Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-100

1 100. országos ülés inArexinü Sf. 1879. f 37 Nemcsak Budapest szólalt fel ez ügyben, hanem történt más felszólalás is, még pedig több megyék részéről. Én nem mondom, hogy a jelenlegi földmívelés-, ipar-, és kereskedelmi minister ur hozta e rendeletet; ő ezt ugy találta; e ren- j delet keletkezett azon időben, midőn e tárgyban is a vallás és közoktatásügyi minister ur intézkedett. Én nem akarok a t. minister ur ellen fordulni e kérdésben. De tekintsük a czélszerííségi szempontot. Ha annyira nem világosak e törvények, hogy mindent ki lehet belőlök magyarázni, mint a közigazgatási bizottságokról szóló törvényből, ugy lássuk a czélszerííségi szempontot. Az iparügyek sokneműek és fontosak. Általában méltóztatnak tudni, mert hiszen felszólalások történtek az illetékes körök részéről, hogy az 1872: VIII. t. ez. intézkedései sok tekintetben nem teljesek, pótlásokra, kiigazításokra szorulnak. A t. ministerium nyilatkozott is, hogy ez irányban orvoslást fog nyújtani, és én meg vagyok győződve, hogy a jelenlegi minister ur is kívánja azt megtenni. E törvény olyan jog- és közigazgatási köröket érint, melyeknél szerfelett sok a közigazítandó. Már most, ha a törvényhatóságokra bizatik ezen fontos szakügyek eldöntése; ha kimondatik, hogy azok intézkedjenek az egyes kérdésekben, melyekben épen az ipar- és kereskedelem érdekében a ministeriumnak az egész országra kiható egybehangzó ítéletére van szükség, (Élénk tetszés) ezt üdvösnek senkisem mondhatja. {Igaz!) De azt mondják, hogy ez nem véghatározat, mert a közigazgatási bizottságnak egyes határozatai ellen felfolyamodhatik a főispán. Ez tehát már a negyedik fórum volna. Hogy ez ügyekben négy fórum döntsön, az már sem az ügy természetének, sem az elintézés gyorsaságának, sem általában az eldöntés jóságának nem felel meg. De azt mondta a t. előadó ur, hogy ez intézkedés által az ügyeknek lényeges része vétetik le a ministerium vállairól. Hát a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister ur eddigi ügyköréhez képest annyi mindenféle nagy dolgokkal lesz elfoglalva, hogy ez ügyekben mérvadó szabályokat nem hozhat ? Én azt hiszem, hogy a ministermm 3-ad fokú eldöntését a törvény értelmében fenntartani, az iparügyek czélszerü elintézése és az iparérdekek szempontja követeli. Én gondolkoztam azon, hogy miután ezen rendelet már megvan, és miután a t. minister ur ezen rendelet fenntartását Budapest főváros közönségével szemben kimondotta; melyik eljárás volna az, mely a legczélszerűbb, mely kielégítene minden érdeket, és a törvényhozás utján elintézné a dolgot; mert azt tartom, hogy ha KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. V. KÖTET. csak a legcsekélyebb kétely fér is a törvény világosságához és az értelmezésnek helyességéhez, ez iránt rendelettel intézkedni nem lehet; hanem ha a kormány czélszeríínek tartja, hogy csakugyan oly értelmezés adassék a törvénynek, minőt rendelete tartalmaz, nem marad hátra egyéb, mint a törvényhozás utján intézkedni. (Ugy van! a baloldalon.) Igen örülök tehát, hogy Királyi Pál t. képviselőtársam e tárgyban egy teljesen objective eoncipiált határozati javaslatot nyújtott be, mint ellenindítványt, a kérvéuyi i bizottság véleményével szemben. Részemről meg 1 vagyok győződve, hogy igaza van Budapest ! fővárosának ép úgy, mint azoknak, a kik az I 1872: VIII. t. ez. 97. §-ának fenntartását kiván! ják, s azért pártolom a beadott ellenindítványt. | (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A főrendiháztól izenet érkezett. ! Méltóztassanak meghallgatni. B. Nyáry Jenő a főrendiház jegyzője: Méltóságos elnök ur! Tisztelt képviselőház! j Tiszteletteljesen jelentem, hogy a főrendek a berlini szerződés beczikkelyezéséről szóló tör; vényjavaslatot változatlanul elfogadták. Van j szerencsém az illető jegyzőkönyvi kivonatot a t. ház asztalára letenni. Elnök: Fel fog olvastatni a főrendiház i jegyzőkönyvi kivonata. Horváth Gyula jegyző (olvassa). Elnök: E szerint a két ház között, a meg| egyezés létrejővén, a törvényjavaslat szokott | módon ő felsége elé fog terjesztetni. Hogy ez i mentül előbb megtörténhessék, méltóztassék az I erről szóló jegyzőkönyvi pontot meghallgatni. Horváth Gyula jegyző (olvassd). Elnök; Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontja hitelesíttetik. Már most folytatjuk az előbb megszakított tárgyalást. Hoffmann Pál: T. ház! Abban a vélekedésben vagyok, hogy a képviselőháznak semmiesetre sem lehet feladata a szóban levő tárgyban érdemileg határozatot hozni. Sem arra nézve, vájjon a ministerium helyesen értelmezte a törvényt, hogy helyes-e rendelete, sem a másik irányban. Én azt gondolom, hogy a képviselőház hozzájárulhat ugyan szavazatával, határozatával a törvények hozatalához, de hogy létező törvény magyarázatát egymaga hitelesen adhatná, arra a képviselőház, nézetem szerint, nincs hivatva. Én ennélfogva egy szóval sem szólok arról, vájjon a t. kormány értelmezése helyes-e, avagy a kérvényező fővárosi bizottságnak a felfogása helyes-e. Egyszerűen constatálom azon tényt, hogy egy törvény értelmének különböző magyarázata oda vezetett, hogy a fővárosi közigazgatási bizottság illetéktelennek jelentette ki magát. De bátor vagyok itt a t. képviselőház 18