Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-122
|0g 183. országos ülés májas 12. 1879. szegekről szóló nyugták szintén bélyegmentesek. u Igaz, hogy annak, a ki pénzt kap, annak az mindig nyeremény, de bocsánatot kérek, oly szerencsétlenségben, mint a milyen ezeket érte, kik ezt kapják, ezen nyugtákra nézve is igen lelkiismeretesen elhatározhatja a t. képviselőház, hogy azok is bélyegmenteeek legyenek. (Helyeslés.) Emmer Kornél előadó: T. ház! Én azt hiszem, hogy igen popularis lehet ezen nyugtabélyegek ellen felszólalni. (Mozgás a szélsőbalon és felkiáltás: Bizony kár, ilyenkor is ezzel jönni!) Nem akarom e tekintetben korántsem megzavarni azon összhangot, a mely a házban jelenleg van, de akkor kérem a t. házat, méltóztassék a pénzügyi bizottsághoz utasítani e kérdést, hogy az határozzon e felett. (Helyeslés.) Baross Gábor: T. ház! Ezen kérdésnél mindenekelőtt tisztába kell jönni az iránt, hogy nyugtabélyeget voltaképen viselni ki tartozik. A bélyeg- és illetékszabályokról kiadott rendeletek értelmében a nyugták nem jönnek más név alatt elő, mint tanúsítványok neve alatt, a tanúsítványok bélyegeit pedig a szabályok értelmében viseli az, a kinek javára és részére a tanúsítvány kiállittatik j ennélfogva nem az, a ki a pénzt kapja, hanem az, a ki a nyugtát kapja, köteles a fennálló szabályok szerint ezen bélyegterhet viselni. Tudom, hogy az élet ezen szabályt nem igen követi. (Nem bizony!) Igen jól tudom, hogy a kisajátítási munkák bélyegeit a szabályok daczára a kisajátítást szenvedő féltől szokták levonni; ez azonban nem törvényes és nem szabályos eljárás. Ezen eljárást törvényesíteni a jelen törvényjavaslatnak nem feladata. Én tehát teljes mértékben pártolom Madarász József t. képviselő ur indítványát, a melynél fogva a §. ezen végbekezdését épen espresse megfordítani kívánom. A dolog úgy áll, hogy ha már bélyeget kell e nyugtákra tenni, akkor járjunk el a szabályok szerint és a nyugtabélyegeket fizesse az állam, de ne vonjuk le semmiesetre a kárt szenvedett féltől, mert ennek jelenlegi állapota, a kisajátítások Ínséges természete és ezen egész törvényjavaslatnak szelleme a legkevésbbé sem igazolják azt, hogy arra bélyeg czímén még adót is vessünk. Pártolom Madarász József t. képviselő ur indítványát. (Helyeslés a baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Én nem az elv ellen akarok szólni, hanem csak arra kívánom a t. házat figyelmeztetni, hogy méltóztassék azon gyakorlatot követni, a melyet a t. ház eddig mindig követett. Ke méltóztassék rögtönösen határozni e tárgyban, mert e kérdésnek financzialis hordereje is van, hanem méltóztassék a kérdést a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Ha a t. ház erre vonatkozó határozatát ma hitelesíti, a pénzügyi bizottság holnap összejöhet, tárgyalhatja e kérdést és véleményét s jelentését mindjárt holnap be is terjesztheti. (Helyeslés.) Teleszky István: T. ház! Azon kérdés az igazságügyi bizottságban is tárgyaltatott, illetőleg szóba hozatott, vájjon az utolsó bekezdést kihagyni, vagy megváltoztatni nem volna-e czélszerü. Azonban egyfelől, mert a jogügyi bizottság magát hivatottnak nem tartotta ezen pénzügyi jellegű kérdésben véleményt mondani, másfelől pedig azon körülmény, hogy az általános kisajátítási törvényben szintén egészen analógdispositio van felvéve, t. i. a bélyegmentesség csak azokra terjed ki, a melyekre itt is kiterjesztetik ; ellenben a nyugta-bélyegekre nézve a bélyegmentesség az általános kisajátítási törvényben sem foglaltatik: azért az igazságügyi bizottság ezen §-t abban az értelemben ajánlotta elfogadásra, a mint az az általános kisajátítási törvényben van. Én részemről ezen előzmények után azt hiszem, hogy bár indokolt Madarász t. képviselő ur indítványa, de a leghelyesebben csak akkor jár el a ház, ha azon szakbizottsághoz utasítja, a mely ezen kérdésben hivatva van véleményt mondani a háznak. Pártolom tehát azt az indítványt, a mely ezt a kérdést a pénzügyi bizottsághoz kívánja utasíttatni. (Helyeslés.) Pulszky Agost: T. ház! Én szívesen hozzájárulnék ezen indítványhoz, ha épen tegnapelőtt a t. ház egészen ellenkező praecedenst nem állapított volna meg. Azt hiszem, sokkal fontosabb ügy volt az, a melyben felszólalni szerencsém volt, és akkor a t. ministerelnök ur épen a tárgyalások siettetése érdekében, a mi különben ma is áll, noha azon törvényjavaslat tárgyalása időközben félbeszakittatott is, a t. ház kereken visszautasította az illető törvényjavaslatnak bizottsághoz való utasittatását. Azt hiszem tehát, hogy ebben az esetben egyáltalában nincs indokolva az, hogy a tárgyalás akkor, mikor a napirend félbe nem szakítható és más törvényjavaslatot időközben tárgyalni nem lehet, félbészakittassék és ezen §. a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. Baross Gábor: T. ház! (Egy hang balról: Eláll!) Nem fogok eláílani, mert joga van e házban minden embernek, még a felkiáltó t. képviselő urnak is szólani. Azért szólaltam fel, t. ház, hogy az előttem szólt t. képviselő urnak, a kivel különben a múltkor egy véleményben voltam, megmondjam, hogy a ház a múltkor nem alkotott praecedenst, mert a háznak joga van esetről esetre intézkedni az iránt, hogy kivánja-e valaminek a bizottsághoz való visszaküldését, vagy annak nyomban való tárgyalását. Ennélfogva ezen vehemens felszólalásnak azon része, a mely szerint a ház a múlt-