgyek valamelyikében felhőszakadás fordulna elő. ez a tartány bizonyos fokig tartani fogná a vizét, de ha már nem volna képes tovább befogadni a vízmennyiséget, akkor a tartány által fönntartott xiz egyszerre fogná elönteni azon vidékeket, a hol különben nem lett volna árviz és iszonyú pusztítást fogna tenni. Ez oly dolog, mely komolyan megfontolandó. Igaz, a tartányrendszer mellett a viz nem fogja az alsó vidékeket elönteni, de a völgyekben lévő városokat fogja elsöpörni, a mi az országra nézve szintén csapás. Ez tehát oly kérdés, mely vita tárgyát képezi, minthogy a praxis sehol nem 17*