Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-123

116 123. országos ülés május IS. 1879. szakadjon a többi 24 millió is. [Helyeslés a szélső halon.) Elnök: Szólásra senki többé feljegyezve nem lévén, az általános vitát bezárom. Szó illeti még az előadó urat, a minister urakat és a határozati javaslat beadóját gr. Lónyay Menyhért képviselő urat. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Most kérném, hogy méltóztassanak pár szóval elmondandó nézetemet ez ügyben meghallgatni ; és pedig azért, mert azok után, a miket t. barátom a pénzügyminister ur elmondott, leginkább csak azon határozati javaslattal kívánok foglalkozni, melyet gr. Lónyay Menyhért tisztelt képviselő ur benyújtott; s épen azért óhajtom erre vonatkozó nézetemet elmondani most, midőn őt, mint hallom, zárszó illetvén meg, alkalma lesz szavaimra reflectálni. Mielőtt ezt tenném, egyszerűen és röviden arra kívánom a t. ház figyelmét a hallottak után felhívni, hogy a kormány is a maga javaslatában azen nézetből indult ki — s szerintem helyesen — hogy a nagyobb kölcsön negotiatiójáról csak akkor lehet szó, midőn a meghallgattatni már elhatározott szakértők véleménye alapján, a további teendők iránt tisztába jönni lehet. Ennek ad kifejezést a kormány javaslata. De engedelmet kérek, midőn ezt a magam részéről is helyesnek és indokoltnak tartom, azt gondolom, hogy igen nagy kárára lenne épen hazánk azon nagy vidékének, ha azt mondanók, mit hasonlag hallottam —• ha jól értettem — hangsúlyozni, hogy addig, mig ez még nem történt, a 8 millió előleg semmi és addig a társulatoknak egyáltalában ne bocsáttassák rendelkezésére a kellő összeg. Mert azt hiszem, hogy — bármit mondjon is a szakértői vélemény a szabályozási tervre és az ezentúl követendő eljárásra nézve — az, hogy most egyelőre a kiszakadásokat betölteni és azon vidékeket, melyeket az árviz sújtott, a legközelebbi év netaláni árvizének elbontásától megvédeni okvetlenül szükséges, az minden kétségen felül áll. Épen azért, azon szerintem is helyes nézettől vezéreltetve , hogy a nagyobb összeg iránt az intézkedésnek még nincs itt az ideje, hanem el fog jönni akkor, ha a szakértők meghallgatása után: az egész eljárási rendszer megállapítva lesz, kérném, hogy mindennek daczára ne méltóztassanak megvonni azon eszközöket, melyek okvetlenül szükségesek arra, hogy addig is, mig ez megtörténhetik, a már is nagyon sújtott vidékek újabb csapásoktól megóvassanak. Ezt czélozza a 8 millió előleg javaslata, melyet én hazánk azon nagy vidékének érdekében határozottan és okvetlenül szükségesnek tartok. Másik, a mi iránt röviden hasonlag nyilatkozni kívánok a nélkül, hogy bárkire vonatkozólag nyilatkoznám, a következő. Bocsásson meg nekem a t. ház, egyes közegek tévedhetnek is, sőt — nem személyekről, de általánosságban beszélve — járhatnak el nem helyesen roszul, vagy vétkesen: de engedelmet kérek, ha valakinek ez iránti nézete és gyanúja van, nem egészen czélszerű és helyes eljárás egy képviselőházi beszédben akarni azokat megbélyegezni, azt a hol az illetők sem magok nem védhetik magukat, sem egyáltalában a kellő indokok felderíthetők nem lévén, a doloff nem tisztázható. Ezt tartoztam, azt hiszem, általánosságban megjegyezni. [Elénk helyeslés.) A mi magát a határozati javaslatot illeti, én, t. képviselőház, most egyelőre mellőzni kívánom azt, hogy hetyes-e, czélszerű-e, megfelelő-e egy házhatározattal kimondani akarni a teljes bélyegilleték- és adómentességet előre már egy, a jövőben megkötendő kölcsönre nézve. Én nem hiszem sem helyesnek, sem czélszerüuek, sem az ügy érdemére hasznosnak már csak azért sem, mert ha ma a t. ház elhatározná is akkor, midőn kölcsön iránt törvényjavaslat lesz a ház előtt, ezen határozat sem azt a házat, sem annál inkább másik házát a törvényhozásnak semmiképen kötelezni nem fogná. De nem tartanám egyáltalában sem correct eljárásnak, hogy egyéb föltételek ismerete nélkül, egy ily kedvezményű föltétel már előre megállapittassék, ha az czélhoz vezetne is. A másik, a mit megjegyezni kívánok, az, hogy én ugy látom a határozati javaslatból, melyet gr. Lónyay Menyhért beadott, hogy itt a szándék az, hogy a kormány garantirozza a tiszai társulatok által felveendő kölcsönt, de ne a kormány negotiálja és terjeszszen törvényjavaslatot a ház elé, hanem a törvényhozástól függetlenül negotiálják maguk azon társulatok. Ez az értelme a határozati javaslatnak. No, t. képviselőház! ismételten nyilvánítottam és nem szűnöm meg nyilvánítani, hogy én határozottan azon nézetben vagyok, hogy az államnak, a törvényhozásnak hivatása, mondhatnám kötelessége a tiszai vidékeknek érdekét előmozdítani; és e tekintetben, ha kell, bizonyos áldozatokat is hozni, mindenesetre pedig arra, hogy az illetők a szükséges pénzeket megkapják, közvetítőleg működni. De én , tisztelt képviselőház — engedelmet kérek a szóért, nem használhatok mást — magának az eljárásnak soliditása szempontjából nem tartanám helyesnek, hogy az állam azt mondja: én garantirozok egy kölcsönt, melyet más fog negotiálni ugy, a mint neki tetszik. Ily felelősséget, ily garantiát az állam nevében a törvényhozásnak elvállalni nem szabad. Én tehát, t. képviselőház, mindezen okoknál fogva kénytelen vagyok egész határozottan nyilvánítani, hogy én a Lónyay képviselő ur által beterjesztett határozati javaslatot semmi körül-