Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-98

98. orsRigM ülés m&rczlvi ti. 1879. m Horváth Gyula jegyző (olvassa a márcz. 26-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök : A jegyzőkönyv ellen észrevétel nem lévén, azt hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a t. háznak Béga-Szentgyörgy választó kerületben megválasztott Karácsonyi Guidó gr. képviselő megbízó levelét, mely átvizsgálás végett az állandó igazoló bizottságnak adatik ki. Jelentem a t. háznak, hogy Csatár Zsigmond képviselő ur egy interpellátiót jelentett be, melyet sürgősségénél fogva a mai napon kivan megtenni. Antal Gyula jegyző (olvassa azinterpellátiós könyvei): „A csongrádi határban levő samufoki csatorna azonnal megnyittatása iránt, melyet Stammer Sándor kormánybiztos erőszakkal elzáratott. A közmunka- és közlekedési ministerhez". Elnök: A szokott időben Csatár képviselő ur megteendi interpellátióját. Elnök: Következik a napirend az 1879. év 1. negyedében viselendő közterhekről és állami kiadásokról szóló 1878. évi XXXII. t. ez. hatályának 1879. évi ápril hó 30. napjáig kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző (olvassa a fórvényj avaslatot). Elnök: Kérdem a í. házat, méltóztaíik-e ezen most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg elfogadni? (Igen! Nem!) A kik ezen törvényjavaslatot végleg elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott és alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett át fog küldetni a főrendiházhoz. Hogy ez mielőbb megtörténhessék, a harmadszori felolvasásról szóló jegyzőkönyvi pont nyomban hitelesíttetni fog. Horváth Gyula jegyző (olvassa a jegyzökönyvet). Elnök : A jegyzőkönyvnek fölolvasott pontja ellen nem lévén észrevétel, azt hitelesítettnek jelentem ki. Következik a berlini szerződés beezikkelyezésérőí szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása, jelestíl Szilágyi Dezső képviselő ur zárbeszéde. (Halljuk!) Szilágyi Dezső: A tárgyalás alatt levő (Halljuk! Halljuk!) törvényjavaslat feletti vita, t. ház, eddig két kérdés körül forgott. Ezen két kérdés egyike államjogi kérdés, másika politikai bírálat kérdése és vonatkozik arra, vájjon azon keleti politika, melynek végeredményekép a berlini szerződés van bemutatva, és melyhez a magyar kormány hozzájárult, annak beczikkelyezésénél helyeseltessék-e, vagy sem ? Erre beszédem végén vissza fogok térni és megteszem észrevételemet Polyt képviselő ur beszédére. Az ügy államjogi része szintén két kérdésben összpontosul: az egyik abban áll, vájjon a ház a berlini szerződést törvénybe iktassa-e ; a másik, amely ettől elválhatatlan: vájjon a berlini szerződés némely részeinek érvényességéhez, kötelező erejéhez szükséges kellék-e a háznak hozzájárulása, vagy sem? Én a berlini szerződésnek némely részeiről beszéltem, mert én azt tartom és erre talán nem lesz közttünk véleménykülönbség, hogy midőn itt a jóváhagyási jog felett vita foly, a berlini szerződésnek csak azon részei értetnek, melyek állami területünket gyarapítani akarják és azon részei, a melyek a monarchiára s ez által államunkra bizonyos teljesítést, bizonyos kötelezettséget rónak, államjogi kapcsolatba hozva vele idegen területeket. És épen ezért, t. ház, mig egyrészről a berlini szerződés többi részeire nézve a politikai bírálat jogát teljes mértékben követeljük, ezen részeire nézve a berlini szerződésnek, a nélkül, hogy tartanánk attól, hogy európai hahota fog bennünket kisérni, a legteljesebb joggal igénybe veszszük a jóváhagyás jogát, (Helyeslés balfelöl) mert a berlini szerződésnek azon része, mely állami területünket gyarapítani akarja, mely velünk idegen területeket államjogi kapcsolatba hoz, ez a mi belügyünk a mi államjogi rendszerünk kérdése és ha egy ország erre nézve a törvény alapján, a korona absolut rendelkezési hatalmát nem ismeri el: kell, hogy Európa mindazon országai részéről, hol az alkotmányjogot komolyan veszik, kell, hogy nem hahotával, hanem teljes elismeréssel kisértessék. (Helyeslés balfelöl.) Téves ennélfogva az a nézet, a mit Jókai és Polit képviselő urak felhoztak, különösen az utóbbi képviselő ur, hogy a jóváhagyási jognak vitatása itt tisztán elméleti értékű, hogy annak gyakorlati fontossága nincs; ez, t. ház, teljes tévedés a fennforgó törvényjavaslat jelentősége iránt, mert midőn ezen szerződés törvéuybe iktatásáról van szó, az alkotmánykérdés, ezen országgyűlés jogkörének kérdése, egyenesen s első sorban oda van állítva és téved Polit képviselő ur, ki azt hiszi, hogy mert mint az állam képviselője a souverain szerepel a nemzetközi érintkezésekben, hogy ebből az következik, hogy minden szerződés Jogérvényes megkötésére korlátlan joga van. És nem mi állítjuk az alkotmánykérdést előtérbe, de maga a kormány állította előtérbe; mert gondoljanak csak vissza arra, mivel van indokolva e törvényjavaslat a kormány által? A kormány egyedül és kizárólag indokolja azzal, hogy czélszerü a tőrvénybeiktatás, mert alkotmányos aggályokat nyugtat meg a megzavart paritás helyreállítása szempontjából.