Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-95

0 95. országos ülés márczins 24. 1879. ványa következtében a törvényszéknél és a semmítőszéknél előirányzott összegeket függőben hagyta, hogy későbben döntsön a felett, vájjon Csatár indítványa következtében el, vagy el nem fogadja a szóban levő lakbérek emelését, minthogy most az indítvány mellőzésével az előirányzott összeg meghagyatott, ez 145,795 írtban és hasonlóképen a legfőbb itélőszékuél az előirányzott összeg 319,485 írtban marad megállapítva. Következik a központi bizottság jelentése és a törvényjavaslat a berlini szerződés beezikkelyezéséről. Ha a t. ház a központi bizottság jelentését és a törvényjavaslatot fölolvasottnak méltóztatik venni, az általános vitatkozást megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. B. Perényi Zsigmond: T. ház! Mint a központi bizottság jelentéséből megérteni méltóztattak , a bizottság a jelen törvényjavaslatot általánosságban a t. házban elfogadásra ajánlja. Nem tartom feladatomnak, hogy én a berlini szerződés taglalásába bocsátkozzam, daczára, hogy az ezen törvényjavaslatnak tulajdonképen testét képezi. De nem tartom feladatomnak azért, habár ezen szerződés csak ma fekszik a parlament előtt ugy, hogy a ház ahoz hivatalból hozzá is szólhasson : ismert az már minden részében, nagyon természetesen a t. ház minden tagja által, és megvitattatott számtalanszor arra alkalmas és néha nem alkalmas esetekben is. (Ellenmondások a szélső balon.) De különben is, t. ház, az ily nemzetközi szerződések a maguk egészében elbírálás tekintetéből nem tartozhatnak szorosan véve az egyes országok parlamentjeinek jogkörébe ; (Közbeszólás a szélsőbalon: Szép 'parlamenia.rismus ! Zaj !) csak részleteikben és különösen e részletek végrehajtásában annyiban, a mennyiben a részletek egyes parlamentek érdeklődésére vannak vonatkozással. Ez okokból én tartózkodom attól, hogy a berlini szerződés, mint e törvényjavaslat lényegének taglalásába bocsátkozzam; tartózkodom azért is, mert felfogásom szerint az ily és ebez hasonló nemzetközi szerződések, melyek néha természetüknél fogva, csak létrejöttük, vagy egészben és részben effectuáItatásuk után jöhetnek a parlament elé, mert ellenkező mód követése mellett legtöbb esetben létrehozásuk lenne veszélyeztetve, vagy az általuk elérendő ezé] eltévesztve, vagy kétessé téve. Mondom, felfogásom szerint az ily nemzetközi szerződések szorosan véve nem tartozhatnak az egyes parlamentek megvitatás! keretébe, csak annyiban, a mennyiben a parlamentek az ily szerződéseket létrehozó kormány eljárása felett mondják ki helyeslő, vagy roszaló ítéletüket; és a parlament, mely szava súlyát az ily és ezekhez hasonló szerződések végrehajtására czélzó politika helyeslése, vagy nem helyeslése és az azok keresztülvitelére megkívánt eszközök megadása vagy megvonása által érezteti. E téren keresendő, itt rejlik nézetem szerint az ily és éhez hasonló szerződésekkel szemben a parlamentek ellenőrzési joga. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl. Ellenmondás balfelöl) —- E jogát, mint kétségkivüli jogot gyakorolhatja majd a ház annak idejében esetről-esetre a berlini szerződésnek bennünket érdeklő részletei által megkívánt politika effeetuálására szükséges eszközök megadása vagy megvonásával. Ma tehát nézetem szerint csak arról van szó, hogy e szerződéssel szemben a magyar törvényhozás tényleges és teljes jogkörének formailag is kifejezés adassék. Tehát nem egyéb, mint a berlini szerződésnek javasolt törvénybeigtatása, csak — habár ez bizonyos tekintetben lényeges is — mégis a forma kérdése tartozik az én véleményem szerint a mai tárgyalás keretébe. (Zajcs ellenmondások balfelöl.) Alkalmazható lett volna, t. ház, más módis, hogy miként hozassák e szerződés a magyar parlament fóruma elé; követhető lett volna amaz eljárás, mely ily és ebez hasonló nemzetközi szerződésekkel szemben más alkotmányos parlamentáris országokban szokás. De szemben a monarchia másik felében követett eljárással és — mindezt az e törvényjavaslathoz csatolt ministeri indokolás is mondja, — a monarchia két állama közt fennálló nemzetközi viszony és e viszonyban a magyar parlament hasonló és teljes jogkörének fenntartása és megóvása tekintetéből, a szerződés'sek javasolt beczikkelyezésc czélszerüuek mutatkozott. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezen indokokból, t. ház, bátorkodom ä törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Eötvös Károly: T. ház! A magam és elvbarátaim részéről egy határozati javaslatot fogok előterjeszteni, a mezben felkérjük a t. házat, hogy a berlini szerződés beczikkelyezésérol szóló törvényjavaslatot elutasítani méltóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt se tudomásul ne vegye, se el ne fogadja, helyeslésével azon törvényjavaslathoz hozzá ne járuljon. (Helyeslés a szélső balfelöl.) T. ház! Én ugy vélekedem és elvbarátaim is hasonlóan vélekednek, hogy nekünk tiltakoznunk kell az alkotmány és alkotmányos szellem s általában a nemzeti jogoknak azon nyílt és világos megsértése ellen, mely ezen törvényjavaslat tárgyának, a berlini szerződésnek keletkezése és annak időelőtti végrehajtása által a magyar alkotmány ellen elkövettetett. (Helyeslés a szélső balfelöl) Nekünk kötelességünk, törvény-