Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-111
240 111- erSíá &« s a]éí áprili* 29. 1879. czikke ezt mondja. Én azt hiszem, hogy nekünk, mint nemzetnek a berlini congressushoz semmi közünk, valamint annak nincs hozzánk semmi köze. Lehet, hogy egy helyen összejönnek többen, a kik physikailag erősebbek, mint egy nemzet, és azt minden erőhatalommal megtámadván, rákényszerítik bizonyos dolgokra. De hogy mi ennek morális erőt adjunk, azt én nem tartom a törvényhozás feladatával és a nemzet jövő biztonságával megegyeztethetó'nek. S ezért e törvényjavaslatot még részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. {Helyeslés a szélső balon.) Szilágyi Dezső : T. ház ! A szőnyegen levő törvényjavaslatot én nem fogadom el. Nem fogadom pedig el azért, mert teljesen tárgytalan. E törvényjavaslat t. i. nem rendel egyebet, mint azt, hogy Spizza községe Dalmátiához esatoltassék. Már pedig, midőn a berlini szerződést a t. ház az ország törvényei közé igtatta, ez által annak, különösen azon határozatait is, melyek a monarchia egyik vagy másik államának területét érintik és gyarapítják, azon rendelkezések és azon szöveg szerint, a mint a berlini szerződésben előfordul, törvény erejével ruházta föl. Már most ezen törvényjavaslat egyetlenegy betűvel sem foglal magában sem többet, sem kevesebbet, mint a mi a berlini szerződés 29. ezikkelyének 3. bekezdésében van. Itt ugyanis nyíltan kimondatik, hogy Spizza községe abban a kerületben, a mint az a leírásban meg van jelölve, Dalmátiába bekebeleztetik. Már most azt kérdem, ha egyszer már a berlini szerződésnek az ország törvényei közé iktatása alkalmával, Spizza községnek Dalmátiába való bekebelezése az országgyűlés részérő] törvény alakjában jóváhagyatott: mi képzelhető ok van arra, hogy a berlini szerződésnek ezen egy határozata annak szövegéből kiszakittassék s szóról szóra úgy, a mint ott törvénybe van iktatva, még egyszer törvény alakjában beiktattassék? Én erre képzelhető okot nem tudok; de igen is tudok ebből származható sok balkövetkezést. Az egyik balkövetkezés mindenesetre az, hogy ez a törvény formájával való visszaélés. Mert vagy felesleges ez az új beezikkelyezés, s feleslegesnek kell tartanunk, ha azt hiszszük, hogy a berlini szerződésnek törvénybe iktatása által a szerződés ezen czikke törvényerőt nyert. Vagy nem felesleges, hanem hogy Spizza községnek Dalmátiához való csatolása törvényerővel birjon, azt ki kell mondani egy új törvényben. De akkor azt kérdem: midőn a berlini szerződést és annak minden határozatait törvényeink közé iktattuk, tulajdonkép mit cselekedtünk? Ha ez a javaslat szükséges, ez jele annak, hogy a berlini szerződés beiktatása által az abban foglalt határozatok nincsenek törvényerővel felruházva, s ha nincsenek törvényerővel felruházva, akkor az az egész aetus minden jelentőség nélkül való. (Mozgás a jobboldalon. Helyeslés a baloldalon.) Vagy az egyik, vagy a másik. Vagy felesleges ez a törvényjavaslat, vagy ha szükséges, és nem fölösleges, akkor nincs értelme a berlini szerződés beczikkelyezésének. (Helyeslés balfelöl.) Én különben a kormány ezen eljárását egy feledékenységre vezetem vissza, melyet nagyon jól meg tudok magamnak magyarázni, de mely nem lehet ok arra, hogy ezen incorrect eljáráshoz az országgyűlés csatlakozzék. Ha méltóztatnak megnézni a törvényjavaslatot, melyet a kormány 1878. deczember 16-án beadott, emlékezni fognak rá, hogy akkor a ministerelnök ur számos álláspontjai közül, melyeket a berlini szerződésre nézve elfoglalt és melyeket a szivárvány változatosságával változtatott is, az volt álláspontja, hogy a berlini szerződés csak a politikai bírálat szempontjából tartozik a ház elé, de annak becikkelyezéséről szó sem lehet; ilynemű jogkör a házat nem illeti. Azután lépésről-lépésre engedett a t. ministerelnök ur ezen álláspontjából, s végre egy csodálatos indítvány előtt állottunk, melynek végértelme és sommája oda ment ki, hogy — a mint a ház hallotta a ministerelnök ur részéről — a berlini szerződés beezikkelyezése czélszerutlen, nem szükséges. Midőn ezen törvényjavaslat beadatott, a tiszt, kormányelnök ur itt a házban nyíltan kijelentette: hogy a berlini szerződés irányában csak a politikai ellenőrzés álláspontja illeti meg a házat; de egyszersmind elismerte akkor is, hogy a mennyiben az monarchiánk területét gyarapítja, vagy csonkítja, ezen gyarapítást vagy csonkítást külön törvényben kell szentesíteni. Ennek az álláspontnak felel meg e törvényjavaslat. De minthogy a kormány megváltoztatta azon álláspontját, minthogy az egész berlini szerződést kérte az ország törvényei közé iktattatni; minthogy a többi köztt a berlini szerződésnek ezen czikke is ugyanazon szerkezetben, a mint javasoltatik, az ország törvényei köztt már helyet foglal: azt kérem, méltóztassék a t. kormányelnök ur megmagyarázni, mire való Spizza bekebelezésének, másodszor törvény alakjában való kimondása. Én ilyen fölösleges actusokra az országgyűlés hozzájárulását igénybe venni nem akarván, ajánlom a t. háznak, hogy e törvényjavaslatot formai okokból, mint tárgytalant, mellőzni szíveskedjék. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Csak igen röviden kivánok ezen tárgyban nyilatkozni, (Halljuk!) és nem terjeszkedem ki bővebben azokra, miket az előttem szólott két tiszt, képviselő ur felhozott. Simonyi Ernő beszédét illetőleg csak azt jegyzem meg, hogy
