Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-123

128 128. országos filés május 13. 1879. s hogy mikor már kimondotta, hogy ezen ügyet országos ügynek tekinti, ilyen csekély jövedelem végett ezen elvet homlokegyenest megszegje. Pártolom Madarász t. képviselőtársam indít­ványát. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház ! Én nem pénzügyi oldalára, hanem elvi oldalára a kérdésnek vagyok bátor állás­pontomat kifejteni. A kisajátítási törvényben egyáltalában a múltban sem volt még ily kedvezményről szó. Méltóztassanak tekintetbe venni, hogy még több kisajátítási törvény alkotása lesz szükséges, a melyekben szintén kívántatni fog ezen intéz­kedés felvétele. Nemcsak a kisajátítási törvény, de egyáltalában a bélyeg - törvények ilyen kivételt nem engednek meg. De különben is a kisajátítási eljárásnál annak, a kinek telke elvéte­tik, előreláthatólag teljes értékben fizettetik vissza a telek ára, hogy abból ezen csekély összeget meg nem fizethetné, azt nem ismerhetem el. De azonkívül lehet olyan eset, hogy a kisajátítandó telek vételárát nem is az illető kárvallott, hanem annak hitelezője kapja meg, hogy ez kivétessék a bélyegfizetés kötele­zettsége alól, azt el nem fogadhatom. Egyéb­iránt én praecedenst nem szeretnék felállítani arra, hogy a bélyegdíj elengedésekkel olyan könnyen bánjunk el. Azért kérem, méltóztassék az eredeti szöveget megtartani és Madarász kép­viselő ur indítványát mellőzni.^ Kiss Albert : T. ház! Én a magam részé­ről ezen bélyegkövetelés elengedését azért tartom szükségesnek, mert hangoztatva volt tegnap is, hogy maga a kisajátítási törvény abban az irányban fog szerkesztetni, hogy tulajdonképen az illető kisajátított telek egy más telekkel fog kárpótoltaim, és igy nem annyira pénz, mint földért föld adatik. Ha tehát igy történik, akkor nem tudom, hogy azon földterület után a bélyeg­illeték hogy fog kirovatni, és hogy lesz behajt­ható. Tudtomra az állam Szeged szerencsétlensé­nek enyhítéséhez nagy összeggel, mint állam, nem járult, helyesnek tartom tehát Simonyi t. kép­viselőtársam azon nyilatkozatát, hogy Szegeden az állam legalább nyerészkedni ne akarjon. Ezen szempontból pártolom és elfogadom Madarász t. képviselőtársam indítványát. Elnök : Szólásra már nem levén senki fel­jegyezve, következik a szavazás. A 22. §. végső bekezdéséhez, melyet a • pénzügyi bizottság meg akar tartani, Madarász képviselő ur azon indítványt teszi, hogy az kihagya&sék. Felteszem a kérdést: Méltóztatik-e a t. ház a szöveget úgy, a mint a pénzügyi bizottság ajánlja, elfogadni, igen vagy nem? Kérem azon képviselő urakat, kik a Szeged sz. kir. város területén eszközlendő kisajátításokról szóló tör­vényjavaslat 22. §. végbekezdését elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a bekezdést meg kívánja tartatni. Ennél fogva Madarász képviselő ur indítványa elesik. E szerint e törvényjavaslat végig tárgy al­tatván, holnap harmadszor fel fog olvastatni, és végmegszavazás alá bocsáttatni. Következik az állandó pénzügyi bizottság jelentése „a Szegednél kitört árviz folytán, vala­mint a Tisza- és Duna-szabályozási munkálatok iránt meghallgatandó, külföldi szakértők meg­hívása folytán felmerülő költségek fedezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Hegedüs Sándor: A Szegednél levő víz­mennyiség lecsapolása, valamint a Tisza-szabá­lyozási munkálatok és tercek megvizsgálása végett szakértők hivandók be. Természetes, hogy ugy a szegedi munkálatok, mint a szakértők behívása költségekbe kerül, de e költségeket ma meg­állapítani nem lehet, mert előre nem lehet tudni,, mennyi fog igénybe vétetni. Ezért a kormány általános felhatalmazást kér a t. háztól ezeknek fedezésére, utólagos számadás kötelezettsége mellett. A pénzügyi bizottságnak nem lehetett kifő"- / gása az óhajtott és szükségesnek tartott ezé! érdekében kellő összegek megszavazása ellen; s azért e javaslatot a t. háznak elfogadásra aján­lom. (Helyeslés.) Irányi Dániel: T. ház! A külföldi szak­értők meghívása, illetőleg szabályozási terveknek és munkálatoknak ezek által leendő megvizsgál­tatása egy általánosan érzett szükségnek, egy általános óhajtásnak van hivatva kielégítést sze­rezni. Sajnos, hogy előbb — sajnos, hogy a bekö­vetkezett nagy szerencsétlenség előtt nem tör­tént. De minthogy jobb későn, mint soha, én most is szívesen üdvözlöm e rendszabályt. Engedje meg azonban a t. ház, hogy ezen tárgygyal kapcsolatban két kérést intézzek a t. közlekedési minister úrhoz, részint ez intézke­dés kiterjesztése, részint hatásának biztosítása, érdekében. A törvényjavaslat szerint külföldi szakértők csakis a Tisza- és a Duna-szabályo­zás megvizsgálására volnának meghívandók. Én, t. ház, szükségesnek tartom, hogy ezen külföldi szakférfiak egyúttal e két folyam mellékfolyói­nak szabályozását is vizsgálják meg, (Helyeslés) és pedig nemcsak azért, mert ezen mellékfolyók az anyafolyamokra is befolyással vannak, hanem az ezen mellékfolyók mentén lakó népség meg­nyugtatása végett is. Nem akarok ezúttal bírálatot mondani az ezen mellékfolyókon végbevitt szabályozás felett. Annyi azonban kétséget nem szenved, és ezt a t. minister ur legjobban tudja, hogy ezen mellék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom