Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-105
20i 105. ors/Agros ftlés április 3. 1ST9. sággá alakult már át ezen jogi kérdésnek megvitatására, figy elmét kell azon körülményre felhívnom, hogy az igazságügyi bizottságnak épenséggel nem hagyatott annyi idő, hogy véleményét oly terjedelemmel készítse el, a mint ez kívánatos lett volna. Én egyébiránt igyekeztem ezen hiányokat pótolni és ha a t. ház folyton növekedő figyelmetlensége között, oly részletekbe nem bocsátkoztam, a melyeket Eötvös Károly képviselő ur, mint a ki a jogügyi bizottság akkori ülésében jelen volt, a tárgyalásnál előadásomból megismert, ez megbocsátható. Egyébiránt oly momentumot, a mely a kérdés eldöntésére befolyással birt volna, tudomásom szerint nem hallgattam el. Azt vetette szememre Eötvös Károly képviselő ur, hogy azon ministeri tanács egyhangú elhatározásáról nem tettem említést, a mely a cautiónak elkobzását, a szerződésszegés constatálását kimondta. Én voltam bátor ezt olykép formulázva előadni, hogy vagy a ministerium vagy a kormány, (nem tudom, melyiket említettem) szerződésszegőknek nyilvánította az engedélyeseket, a cautiót elkobozta; nem tudom, hogy méltóztatnak e mellett még szükségesnek tartani azt is, hogy megemlítsem, hogy ezt ministertanácsban határozta el a kormány; hisz ez a kormánynak, a ministeriumnak ténye, ezt nem szükség külön megemlíteni. Azt mondta Eötvös Károly képviselő ur, hogy elhallgattam azon körülményt, hogy az 1 872-ki egyezményben teljesen megoldattak azon kérdések, a melyek a komáromi vár érdeke alkalmából felmerültek. Én ezt nem hallgathatom el azon egyszerű okból, mert azok teljesen meg nem oldattak; azokra nézve csak propositiók tétettek, azok megoldattak volna akkor, hogy ha ezen egyezményből novella, illetőleg törvény let f volna. Miután azonban ez meg nem történt, tehát nem oldattak meg ezen kérdések. Súlyt fektetett Eötvös Károly képviselő ur azon körülményre, hogy a ministerium alkalmat adott az engedélyeseknek arra, hogy vagy a régi alapon, vagy pedig az egyezmény! alapon finanenrozzák a vállalatot. Volt szerencsém e tekintetben a t. házzal közölni azon ellenvetéseket, a lehetetlenségnek azon argumentumait, a melyet mind a régi alapra nézve, mind az új alapra nézve az engedélyesek akkorában felhoztak, mert az áj alap nem volt törvény, a régi pedig, mint lehetetlen, egyrészről nem tartatott fennállónak, érvényesnek, ill főleg keresztülvihetőnek. Volt egy ministertanács, melyet azonban Eötvös Károly képviselő ur elhallgatott és nem is volt kötelessége azt felemlíteni, ugy mint az előadónak : t. i. azt a ministertanácsot, a melyben a cautiónak kiadatása határoztatott el azon feltétel alatt, hogy ha az engedélyesek elállanának kártérítési követelésüktől. Nem mondom, hogy ezzel egy ferdítést igazítok helyre, csak kiegészítem a tényállást. Ezek után ajánlom elfogadás végett a törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Elnök: A kérdés, t. ház, e következő: elfogadja-e a t. ház a magyar ész ;k-nyugoti vasút kiépítésére vonatkozó 1870: XLI. t. cz.-nek hatályon kivül helyezéséről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság javaslata szerint, általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául? Azok, a kik a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadfatik. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (szakaszon!;ént olvassa a törvényjavaslatot, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: T. ház! Ezen törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadtatván, annak harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend negyedik tárgya, a képviselőház elnökének megválasztása. A névsort Baross Gábor jegyző ur fogja olvasni ; a távollevőket Molnár Aladár ur jegyzi; a szavazatok összeszámítására Baross Gábor és Molnár Aladár jegyző urakat kérem fel. Baross Gábor jegyző (olvassa a névsort. A képviselők beadják szavazójegyüket). Elnök : Az első fölolvasásnál távol voltak neve fog fölolvastatni. Molnár Aladár jegyző (olvassa). Elnök: Már a szavazás megkezdése előtt kijelentettem, hogy a szavazatoknak összeszámlálását Baross Gábor és Molnár Aladár jegyző urak fogják teljesíteni. (A jegyzők összeszámlálják a szavazatokat.) Elnök: T. ház! Bcadatott összesen 218 szavazat, ebből üres volt 31. Szlávy József kapott 174 szavazatot, (Élénk é'jeazés) 13 szavazat egyesek köztt megoszlott. E szerint a túlnyomó általános többség megvan és igy van szerencsém jelenteni, hogy Szlávy József a kép viselőház elnökévé megválasztatott. (Élj nzés.) (Szlávy József a háznagy kisír•etében megjelenik a teremben s elfoglalja az elnöki széket. Zajos éljenzés.) Szlávy József elnök: Mélyen t. képviselőház ! Nem állíthatom, hogy a meg nem érdemlett kitüntetés, mely a t. ház szavazata által az imént ért, váratlanul lepett volna meg. Mert hiszen nem tagadhatom, hogy már több nappal ezelőtt intéztetett hozzám a kérdés, vájjon, — ha mélyen tisztelt elődöm, szándékának megváltoztatására bírható csakugyan nem volna; és ha a t. ház többsége engemet kívánna
