Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-100
100. országos ülés márezins 2*. 1879. J^,J ványnak végső része megegyez az én indítványom szellemével s igy ezen részéhez az indítványnak szívesen hozzájárulok, hanem az indítvány bevezető részét el nem fogadhatom. (lilénk helyeslés bal felöl. Derültség. Felkiáltások jobbfelöl: Ahá! Zaj.) ElnöK: Szólásra senki sem lévén felírva, e tárgy felett a vitatkozást berekesztettnek jelentem ki. Fel fognak olvastatoi az indítványok. Horváth Gyula jegyző (újból olvassa a kérvényi bizottság javaslatát, Királyi Pál indítványát, s a ministerelnök módositv anyát). Elnök: Először is, t. ház, a kérvényi bizottság javaslatát fogom szavazás alá bocsátani. Ha ez el nem fogadtatnék, következni fog az ahhoz legközelebb álló: a ministerelnök ur indítványa és végre Királyi Pál képviselő ur indítványa. Kérdem a t. házat, méltóztatik a kérvényi bizottság felolvasott javaslatát elfogadni? (Felkiáltások : Igen! Nem! Szavazzunk!) A kik elfogadják a kérvényi bizottság véleményét, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház nem fogadja el. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a ministerelnök ur, mint belügyminister által beadott indítványt elfogadni? Madarász József: A kérdéshez kívánok szólani. (Felkiáltások jobb/elől: Szavazás közben nem szabad szólani! Zaj.) Elnök; Engedelmet kérek, előbb kijelentettem, hogy hogyan fogom a kérdést feltenni, méltóztatott volna akkor felszólalni, de szavazás közben szólani nem lehet. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elfogadja-e a t. ház a ministerelnök ur, mint belügyminister által beadott indítványt? (El! N<m!) A kik elfogadják, azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások balfelöl: Kisebbség! Ellenpróbát !) Én részemről többségnek látom, de ha ellenpróba kívántatik, méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el. (Megtörténik. Felkiáltások jobbfelől ! Kisebbség!) En ugy látom, t. ház, hogy a többség a ministerelnök ur indítványát elfogadta és igy Királyi Pál képviselő ur indítványa mellőzve van. Éles Henrik előadó (olvassa a 8., 9., 10., 12., 13. szám alatt levő kérvényeket, a melyekre nézve a kérvényi bizottság véleményei észrevétel nélkül r elfogadtattak. Éles Henrik előadó (olvassa a 12. sorjegyzék 4. számát) : Szepesmegyei tanító-egylet az 1875. évi XXXII. törvényczikk 33. és 41. §-ainak módosítását kéri, azon községi tanítók javára, kik már ezen törvény alkotása előtt is, az 1868: XXXVIH. t. ez. érteimébea segélyezési alaphoz évi illetményekkel hozzájárulni kénytelenittettek. Jelen kérvény tanulmányozás végett a vallás- és közoktatásügyi ministernek kiadatni véleményeztetik. Orbán Balázs: T. ház! A midőn Magyarország polgári hivatalnokainak nyugdíja 4 millió forhittal terheli kincstárunkat, s a midőn a nyugdíjazások körül oly anomália fordul elő, hogy hazánk minden ellenségeit és kínzóit nagy nyugdíjakkal vagyunk, kénytelenek jutalmazni: csak üdvözölhetünk minden olyan irányzatot, a mely hivatalos testületeinket az önerejükön való nyugdíjalap-képzésre utalja; mivel ez által törekvést látunk arra, hogy az állam lassanként a nyugdíjak roppant terheitől mentesüljön. Mert ha a nagyon mostohán ellátott s roszszul díjazott tanító-testület tud magának nyugdíjalapot teremteni; mennyivel inkább tudhatnak a jól díjazott hivatalnokok. De bármennyire méltányoljam is a nyugdíj ilyszeríí rendezését; azt még se helyeselhetem, hogy a különben is rosszul fizetett községi tanítók csekély fizetéséből oly levonások történjenek a nyugdíjalap részére, a mi az ők előnyeire be nem számíttatik, sőt még olyanokat is terheljen a fizetéslevonás, kik aggkornknál fogva még kilátással sem birnak arra, hogy a nyugdíj jótéteményeiben valaha részesüljenek. Tudom, t. ház, hogy ez törvény, az 1875. évi XXXII. t. ez. értelmében történik; de az nem akadályozza meg azt, hogy a törvényesített igazságtalanságjogérzetemetne sértse, s a nivatolt törvénynek — a magán-tulajdont megtámadó ily — intézkedését törvényhozási utón megváltoztat d ne igyekezzem. Ezt kérelmezi a szepesmegyei tanító-egylet, mely kérelmet a pozsonyi s más megyei tanító-egyletek is hasonértelmíí kérelmekkel támogatnak. A kérvényi bizottság az illető szakministernek véleményezi kiadatni a kérvényt; a mi — a mint a tapasztalás bizonyítja — egyértelmű a feledékenységnek való átadással; én e sorstól megóvandó, bátor vagyok minden hosszasabb indokolás mellőzésével, a kérvényi bizottság véleményével szemben, a következő ellenindítványt beterjeszteni és elfogadásra ajánlani: „A közoktatásügyi miuister utasittatik, hogy az 1875. XXXII. t ez. 33. és 41. §-ait módosító oly törvényjavaslatot terjesszen be, melynek értelmében a jelzett törvény megalkotásáig a községi tanítóktól beszedett 2% azon tanítóknak, kik a nyugdíj fölvétettek, a most folyó évekre beszámittassék, azon tanítóknak pedig, kik előhaladott koruk miatt a nyugdíjazásból törvényesen kizárvák, befizetett pénzük adassék vissza".
