Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-123

112 123. országos ülés május 18.1879. •még ma e munka költségét megállapítani. Ily alapokra, t. ház, a kormány nem akarta fek­tetni számítását; s nem levén biztos alapja az .állandó törlesztési kölcsön összegének nagy­ságára nézve, azt ma megállapítani sem akarta. De van még egy másik főok, t. ház, és ez az, hogy a kölcsön létesítésére szükséges először is a kölcsön negotiatiója iránt az erre vállalkozók­kal tisztába jönni; mert nem elég egy ily törvény­javaslatot megalkotni, hanem, hogy azt biztosan keresztül is lehessen vinni, arra szükséges a vállalkozókkal előlegesen megegyezni, hogy azután a kölcsön keresztülvitele lehetséges legyen. Azonkívül, hogy megállapitíatván a kölcsön feltételei, szükséges, hogy azokhoz a törvényhozás hozzájáruljon. Hogy már most ezen kölcsönösszeg nagyságának megállapítása, a kölcsönoperátíó és magának a törvényjavaslatnak elkészítése, még most a májusi időszakra lehet­séges legyen, azt a kormány nem helyezhette kilátásba; viszont őszig halasztani az ügyet káros­nak tartotta volna, mert el lett volna mulasztva az idő arra, hogy a társulatok azonnal a legkedve­zőbb időszakban hozzá foghassanak a munkálatok teljesítéséhez. A kormány előtt tehát két czél állott: először, hogy a társulatoknak lehetővé legyen téve, minél előbb pénzhez jutni, azon összeg erejéig, mely előleges számítások szerint a most végzendőkre szükséges, és másodszor, hogy a tár­sulatok minél olcsóbb pénzhez jussanak. Ezen két szempontot tartotta figyelembe a kormány, s ezeket el is érte, mert az előlegek, a mint e törvény­javaslat törvény erejére emelkedik, azonnal a tár­sulatok rendelkezésére bocsáthatók; úgy, hogy a ' legkedvezőbb időszakban láthatnak a most vég­zendő munkához, hogy pedig a 6%-os pénz aránylag nem drága, azt mindenki elismeri. Gr. Lónyai azt kívánja, hogy a törvény­javaslatban mondassék ki, minő kedvezményeket szándékozik a törvényhozás majd megállapítani, ha az általános törvényjavaslat előkerül. A köl­csön feltételeit és az adandó kedvezményeket az én fölfogásom szerint sokkal helyesebb akkor megállapítani, ha majd a törvényhozás előtt fog feküdni a kölcsönmüvelet maga, nem pedig most megállapítani egyes részleteket, másokat pedig későbbre hagyni, nem most az egészből egyes részeket kiszakítva, azok iránt nyilatkozni és a többit függőben hagyni későbbre. Nézetem szerint ez az eljárás nem volna helyes. Azt kívánja kimondatni gr. Lónyay és ez határozati javaslata főczélja, hogy utasittassék a kormány, a formára nem fektet nagy súlyt, legyen az e törvényjavaslatban fölvéve, vagy egy határozatban kimondva, hogy a kölcsön mentül előbb negotiálandó. De én erre nézve nem tartok szükségesnek l többet, mint azt, a mi e törvényjavaslatban ki van mondva, hogy a miről most van szó, az ideiglenes művelet, s hogy az előlegek a vég­leges kölcsönből lesznek visszafizetendők, és igy az állandó kölcsön eszméje kizárva épen nincs, de sőt kilátásba van helyezve. És épen ez a törvényjavaslat mintegy felhatalmazza a kormányt, hogy erre a szükséges lépéseket megtegye; és ha meg lesznek állapítva a kölcsön módozatai, akkor ez iránt a t. ház elé törvényjavaslatot fog terjeszteni. Ennél többet most nem tartok szükségesnek és czélszerűnek. Annyit igenis kész vagyok a t. ház előtt kijelenteni, hogy azon időpont, mely a törvény­javaslatban föl van véve, hogy t. i. másfél év alatt ezen előleg kérdésének lebonyolítása ki­látásba van helyezve, nem mint mindenesetre megtartandó van fölvéve, hanem hogy ez az idő mint maximum van megállapítva, mint olyan, mely időn túl nem szabad a dolognak terjedni. Mihelyt azonban a körülmények kedvezők lesz­nek és megállapittathatik a szükséges összeg,, valamint a kölcsön módozatai és mihelyt elő­terjesztés tétethetik a törvényhozásnak, az mentől előbb meg fog tétetni. Más felteiéit most kimondani nem tartok szükségesnek. Csak egyet akarok még, mint saját nézetemet kifejezni, és ez az, hogy kívána­tosnak tartom, hogy ezen kötendő kölcsön ne legyen arany-kölcsön, hanem legyen a mi bank­értékünkben felveendő és törlesztendő kölcsön,. mert ezen kölcsön nem lesz oly nagymérvű, hogy ahhoz a külföld nagyban való hozzájáru­lása szükségeltetnék. Kívánatos, hogy ne legye­nek a törlesztési ráták az arany-agio változásai­nak kitéve. (Helyeslés.) Ezt, mint saját nézetemet bátor vagyok már most is kijelenteni, de a kölcsön föltételeire nézve, azt hiszem, nem volna helyes már most előlegesen megkötni a törvényhozás kezét, és a feltételeket már most megállapítani. Gr. Lónyay hibáztatja a kormányt, hogy ezen törvényjavaslat az érdeklettekkel előzetesen közölve nem volt, hogy arra nézve észrevételeiket megtehették volna. Engedelmet kérek, erre az alkalom meg volt adva, s az érdekeltek, t. i. a központi bizottság és a tiszavölgyi képviselő urak e tör­vényjavaslatra nézve nyilatkoztak is, s igy a képviselő urnak ebbeli állítása nem egészen alapos, mert hisz volt alkalmuk az illetőknek nyilatkozni és nézeteiket egy hozzám benyújtott kérvényben tüzetesen ki is fejtették. Hogy nekik több idő erre nem adatott, ez azért történt, mert a kormány óhajtotta, hogy az ez ügyben bon­tandó törvényjavaslat lehetőleg még most, május­ban törvényerőre emeltessék és ennélfogva nem adhatott ezen amúgy is egyszerű kérdésben az

Next

/
Oldalképek
Tartalom