Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-117
117. országos ülés májas 6. 1879. 399 1868-iki törvény sem tett ki, mert akkor sokkal nátrányosabb lesz a magyar államban az állam nyelvé a beszélőkre nézve e törvényjavaslat, mint a többire. Csatlakozom a szerkezet megtartásához. Csanády Sándor: Nem vettem volna igénybe a t. képviselőház figyelmét, türelmét ez alkalommal, ha Leskó képviselő ur nem ugy nyilatkozott volna, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat igazságtalan azon oknál fogva, mert a -törvényjavaslatnak egy paragraphusa csak 4 évi időt ad arra nézve,' hogy az idegen ajkú tanítók a magyar nyelvet elsajátítsák. Nem titkolhatom el csodálkozásomat a felett, hogy találkozhatik a képviselőházban Magyarország képviselői köztt olyan, a ki a magyar érdekek háttérbe szorításával azt követelje, hogy a nemmagyarajkú tanító még 4 év alatt se legyen kényszerítve a magyar nyelvet elsajátítani. Nem fog a t. képviselő ur mutathatni a föld kerekságén nemzetet, mely annyi türelemmel, annyi engedékenységgel legyen az idegen fajok iránt, mint van a magyar nemzet. Én, t. képviselőház, méltányossági tekintetekből igen is hajlandó vagyok a nemzetiségek erdekében bizonyos áldozatok hozatalára, oly módon azonban, hogy ez áldozatok ne legyenek ellentétben a magyar nemzet, a magyar liaza érdekeivel. S mert igy vagyok meggyőződve, hogy Magyarország és a magyar nemzet érdeke azt kivánja okvetlenül, hogy e hazáiban a magyar nyelvet mindenki értse, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy a magyar nyelvnek megtanulása maguknak e hazában lakó nemzetiségi polgároknak is érdekökben áll; a mennyiben a nyelv elsajátítása által a legfőbb hivatalokba való bejutására utat nyitnak maguknak, elfogadom a törvényjavaslatban meghatározott négy évi időtartamot; óhajtanám azonban kimondatni, hogy a kormány, illetőleg az országgyűlés részéről történjék oly intézkedés, mely szerint azon iskolákban, melyekben a tanítók a magyar nyelvet nem értik, azok mellé most rögtön államköltségen segédtanítók rendeltessenek, kik a magyar nyelv tanítását haladék nélkül megkezdhetik. [Helyeslés a szélső baloldalon) . Ha, uraim, volt pénze az országgyűlés többségének arra, (Derültség jobbfelöl) — mert a nemzetnek nem volt — hogy idegen érdekért, muszka és osztrák érdekekért, (Nevetés jobb felöl. Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) a boszniai és herczegovinai hadjáratokra milliókatk Öltsenek : legyen önöknek arra is pénzük, hogy a népnevelést a hazában elősegítsék. (Helyeslés a szélső baloldalon. Zaj jobbjelöl.) Én a négy j { évnek az általam említett irányban elfogadása mellett nyilatkozom. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a szó az előadó urat illeti. Baross Gábor előadó: T. ház! Kötelességem a t. ház figyelmét rávezetni a Molnár Aladár t. képviselőtársam által tett módosítványra, melyre még eddig senki részéről sem tétetett észrevétel. Mielőtt azonban ezt tenném, bátor leszek Thaly Kálmán t. képviselőtírsam felszólalására csak annyit megjegyezni, hogy G-rünwald Béla indítványában minden közelebbi megjelölés nélkül egyszerűen az van mondva: „vegyes lakossággal bíró községekben." Minthogy pedig vegyes ajkú községek lehetnek olyanok is, melyekben csak románok, szerbek vagy horvátok laknak, ezen esetben a magyar nyelven való oktatás rákényszeríttetnék oly községekre, melyekben általában véve a magyar nyelv ismeretlen. (Ellenmondás.) Igenis, igy van fogalmazva a módosítváuy, holott a törvényjavaslat eredeti szövege világosan mondja, hogy „a hol magyar és nem magyar ajkúak vegyesen laknak" , tehát e szöveg a czél tekintetében határozottan világosabb. Molnár Aladár indítványára vonatkozólag röviden következőket vagyok bátor előadni. Molnár Aladár ezen indítványát beadta már a közoktatási bizottságnál is. mely azonban nem fogadta el a következő indokoknál fogva. A törvényjavaslat általában véve minden iskolára nézve, ugy a felekezeti, mint a magántársulatok vagy egyesek által fenntartott iskolákra nézve kimondja a magyar nyelv oktatására vonatkozó kötelezettséget, egy bizonyos, a törvény által meghatározandó idő lejártával. Másfelől a módosítás azt czélozza, hogy a közoktatási minister felhatalmaztatik oly városokban, vagy nagyobb községekben, melyekben egy vagy több nem magyar tannyelvű iskola van, melyekben tehát a tanítók nem képesek a magyar nyelvet előadni, államköltségen alkalmazandó magyar tanítók adassanak melléjök, természetesen a felekezeti iskolákban a felekezeti hatóságok beleegyezésével. A bizottság általában véve azon eszméből indul ki, hogy midőn a 3. §. 3. bekezdését a törvényjavaslatban elhatározta, az által egy gyakorlati szükségnek kivánt eleget tenni, kimondván a vegyes ajkú községekben a magyar nyelv tanítására alkalmas tanító alkalmazását. Ezen túlmenni azért sem óhajtott, mert egyfelől sokkal czélszerübbnek tartja, hogy ha a magyar nemzetiséget veszélyeztető egyes pontokon, a hol a magyar elem más nyelvű elemek absorbeálásától félthető, e veszélynek állami intézetek felállítása által vesszük elejét; (Helyeslés) másfelől a pénzügyi tekinteteket szem előtt tartotta a
