Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-99
120 SíJ. erwágo* ülés márezln* 28. 1879. az illető központi bizottság által ie is tárgyaltatott és jelentése ismét a t. ház elé került. Különféle viszonyoknál fogva azonban ezen törvényjavaslat akkor letárgyalva nem volt és igy már 4 év telt el a nélkül, hogy ezen viszonyok és az arra szükséges rendelkezések elintézve lettek volna. Most a kormány előterjesztette a tör vényjavaslatot ugyanazon szövegezésben, a melyben 1874-ben a központi bizottság által készíttetett. Czélja e törvényjavaslatnak először a tengeri kereskedelmi hajók viszonyának szabályozása, hogy a különféle, még a múlt századból szétszórva fennálló rendeleteket, melyek már a mai viszonyok közt a tengeri hajózás érdekeinek épen nem felelnek meg, rendezze. Ennek következtében szükségessé vált egy bizonyos neme a codificáló törvényhozásnak és megállapodás jött létre, a mely épen úgy a felügyelet, mint a joghatalom körére nézve ezen tengeri kereskedelmi hajók viszonyát a nemzeti tulajdonjog és általában az összes forgalomra vonatkozó viszonyok alapján szabályozza és rendezi. Csak két főpontot vagyok bátor kiemelni. Egyik a lobogóviselés joga. A lobogóviselés joga tulajdonképen az, a mely megadja az illető hajónak egyfelől a nemzetiséget, másfelől kimondja azon jogot, hogy ezen hajó a magyar korona területét kéjjezi. A lobogóviselés joga tehát alapja a tengeri hajózás viszonyának és mint ilyen, csak úgy nyerheti el érvényességét, ha a törvényhozás útján a lajstromozás által rendeztetik. A második vonatkozik a hajó tulajdonjogának szabályozására s e tekintetben bátor vagyok utalni azon ellentétre, mely az eddigi szabályzat és ezen törvényjavaslat rendelkezése közti fennáll. Előbb az volt elhatározva, hogy minden egyes hajónak tulajdonjoga csak nemzetbelieké lehet. Ezen törvényjavaslat szabadabb elvű és azt rendeli, hogy minden hajó tulajdonjoga legalább ! / 3-ad részben legyen nemzetbeli alattvalóé, Vs-ad részben idegené is lehet. Ezen rendelkezés alapja lényegében abban fekszik, hogy mód nyújtassák az idegen tőkének arra, hogy bizonyos arányban a magyar tengeri kereskedelmi hajók létesítésére hathasson, és itt felhasználtathassák. Alapját képezi ennek nemcsak az eddigi gyakorlat, hanem a fiumei kereskedelmi kamarának töbszöri felirata, melyben óhajtását fejezi ki az iránt, hogy exclusiv nemzetiségi tulajdon ne követeltessék, hanem a hajó tulajdonjog egy bizonyos része idegené is lehessen. Bátor vagyok végül két előnyét o élni ki je avaslatnak. Egyik a hajójáratok szabályozása. A régi rendszer alapján, mely már sehol sincs érvényben, hat osztályra voltak felosztva a hajójáratok. E javaslat ettől eltér, és háromféle járatot állapít meg: a kis és nagy parthajózást s végül a hosszújáratú hajózást. Ez tökéletesen megfelel az igényeknek, s megfelel a jog és okultság követelményeinek, a mennyiben a magyar tengerpart mentén begyakorlott hajósok megfelelnek azon igényeknek, melyeket a három fajta hajózás kivan. Végül bátor vagyok felemlíteni azt, hogy e lajstromozás által a telekkönyveknek egy neme hozatik létre a hajókra nézve. A gyakorlat is kifejtette már ezt ugy, hogy ha valakinek követelése volt egy bizonyos hajó tulajdonosa ellen, ezen követelést nem ugyan formális jogi, de gyakorlati szempontból előleges biztosítás végett azon lajstromba kérte felvétetni, melybe a hajó bevéve volt. Ez által a telekkönyveknek egy neme hozatott létre. Talán felesleges mondanom, hogy ezen gyakorlat törvénybe iktattatván, ez által azon követelések vitetnek bizonyos figyelembe, melyekkel egy hajó terheltetik. Ez hitel tekintetéből sem megvetendő intézkedés. Ezeket bátor voltam nagyon röviden fölemlíteni, kérvén a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök: Szólásra senki sem levén felírva, ?<z általános vitát bezártnak jelentem ki. Most kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Efogadjuk !) Elfogadíatik. Következik a részletes tárgyalás. Horváth Gyula jegyző (olvassa a czímet, az 1., 2., 3., 4. szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa az 5. §-í). Baross Gábor előadó: Az 5. §. első sorában e szó helyett „melyben" „melyekben" teendő. Elnök: Az 5. §-ra nézve az előadó urnak azon javaslata, miszerint az első sorban „melyben" szó helyett „melyekben" tétessék, azt hiszem elfogad tátik. Horváth Gyula jegyző (olvassa a 6. %-t). Baross Gábor előadó: A 6. §. második sorában „Cap Marenza" helyett „Cap Glarenza" teendő. Elnök: A t. ház elfogadja, hogy a 6. §. második sorában „Cap Marenza" helyett „Cap Glarenza" tétessék. Horváth Gyula jegyző (olvassa a 7—15. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván,, olvassa a 16. %-i). Baross Gábor előadó: A 16. §. utolsó sorában e szavak helyett „a felvételt" „az illetékes felvételt" vagyok bátor javaslatba hozni. Elnök: Az előadó urnak azon indítványa, hogy a 16. §. utolsó sorában „a felvételt" szavak helyett „illetékes felvételt* szavak tétesse| nek, azt hiszem, elfogadtatik.
