Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-117
11". országos ülés május 6. 18T9. §89 hogy ne essünk az idegen elemek assimilátiójának áldozatául; mi nem voltnak képesek előmozdítani saját szaporodásunkat, és ha valami, úgy e tény fényesen bizonyítja, hogy a magyar soha nem nyomott el senkit, de valóban erre benne a hajlam és képesség is hiányzik. De, t. ház, ha már a faetum fényes bizonyíték e mellett, még fényesebben bizonyítja ezt a törvényjavaslat 3. §-ának 3-ik pontja, amely így szól: „Oly községekben, hol magyar és nem magyar ajkúak vegyesen laknak, akár községi, akár felekezet 1 ', akár egyéb nyilvános népiskolákban, az 1883-ik évtől fogva ugy rendes, mint segéd- vagy ideiglenes tanítóul csak oly egyének alkalmazhatók, kik a magyar nyelvet tanítani képesek; azonban 1883-ik évig is a tanítói állomások betöltéséné], a magyar nyelvet tudóknak elsőbbség adandó; valamint a községi elemi népiskolákra nézve, az 1868: XXXVIII. t.-cz. 58. és 137. §§-ai szigorúan végrehaj tandók." Méltóztassék tehát felvenni azt, hogy ha egy ily községben 50% magyar van, 50°/ c nem magyar, akkor e törvényjavaslat 3-ik pontja nem jön arra a gondolatra, hogy itt a tanítási nyelv a magyar legyen, de még azt sem teszi fel, hogy lehetséges volna az, hogy valahol a tanítási nyelv a magyar legyen, hanem belenyugszik, hogy a magyar nyelv csakugyan nem magyar, mert ha ezt nem tenné, akkor a paragraphusra szükség nem lett volna. Az egyedüli coneessió, a melyet a magyarság érdekében követel, az, hogy az ő nyelve adassék elő, mint kötelező tantárgy, mint az ország bármely más részében, a hol nemmag.var ajkúak nagyobb tömegekben élnek együtt. Es most, t. ház, méltóztassék megfontolni, hogy azon czél elérésére, a melyre én voltam bátor figyelmeztetni a t. házat, hogy megakadályozzuk az elmagyartalanodás processusát, melynek most is tanúi vagyunk, ez teljesen elégtelen; mert az tótosítja vagy oláhosítja el a magyarokat, hogy ott a tanítási nyelv nem a magyar; és ha mi azt mondjak, hogy kötelező tantárgy legyen a magyar nyelv is; az eltóto* sodást és eloláhosodást képtelenek vagyunk megakadályozni. A tanítási nyelv a fődolog, e nélkül az elmagyartalanodás processusát megakadályozni valóban lehetetlen. Méltóztassék tehát megengedni, hogy felolvassam módosítványom szövegét. (Halljuk! Olvas.) „A 3-ik §-nak 3. pontja kihagyandó és helyére a következő új §. teendő: „Vegyes ajkú lakossággal biró községekben a tanítási nyelvet a népiskolákban a vallás- és közoktatási minister ur határozza meg." Ez azon jog, melylyel én az államot felruházni kivánom és azért, t. képviselőház a legnagyobb bizalommal a képviselőház bölcsességébe és hazafias indulatába ajánlom ezen t indítványt. Azt hiszem, hogy ránk nézve nagyobb | és fontosabb tekintet nem lehet a magyar nemj zetiség fenntartásánál. Itt nem arról van szó, | hogy támadjunk valakit. Támadni nem akarunk; | hanem azt akarjuk, hogy megvédjük magunkat | azon támadások ellen, melyek talán néha öntudat! lauul is tétetnek érdekünk ellen. Ezt a proces| sust megakasztani, t. ház, szent kötelességnek. I És ha már ilyen nagy vita volt e miatt a tör| vény miatt és annyi időt vesztegettünk vele, I legalább mondhassuk, hogy ennek a vitának ! reális értékű eredménye is volt. Ennélfogva azt hiszem, hogy a t. képviselőI ház szükségesnek fogja találni az intézkedést. S ! minthogy, mondom, nincs tekintet, mely magasabb I volua ennél és minthogy tudom, hogy csakis a ! felekezeti szempont az, a mely ezt akadályozza : meg vagyok győződve, hogy nem fog senki találkozni, a ki elismerve azt, hogy a magyar nemzet érdeke csakugyan szenved és elismerve | azt, hogy csakis a magyar nyelvnek tanítási | nyelvül behozatala a népiskolákba, fogná ezei | érdekeket elősegíteni, ezt ellenezné— mert hisz \ itt nem egy felekezet jogának megsértéséről vau | szó - hogy a felekezet ne saját szellemébe i és j irányában nevelje az ifjakat, hanem csak ! a médiumról, mely az ismeretek közlését közí vetíti, van szó. Ez pedig oly neutrális valami, | a mi a felekezetek érdekét teljességgel nem I érinti. Ennélfogva, tisztelt ház, abban a meg| győződésben, hogy a tisztelt ház, ha nem is | ily módon, de mindenesetre radicalis módon fog akarni intézkedni és bog} 7 a kormánynak sem j lehet ellenvetése, ha felruháztatik azon joggal, hogy nemzetének ily nagy szolgálatot tehessen, azt hiszem, hogy a legnagyobb megnyugvással ajánlhatom indítványom elfogadását. (Helyeslések.) Horvátit Gyula jegyző (olvasna az indítI ványt): „A 3. §-nak 3-ik pontja kihagyandó s j helyére, a következő új §. teendő: ,,§. Vegyes ajkú lakossággal biró községekben a tanítás nyelvét a népiskolákban a vallásés közoktatási minister ur határozza meg". (Olvassa továbbá Grünwald Béla módosítványát, mely szerint a 3. §. 1-ső és 2-ik pontja kihagyandó). Baross Gábor előadó: T. ház! Engedtessék meg nekem, hogy a most beadott indítványokra megtehessem észrevételeimet, azon sorrendben, a mint azok beadattak. Mielőtt azonban ezt tenném, legyen szabad röviden megmondanom, hogy minek köszöni ezen 3-ik §., mely annyira megtámadtatik, keletkezését. Azon törvényjavaslat, melyet a t. minister ur beterjesztett, a hivatalban levő tanítókra általában elfogadta azon kötelezettséget, hogy a magyar nyelvet 6 év alatt megtanulják. Egy kivételt csatol hozzá a minister, a mely ekként szól: „Az életük 50-ik évét jelen
