Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-115

115. országos Ülé* mája* S. 187í>. 3B7 sághoz utasítani, valamint azon törvényjavaslatot is, mely az 1876-dik évi XXXIII. törvényczikk 1. §. 9. pontjának módosításáról szól. Ezenkívül nyújtottam még be egy törvényjavaslatot a közös hadsereg, haditengerészet és honvédség beszállásolásából keletkező teher arányosabb felosztása végett a megyék által kivethető pótadóról. E javaslatra nézve azt vagyok bátor kérni, hogy azt most a véderő bizottsághoz méltóztassék utasítani, minthogy kapcsolatban van azon beszállásolási törvénynyel, mely már e bizottsághoz utasíttatott, fennmaradván azután még, ha szükségesnek mutatkozik, ezt a közigazgatási bizottsághoz utasítani, vagy nem utasítani a körülmények szerint. Kérésem tehát ismételten odajárul, hogy a most benyújtott törvényjavaslatot azonnali tárgyalás végett méltóztassanak a közigazgatási bizottsághoz utasítani, azután az említett két törvényjavaslatot hasonlag a közigazgatási bizottsághoz, a katonaság beszállásolására vonatkozót pedig előkészítés végett a véderő - bizottsághoz, (Helyeslés.) Elnök: A ministerelnök benyújtott törvényjavaslata egy királyi biztosnak Szeged városában kinevezéséről és annak hatásköréről a mai napon választandó közigazgatási bizottsághoz utasittatik azon utasítással, hogy azt azonnal tárgyalás alá vegye, és arról a háznak mielőbb jelentést tegyen. Ezenkívül pedig a rendőri bejelentési intézménynek Budapesten életbeléptetésérő], nemkülönben az 1876. XXXIII. törvényczikk 1. §. 9. pontjának módosításáról szóló törvényjavaslatok hasonlóképen a közigazgatási bizottsághoz utasíttatnak. A katonaság, hadi tengerészet és honvédség beszállásolásából keletkező teker arányosabb felosztása végett a megyék által kivethető pótadóról szóló törvényjavaslat pedig a véderő bizottsághoz utasittatik azzal, hogy ha később szükségesnek mutatkoznék, onnan a közigazgatási bizottsághoz áttétethessék. Fel fog olvastatni az indítvány- és inierpellatiós-könyv. Baross Gábor jegyző: Az indítvány könyvben újabb bejegyzés nincs. Az interpellatiós könyvben következő bejegyzés van. Május 2. Falk Miksa: Az 1879: H-ik törvényczikk foganatosítása körül elért eredmények tárgyában, a pénzügyministerhez. Elnök: A képviselő ur az ülés végén a szokott időben elő fogja terjeszteni interpellatióját. Következik a napirend: a magyar nyelvnek a népiskolai tanintézetekben való tanításának kötelezettségéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A t. háznak tegnap hozott határozatához képest, ha ezen törvényjavaslat tárgyalása fél egyig be nem végeztetnék, a tárgyalás megszakításával a napirend többi tárgyaira fog a t. ház áttérni. KÉPYH. NAPLÓ 1878—81. V. KÖTET. Maximovics Miklós: Mielőtt a beterjesztett törvényjavaslatot érdemileg megbírálnám, szükségesnek tartom ezen javaslatra nézve néhány észrevételt alaik szempontból megtenni. Ezen javaslat speciális törvény. A közoktatási bizottság véleménye szerint ezen javaslatnak főhibája; hogy nem az 1868 évi XXXVIII. törvény czikknek revisiójával kezdeményeztetett, de mégis idŐrövidség miatt a speciális törvény alkotásának eszméjét magáévá tette. Nézetem szerint helytelen eljárás, t. ház, a mikor egy nagyfontosságú és tartalmánál fogva, ugy mondva alaptörvény, mint ez az 1868. évi XXXVIII. törvényczikk egy speciális törvény által lényegében és alapelveiben megváltoztatik. Én ugyan a XXXVIII. törvényczikknek revisióját a mai auspiciumok alatt nem óhajtom, mert előre tudom, hogy ezen revisió nem annyira tanügyi, mint politikai szempontból tárgyalva lesz; de ha egy törvényhozó testület ma egy törvényt alkot, és alkotja ezen törvényt országos jelentőségű és százados fejlődésből eredt historicus viszonyoknak való tekintetbevételével, holnap pedig ugyanezen törvényt egy novellaris törvény, egy improvisatió által alapjaiban megtámadja, és azt a közoktatási bizottság, és vele a t. ház is, időrövidség miatt kénytelen elfogadni, akkor, t. ház, nem kell csodálkozni a felett, hogy ezen eljárás által nagyon is megingattatik a hit a törvények, mint a jogok garantiái iránt, akkor ez lehet jó tactica, de rósz codificatió. Ezen codificatiónak a czélja az: egy organicus törvényt, a mely egy egész rendszert képviseli, lassanként feldarabolni; egy nagy épületből egyes köveket szedegetni mindaddig, mig az egész épület össze nem dől; és akker az egyes kiszedett és átalakított kövekből ismét egy rendszeres egészet felépíteni, de egészen más phisiognomiával. Ez okból én ezen törvényjavaslatot már alaki szempontból sem fogadhatom el. Áttérve most a dolog érdemére, előre kell bocsátanom azt, hogy a törvényjavaslat mellett felszólalt szónokok leginkább politikai érveket hoztak fel, de különösen tette ezt Molnár Aladár tiszt, képviselő ur, a kiről, mint ismeretes jeles szaktudósról épen a tanügyi politikában, feltettem, hogy mint paedagogiai poüticus, és nem mint politikai paedagogus fog szólani, a mi szinte jele annak, hogy ezen törvényjavaslatnak politikai háttere van. Mind a ministeri indokolásban, mind a bizottsági jelentésben az hozatik fel ugyan, hogy ezen törvényjavaslatnak törekvése nem a többi nemzetiségek beolvasztása és nyelveik eltörlése, de megczáfoíja ezt már maga a törvényjavaslatnak tartalma, megczáfolta azt Mocsáry Lajos t. képviselő ur igazi magyar nyíltsággal és őszinteséggel, de megezáfolják azt leginkább a történelmi tények. Molnár Aladár t. képviselő ur egy történelmi visszapillantást tett azon szán43