Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-95

51 9S. országos ülés máreziis 24.18?t. XII. t. ez. 8. §-a hol tesz kivételt és különbséget a kereskedelmi szerződésekre nézve? Általában rendelkezik minden szerződésről; sem a kereskedelmi, sem a jogsegély iránti, sem a bűnösök kiszolgáltatására vonatkozó szerződéseket nem említi fel külön; nem említi azokat sem, a melyeknek, hogy alkotmányos jóváhagyásra van sztikségök, nem hiszem, hogy a kormány padjain valaki merné tagadni; azokat a nemzetközi szerződéseket, a melyek országunk területét vagy gyarapítják, vagy csonkítják. Azt kérdem tehát, t. ministerelnök ur, ha mindezen szerződésekre nézve elismeri az országgyűlés jóváhagyási jogát, ámbár természetesen azon jóváhagyási jog a 8. §-ban nincs megemlítve, miért kívánja ép csak a berlini szerződésre nézve, hogy azon jóváhagyási jog világosiin legyen kikötve, mert különben az az országgyűlést nem illeti meg? (Elénk helyeslés és Ptszés halj elől) Egyébiránt én szolgálhatok egy felvilágosítással és megjelölhetem azon jogelvét a magyar alkotmánynak, a melyben a berlini szerződésnek Bosznia és Herczegovina megszállására és kormányzására vonatkozó része, állítom a magyar alkotmány alapján, közjogilag nem érvényes, az országgyűlés jóváhagyása, törvénybe való igtatása nélkül. (Halljuk! Halljuk!) És ez elve a magyar közjognak abban áll, a mely ismételve számos törvénybe el van ismerve és alkalmazva, —hogy áílamjogi kapcsolatot létrehozni a magyar állam és más területek közt, hogy a magyar államnak államhatalmát kiterjeszteni ily államjogi kapcsolat alakjában lehetséges; arra rendeleti vagy kormányi hatalma a monarchiának nem létezik, (Ugy van! Ugy van ! balfelöl.) Méltóztassék törvénykönyvünket végig nézni, s a hol idegen terület államjogi kapcsolatba hozatott velünk, vagy területünkből egy darab elválasztatott és más területekkel, pl. az akkor külön Erdélylyel némely magyar megyék bizonyos időre, Rákóczy fejedelem életére, államjogi kapcsolatba hozattak, akkor minderre törvényhozási intézkedés volt szükséges. (Ugy van! balfelöl) Már most kérelemén, t. ház, vájjon ezen közjogi elv nem terjed-e ki a berlini szerződésben foglalt azon kikötésre, hogy Bosznia és Herczegovina meg nem határozott időre a monarchiának, tehát Magyarország és Ausztriának államjogi hatalma alá vettetik, hogy ott az álTamuralmi jogokat e két államból álló monarchia gyakorolja és ez által a monarchiával, tehát a mi országunkkal is állami kapcsolatba hozatik? (Helyeslés balfelöl.) Ebből az elvből, a magyar alkotmány ezen elvéből származtatva én azon állításomat, támogatom az 1867: XII. t. ez. 8. §-ával és támogatom az 1878: XII. t. ez. 28. §-ában megírt szorítással: hogy a berlini szerződésbe foglalt és megállapított államjogi kapcsolat, monarchiánk és Bosznia és Herczegovina közt, — a mely államjogi kapcsolat, áll abban, hogy azok határozatlan időkig monarchiánk uralma alá helyeztettek, hogy ott a kormányzatot és megszállást monarchiánknak kell gyakorolni, — közjogunk szerint Magyarországra jóváhagyás nélkül nem érvényes. (Helyeslés balfelöl) Es ha ezen törvények értelme iránt, igen t, ház, némi kétely volna ; ha zavaros idők folyamában az ellenkezőre is lehetne, a mint lehet, gyakorlatot felmutatni, ha ezek az általam felhozott jogelvek kétféleképen volnának magyarázhatók: a 28-ik §-ban megirt paritás, mely alkotmányunk sarkalatos jogtételét képezi, arra kötelez bennünket, hogy a két lehető értelmezés közül azt fogadjuk el, a mely által a paritás helyreállítva van. Már pedig állítom, hogy a paritás csak oly értelmezés által van helyreállítva, mely az ezen szerződésben foglalt kikötések érvényességéhez a mi jóváhagyásunkat épen oly szükségesnek tartja, mint a lajthántúli parlamentnek jóváhagyását. (Helyeslés a balon.) Ezek az okok azok, t. ház, a miért én kérem a t. házat, hogy még azok is, a kik különben helyeslik a kormány politikáját, hogy még azok is, a kik hajlandók a Bosznia és Herczegovinára vonatkozó záradékot elfogadni, a kormány által ajánlott törvényjavaslatot ne fogadják el, hanem követeljék a kormánytól azt is, hogy vétessék be a törvénybe magába kifejezése annak: hogy ezen törvénybeiktiitás történik azon czélból, hogy a magyar országgyűlés a fennériutett stipulatiók közjogi érvényéhez szükséges alkotmányos jóváhagyását megadja. Ha ez kifejeztetik a törvényben, akkor az országgyűlés jogátfogja gyakorolni, de ha nem fejeztetik ki, akkor az országgyűlés nem egy alkotmányos kelléket ad meg, nem a paritást állítja helyre, hanem csinál valamit, a mit a t. miiiisterelnök ur ugy jelölt meg, hogy a beczikkelyezés nem szükséges, de czélszerü. (Derültség balfelöl) Már most vizsgáljuk meg, hogy mit jelent az, hogy „nem szükséges, de czélszerü". Annyit jelent, hogy az országgyűléstől kéretik oly államjogi actus, melyre jogilag szüksége a szerződés érvényének nincs, hanem bizonyos czélokat akarnak elérni vele, mert bizonyos czélokra jó. (Halljuk!) Ez jelenti azt, hogy I a jelen helyzetből fölmerülő szükség nem kívánja a beczikkelyezési hogy a kormány a szerződéssel ugy, a mint van és egyéb rendelkezésére álló alkotmányos eszközökkel a helyzet szükségének megfelelhet beczikkelyezés nélkül is. Önöktől tehát olyasmi kéretik, a mit önöknek csak akkor szabad megadni, ha meg vannak győződve, hogy annak megadása czélszerü, ha meg vannak győződve, hogy ennek nincsenek káros,