Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-100

100. országos ülés niárcüius 29. 1879. 139 ségbe kaptam. Ez való. De magamévá teszem és tettem, mert meggyőződésem szerint annak lényege egy törvényes intézkedéssel sincs össze­ütközésben s teljesen megegyez az 1876: VI. t. ez. szellemével. Baross Gábor képviselő ur felhozta azt, hogy mily módon jutott bele az 1876: VI. t. ez. 58. §-ának c) pontjába azon kifejezés, hogy az alispánnak magánosok ügyeiben hozott és a tör­vény értelmében fellebezhető ügyei a közigaz­gatási bizottság elébe felebbezhetők. Nagyon sokszor igen élénk világot vet egyes törvények alkotása, genesisének megállapítása arra, hogy mikép értendő a törvény; azt hiszem azonban, hogy itt oly határozott, tiszta és világos az intézkedés, hogy azt tovább támogatni és magyarázni alig szükséges. Midőn az 1870 : XLII. t. ez. megalkottatott, melyre Baross Gábor kép­viselő ur hivatkozott, még nem volt meg az ipartörvénjr, mert az 1872-ben alkottatott; tehát azért, mert ezek az ügyek, mint iparügyek csak 1872-ben jöttek az alispánnak hatáskörébe, ennélfogva az 1876. évi törvényezikk, a leg­nagyobb általánosságban mondja ki, hogy a magánosok ügyében hozott ítéletei az alispánnak a központi bizottsághoz felebbezendők, az ipar­ügyekre nézve nem volna érvényes, és az állít­tatik, hogy miután Budapest fővárosát illetőleg külön törvények intézkednek annak beligazgatá­sáról és közigazgatásának hatásköréről és ez nincs megváltoztatva az 1876: évi VI. t. ez. által, ennélfogva az illető t. ez. intézkedései nem volnának a fővárosra alkalmazandók. Én azt nem fogadhatom el. Királyi Pál képviselő ur idézte az 1876: évi VI. t. ez. 84. §-át, a melyben specialiter hivatkozás van a megyékről szóló 1870. évi XLII. f és a községekről szóló 1871. évi XVIII. t. cz.-ekre, és azt mondja, hogy a községi ter­hekről, miután nincs megemlítve a főváros ren­dezéséről szóló törvény, ez érv arra nézve, hogy ezt nem akarta módosítani. De kérem alásan, az 1876. évi VI. t. ez.-nek 84. §. ezt mondja: „Ezen törvény életbeléptetésével az 1870: XLII., az 1871 : XVIIL, s általában minden törvénynek, kormányrendeletnek vagy törvényhatósági sza­bályrendeletnek és határozatnak ellenkező szab­ván yai hatályon kívül helyeztetnek." Mondom, feltéve, de meg nem engedve, ha feledékenységből maradt volna is ki, akkor sem lehetne azt mondani, hogy ezen most kiadott rendeletek nem volnának a törvény szavaival és a törvény szellemével megegyeztethető'k. Leg­feljebb azt lehetne mondani, hogy kár, hogy nem igy van; de azt, hogy az a törvény sza­vaival, szellemével és intentiójával megegyez, hogy jelentékenyl munkakörrel állította fel a közigazgatási bizottságokat, azt merem mondani. Thaly Kálmán képviselő ur tévedésben van, midőn bizonyos teendőket, melyek a közigazga­tási bizottságok hatásköréből kivétettek, felemlít és nevezetesen hivatkozik arra, hogy az 1876. évi XIV. t. ez. 4. §-a által — ez az egészség­ügyi törvény, — minden rendőri egészségügyi kérdések kivétettek és Királyi Pál képviselő ur hivatkozik arra, hogy nem vonatkozhatik általán véve az ipari kérdésekre a közigazgatási bizott­ságról szóló törvény, mivel nincsenek elősorolva az ipartörvénynek illető §§ ai, gondolom, a 13—40. szakaszig bezárólag, miután nem volnának specifiee megnevezve, tehát ennélfogva nem tar­tózhatnának a közigazgatási bizottság hatáskörébe. Méltóztassék azonban figyelni arra, hogy a közigazgatási bizottságoknak sok mindenféle más teendőik vaunak, melyek explicite, nincsenek ugyan benne a törvényben, de implicite benne vannak. Teszem a regale kihágási kérdésekben, illetékesnek ismerték ezt a közigazgatási bizott­ságok és ezek tényleg ítéltek is e kérdésekben. Kétséget nem szenved az, hogy a felfogás különböző volt az ország különböző városaiban; ne méltóztassanak azonban hinni azt, hogy min­denütt idegenkedtek attól, hogy a közigazgatási bizottságok hatásköre az iparkérdésekre is ki­terjesztessék; hanem akkor, mikor volt több oly kérvény, mely ez ellen nyilatkozott, mint pl. Budapest főváros hatósága, az iparkamara, s más törvényhatóságok, voltak egyszersmind más törvényhatóságok, a melyek azt kérték, hogy ne vétessenek ki ez ügyek a közigazgatási bizott­ság hatásköréből, mert a törvény egyenes szavai szerint is oda kell tartozniok és ők is kívánják. Hoffmann képviselő ur, azt gondolom, hogy nem egészen szerenesésen választott analógia nyomán kívánja az illetékességet nem a mini­sterium útján, hanem egyenesen a törvényhozás által megállapittatni. A legkevésbbé vonom két­ségbe azt, hogy a törvénynek magyarázatára nézve csak a törvényhozó hatalom maga, mint olyan, illetékes; de minden egyes illetékességi kérdést külön-külön a törvényhozás elé hozni oly ügyekben is, a melyek a közigazgatás hatás­körébe tartoznak, azt gondolom, czélirányos nem volna. Nem tartom szükségesnek minden apró meg­jegyzésre nézve saját ellenészrevételeimet meg­tenni; csak egyszerűen kijelentem, hogy én hatá­rozottan azon meggyőződésben voltam és vagyok, hogy a törvénynek nemcsak egyetlen szavával nincs ellentétben a ministeruek c tekintetben Budapest városához intézett rendelete, hanem a közigazgatási bizottságokról szóló törvénynek mind szavával, mind szellemével megegyez. A mi azt illeti, hogy mennyiben helyes, vagy mennyiben nem helyes e törvény, meglehet, hogy e tekintetben a t. 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom