Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-117

384 117 orMógos ülés Május 6. 1878. tassanak e példát követül, és ne méltóztassanak megújítani. {Helyeslés a 'jobboldalon. Felkiáltások a baloldalon: Mindig igy történt!) Beőthy Algernon jegyző (olvassa Molnár Aladár indítványát). Baross Gábor előadó: T. ház! Molnár Aladár képviselő urnak épen most hallott módosítását, őszintén megvallom, egészen feleslegesnek tartom, mert a 2. §. ugy, a mint szövegezve van, teljes világossággal kifejezi azt, a mit kifejezni akar. Ezen §. eltér a ministerium által benyújtott eredeti szöveg 2. §-ától, épen azért, mert világossá kívánta tenni a bizottság; nem intézkedik más tanítókról, mint azokról, kik 1882. jun. 30-tól kezdve nyernek diplomát és vállalnak tanítói alkalmazást, ennélfogva annál kevésbbé szolgáltathat alkalmat félreértésre, mivel az előbbi szöveg 3-ik sorából a „senki" szót azért hagyta ki a bizottság, hogy az értelmi összefüggés az egész szövegben helyreállittassék. Egyébiránt a közoktatási bizottságnak a czélja az volt, hogy világos törvényjavaslat terjesztessék a ház elé; ha tehát azon körülmény állana elő, hogy a ház Molnár Aladár képviselő ur módosítváuyának elfogadása által világosabbá akarná tenni ezen javaslat szövegét, megvallom, nem ellenzem, bár a közoktatási bizottság javaslatának védelmére ismételnem kell, hogy a szöveget világosnak és a módosítványt feleslegesnek tartom. (Helyeslések.) Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister: Ugyanazon véleményben vagyok, melyben az előadó ur; én sem tartom szükségesnek ezen módosítást, mert a szövegnek csakugyan az az értelme van, a mit a képviselő ur elérni akar. De ha a t. házat, vagy bárkit is a módosítás megnyugtat, nincs semmi kifogásom az ellen, hogy elfogadtassák. (Helyeslés. Elfogadjuk !) Elnök: Miután az előadó ur és a minister ur nem ellenzik a módosítvány elfogadását és a t. ház tagjai közül senki sem szólott ellene, azt elfogadottnak nyilvánítom, s e szerint a 2. §. szövege következőleg fog hangzani: „A jelen törvény hatályba léptét követő 3 évi tanító-képző intézeti tanfolyam eltelte után, vagyis 1882. évi június 30-tól kezdve tanítói oklevelet senki sem nyerhet, és a képezdei tanfolyamot akár magán-uton, akár tanintézetben 1882-re vagy az után végzett egyének közül tanítóul, vagy segédtanítóul senki sem alkalmazható, a ki a magyar nyelvet beszédben és Írásban annyira el nem sajátította, hogy azt a népiskolákban taníthassa." Elnök: Következik a 3. §. Horváth Gyula jegyző (olvassa a S. §-í). Irányi Dániel: T. képviselőház! Őszintén megvallva, én a jelen vagy a jelenhez hasonló törvényjavaslat előterjesztését nem óhajtottam. Nem mintha annak alapelve, alapgondolata helytelen vagy igazságtalan volna; nem mintha az a nem magyar ajkú nemzetiségek vagy a különböző hitfelekezetek jogait sértené, hanem azért, mert attól féltem és félek ma is, hogy — nem mondom, alapos okot, mert ilyet nem szolgáltat, hanem újabb alkalmat fog szolgáltatni a nem magyar ajkú nemzetiségek szóvivőinek, hogy ellenünk a magyar nemzetiség, a magyar kormány, a magyar törvényhozás, sőt talán a magyar állam ellen is izgassanak. Én pedig gondosan akarok kerülni mindent — meglehet, túlzott óvatosságból, — mi a hazát lakó különböző fajok köztt az egyetértést megzavarni és a némelyek kebelében, fájdalom, létező ellenszenvet, hogy ne mondjam, ellenséges indulatot még fokozni képes. De miután benyujtatott a törvényjavaslat, és általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el is fogadtatott, feladatomnak azt tekintem, hogy annak némely rendelkezéseit, a menynyire lehet, javítani, enyhíteni iparkodjam, részint általában az igazság érdekében, részint a végett, hogy a támasztott aggodalmak lehetőleg elosz| láttassanak vagy legalább kisebb mértékre szálj littassanak le. Ezért pártoltam az imént Molnár Aladár képviselőtársam módosítványát, ezért leszek bátor ezen harmadik és majdan a hatodik §-hoz is módosítványokat előterjeszteni. Ezen 3. §. 1. és 2-dik bekezdése szerint, a már hivatalban levő, vagy tanítói pályára lépő i azon egyének, kik a képezdei tanfolyamot 1872-tol 1881 végéig elvégezték, illetőleg elvégzendik, avagy ezen idő alatt léptek vagy lépnek a tanítói hivatalba, ha a magyar nyelvet nem bírják, kötelesek azt négy esztendő alatt annyira elsajátítani, hogy azt úgy írásban, mint beszédben, tanítani képesek legyenek; ezen képesség egy a minister által rendeleti utón szabályozandó vizsga letételével lévén igazolandó. Én, t. képviselőház, daczára annak, hogy a törvény ezen rendelkezése némileg visszaható erővel bír, a mennyiben a már hivatalban levő tanítókat is illeti, annak elfogadásától még sem idegenkedném, ha az, a mit szerencsés leszek előadni, némi módosításon menne keresztül. Megengedem, t. képviselőház, hogy lesznek olyan tanítók is, a kik a kiszabott 4 esztendő alatt is képesek lesznek annyira megtanulni a magyar nyelvet, hogy azt sikeresen tanítani is alkalmasak legyenek, azok t. i., a kik valamicskét már tudnak magyarul, vagy szerencsés nyelvtanulási tehetséggel bírnak, vagy oly helyen | laknak, a hol mások is beszélnek magyarul; de I viszont nem kell szem elől téveszteni azokat I sem, kik egyáltalán fogva nem. tudnak magyarul;