Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-100
j 5f) 100. országos ttléf mártxiflt 39 1S?6. kivüli eseteiben adóelengedésnek van helye. Ily elemi csapások: a) jégeső, árviz és tüz általában". Az 50. §. ezeket mondja : „A letakarított, de még be nem hordott, vagy asztagokban, kazalokban és csűrökben levő terményeknek elemi csapás általi megsemmisülése esetén adóelengedésnek nincs helye". Ha jégeső, vagy tüz által pusztíttatik el a termés, van remedium, mert tüz ellen és jég ellen lehet biztosítani, de az árviz által okozott kár ellenében orvoslás nincs és én hivatkozom a túloldalon ülő t. képviselőtársaimra, kik a múlt nyáron szintúgy tapasztalhatták, mint én, hogy a legszerényebb gazdának termése akkor, mikor már asztagba, keresztbe volt rakva, tökéletesen megsemmisíttetett az által, hogy a szélvihar szétszórván a kereszteket, azok a hetekig tartó esőzések következtében megrothadtak .... Elnök: Bocsásson meg a t. képviselő ur, korábban méltóztatott szólani, mint a soron lett volna, mert most néma 20. és 21-ik számú kérvényről, hanem a 16., 17., 18. 19. számú kérvényekről van szó, melyekben Szabolcsmegye, Nagy-Kun-Szolnokmegye, Maros-Tordnmegye az illeték-kiszabás és behajtása körül követett rendszernek törvényhozás utján szabályozását kérik. Azonban, ha a t. ház méltóztatik elfogadni ezekre vonatkozólag a kérvényi bizottság azon véleményét, hogy a kérvények a pénzügyniiuisternek kiadassanak, (Felkiáltások : Elfogadjuk!) akkor áttérhetünk a következő számú kérvényekre. Elekes György előadó (olvassa) : 20, Sárosmegye, 21. Szabolcsmegye az 1876: XV. t. ez. 50. §-ának oly módosítását kérik, hogy a letakarított, de még be nem hordott, vagy asztagban, kazlakban és csűrökben levő, az árviz által okozott termények kárai is adóelengedésben részesittessenek. Véleménj T : hivatkozva a ház 1878. deczember 2-ikán tartott ülésében hozott határozatára, a pénzügyministernek tanulmányozás végett kiadatni véleményeztetik. Lükő Géza: A t. ház engedelmével folytatom előadásomat, és csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy nekem attól, a mit a kérvényi bizottság t. előadója felolvasni méltóztatott, hogy t. i. tanulmányozás végett kiadatik a pénzügyministernek, a hátam borsózik. (DerUlta baloldalon.) Ez az, a mitől félek, t. L, hogy a kis dolgok a nagy dolgokkal való elfoglaltatás miatt feledékenységbe fognak menni. Én tehát egy pár sorból álló törvényjavaslatot fogalmazva, kérem a t. házat, hogy azt, ha már itt elfogadhatónak nem találnák, méltóztassék megtekintés végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani, hogy az lehető legrövidebb idő alatt adja be jelentését. Oly kézzelfogható igazságtalanság az, hogy a már meglévő terményétől fosztatik meg a gazda, mikor azt pénzzé tenni minden emberileg számítható körülmények közt alapos reménye van, akkor semmisül meg termése s azonfelül adóját megfizetni köteles. Egyszerűen mindössze abból áll a törvényjavaslat, hogy a nevezett törvényezikk 50. §-ának ezen sorai: „A letakarított, be nem hordott, vagy asztagokban, kazalokban, csűrökben levő termények elemi csapás által megsemmisülnek, adóelengedésnek nincs helye" a törvény szövegéből hagyassanak ki. E javaslat a pénzügyi bizottsághoz utasittatik." Kérem ezen javaslatomnak elfogadását Elnök: Fel fog olvastatni a javaslat. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elekes György előadó: T. ház! Miután már hasontárgyú kérvények itt e házban tárgyaltattak és azokra nézve a ház már határozott, a házszabályok 165. §-a szerint e javaslat a jelen ülésszakban tárgyalás alá nem vehető ós igy az ily törvényjavaslat most már el sem fogadható. Elnök: A házszabályok 175. §-a határozottan azt mondja, a mit a t. előadó ur mondott. Egyébiránt én részemről e törvényjavasIntot módosításnak nem tekinthetem; azt gondolom, az külön indítvány tárgyát képezi, és ekkor természetesen azt kell kérdeznem a t. háztól, méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni? Madarász József: T. ház! Nem szóltam volna a tárgyhoz, hacsak a t. előadó ur azon véleményét nem nyilvánítja, hogy miután a képviselőháznak hasonló tartalmú kérvényekre nézve mar határozata vau, ez a kérvény is e határozat alá esik, és igy ezen ülésszak alatt már a képviselőház e részben törvényjavaslat útján sem intézkedhetik. Bocsánatot kérek, hogy erre nézve azt jegyezzem meg, hogy a háznak előbbi határozata van e tárgyban, azt elismerem és a házszabályok szerint e kérvények a pénzügyministerhez utasítaudók. Azonban ezen határozatban nincs az, hogy törvényjavaslat e tekintetben nem adathatik be, csakis tanulmányozás végett adatik ki a pénzügyministernek és én a képviselőház tagjainak azon jogát, a melyet még ezen határozat mellett a házszabályok is megadnak neki, kivánom felszólalásommal megóvni, és a t. előadó ur véleményére nyilvánítani a t. ház előtt: megismerem, hogy ez a törvényjavaslat a házszabályok szerint ellenindítvány gyanánt nem tekinthető, és én is azon véleményben vagyok, hogy ha Lükő t. képviselőtársam e törvényjavaslatot a ház elé fogja terjeszteni, a házszabályokban előirt mód szerint, be kell azt az indítványkönyvbe irnia s igy benyújtani azt, mint törvényjavaslatot. A jelen esetben pedig a kérvény, úgy a mint