Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-103

154 103. országos ülés éprilii 1. 1S7». ha a romániai szerződés tárgyalása be nem vé­geztetnék is holnap, az észak-nyugoti vasút tár­gyában benyújtott törvényjavaslat a csütörtöki ülés napirendjének első tárgya leend. (Helyeslés) Elnök: Méltóztatik-e a t. ház a minister­elnök urnak azon javaslatát elfogadni, hogy ha ma a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása befejeztetnék, akkor holnap először is az észak­nyugati vasútra vonatkozó jelentés és törvény­javaslat vétetik tárgyalás alá . . . (Egy hang a szélsőbalon: A romániai csatlakozás!) . . .Kérem, az alternatíva másik része ezután következik. (Félkiáltások: Ezt a másikat fogadjuk el!) Vagy méltóztatik-e elfogadni a ministerelnök urnak azon javaslatát, hogy a költségvetési törvény­javaslat tárgyalásának befejeztével, holnap meg­kezdetvén a rumaniai szerződés tárgyalása, az esetre, ha ez holnap idején befejeztetik, az észak­nyugoti vasútra vonatkozó törvényjavaslat utána holnap vétessék föl, ha pedig holnap befejezni nem lehetne, csütörtökön minden körülmények köztt első sorban az észak-nyugati vasútra vonat­kozó törvényjavaslat vétessék tárgyalás alá? (Helyeslés.) Ugy látom, a t. ház ez utóbbit méltóztatik elfogadni. Következik a napirend: a pénzügyi bizott­ság jelentése és a törvényjavaslat az 1879. évi államköltségvetésről. Fel fog olvastatni a jelentés. Baross Gábor jegyző (olvassa a jelen­tést). Elnök: A pénzügyi bizottság jelentésében foglalt kiigazítások megtörténtek és ezek nyo­mán a törvényjavaslat újólag kiosztatott, s ugy hiszem, a képviselő urak már kézhez is kapták a kiigazított példányokat. Az első szó az előadó urat illeti. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Nem szándékozom hosszasabban indokolni a törvény­javaslatot, mert a megelőző költségvetési vita elég világot derített mind arra, a mi abban fog­laltatik ; a pénzügyi helyzet és a pénzügyi poli­tika részletesen, alaposan megvitattatott, a költ­ségvetés alapjai, a kiadások és a bevételek, és azok beosztása részletesen meg lett a képviselő­ház által állapítva és a törvényjavaslat, melyet a pénzügyi bizottság nevében elfogadásra ajánlok, annak megfelelőleg van összeállítva; úgyszin­tén a képviselőház határozatának felelnek meg az átruházási jog azon korlátai, melyek a tör­vényjavaslatban foglaltatnak. Ennek következté­ben itt csak azon két változásra vagyok bátor a t. ház figyelmét felhívni, mely ezen költség­vetési törvényben foglaltatik. Egyik a közösügyi bizottságnak a rendes közösügyi kiadásokban tett változtatása, melyet a részletes tárgyalás alkalmával leszek bátor felsorolni, másik pedig I a boszniai rendkívüli hadi kiadásra vonatkozó i tétel. Méltóztatnak emlékezni, hogy a t. ház a költségvetés részletes tárgyalása alkalmával Mo­csáry Lajos t. képviselő ur felszólalása folytán a pénzügyi bizottságnak javaslatát függőben mél­tóztatott hagyni. A pénzügyi bizottság ezt a költségnek felvétele és beosztására vonatkozó ama javaslatot most a költségvetési törvényben j realizálta. Ennek következtében annak helyén lesz ez megbírálandó és eldöntendő. Ennek az egész költségnek jogalapja a berlini szerződés­sel összefüggésben van és a delegatió az erre vonatkozó határozatot is annak érvényétől fel­tételezte, a mint hogy az, miután a törvénybe van igtatva, megfelel a delegatió által kiszabott feltételnek, s igy az teljes jogerővel vétetett fel a költségvetésbe A mi pedig a beosztást illeti, a pénzügyi bizottság ugy hitte, hogy Jegczélsze­rűbben jár el akkor, ha a kiadások köztt külön czímen veszi fel ezen rendkívüli hadi kiadást, mert a közös kiadások többi része rendes költ­ségvetésünkben fordul elő, mióta költségvetésünk­nek nincs rendkívüli része. Már pedig ezen kiadás oly természetű, hogy a rendes kiadások deözé fel nem vehető. A bizottság azt hitte, hogy he­lyesen jár el, hogy ha a tárgyak elősorolása mellett külön tünteti fel e kiadást. így a mér­legbe fel van véve, s a költségvetés tárgyát képezi, s fedezetről gondoskodni kell, de egy­szersmind rendkívüli természete is fel van tün­tetve. Ezek azon megjegyzések, melyeket a tör­vényjavaslat általános tárgyalása előtt bátor voltam a t. ház figyelmébe ajánlani. Természetes, hogy kötelességemnek fogom ismerni a netaláni ellenvetésekre észrevételeimet megtenni és fel­világosításaimat megadni. Ajánlom a törvény­javaslatot elfogadásra. Frölich Gusztáv: (Halljuk!) T. házi megszavaztam a költségvetést általánosságban s Megkísértettem a részletes tárgyalás alkalmával részint szavazatommal, részint szerényen tett módosításom által, a kormány által beterjesztett költségvetést úgy módosítani, hogy az a fenn­álló viszonyoknak megfelelőleg, reális alapokon nyugodjék. A ház t. többsége a kormánynyal egyetem­ben úgy döntött, a mint ma fekszik előttünk a letárgyalt budget; lássa a kormány s a többség, jogosultak-e tett előirányzatai; a jövő fog bírálni felettök, a felelősség őket éri első sorban 8 utó­végre is csak a zárszámadások fogják mutatni, helyes volt-e az előirányzat. Véghetetlenül fontosabbnak tekintem a mai kérdést, mely a körül forog, hogy az előirány­| zott állami bevételek szedésére s kiadására a ! jelen kormánynak megadassék-e a felhatalmazás ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom