Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-82
8 C 2. országos ülés máreüiui 10. I87t. 70 világossággal vitattassék meg egész kiterjedésében, hogy ha nem tudnám, hogy a t. kormány annyira idegenkedik a bizottságok kiküldésétől, — én óhajtottam volna indítványozni épen e kérdésben, hogy a ház küldjön ki egy ad hoc enquéte bizottságot, a mely, — természetesen, — összeköttetésbe tevén magát a kormánynyal, azután a vasutigazgatóságok, kereskedelmi és iparkörökkel, és e tekintetben részletes tanulmány alapján terjesszen jelentést a ház elé, úgy^ hogy teljes tájékozottsággal irányt adhasson a teendők iránt. Méltóztassék megbocsátani, de e tekintetben a t. mmister urak túlságos féltékenyek a maguk hatalmára, sőt merem mondani, hogy nálunk bizonyos tekintetben fel van forgatva a rend a parlamentáris gyakorlatban; nálunk ugyanis a minister azt hiszi, hogy neki minden ügyet úgy kell a parlament elé terjeszteni, hogy azt a parlament elfogadván, irányt vegyen, és azt hajtsa végre; pedig a dolog természetes rendje az lenne, hogy a parlament adjon irányt a mini sterilek, az szabja meg az eszméket, a melyeket azután a minister a lehető legczélszerííbben végrehajtson; de nálunk épen az ellenkező eljárás van gyakorlatban. Mi volna abban, ha egy bizottság megvitatná ezen kérdést és azután irányeszmét adna a kormánynak, hogy a szerint járjon el. Nem kívánom én, hogy részletes terveket adjon, hogy minden apró részletekre kiterjeszkedjék, hogy miként vezettessék a végrehajtás; de az irányra nézve rendkívül fontos, hogy az hibás ne legyen, mert hosszú évek múlva ebben is épen úgy járhatunk, mint most mondják az államháztartás kérdésében, hogy nem a kormány a hibás, hanem mindnyáján hibásak vagyunk; épen ugy fogjuk mondani a vasúti csoportosításra nézve is, hogy együtt hibáztunk és már most segíteni nem lehet. Lenne még más megjegyzésem is, de megvallom, gyengült mellem lehetetlenné teszi a hosszas beszédet. Én a fősúlyt ezen kérdésre fektetem és kérem a t. minister urat, ne méltóztassék ellenezni ezen eszmét, és ha nem is e perczben, — rá érünk arra későbben is, — e kérdés megvitatására egy enquéte - bizottság kiküldését fogadja el. Ha a t. minister ur nem akarja ezt most elfogadni, méltóztassék legalább az előterjesztést minélelőbb megtenni, a ház azután ezen előterjesztés alapján ki fog küldhetni egy enquéte-bizottságot; mert én mindenesetre szükségesnek tartom, hogy ezen nagyfontosságú kérdés úgy a kormány, mint a törvényhozás részéről minden oldalról tüzetesen megvizsgáltassák és megvitattassék, mielőtt intézkedés történnék. (Helyeslés a szélsőhalon.) Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e vasúti és hajózási felügyelőségek czímén, bevételek rovata alatt 19,600 frtot elfogadni? Azok, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani (Megtörténik.) A ház bevételképen a 19,600 frtot megszavazza. Antal Gyula jegyző (olvassa): Államépitészeti hivatalok. Rendes kiadások, 17. fej. 3. czím. Rendes bevételek, 6. fej. 2. czím. Kiadások. Felügyelő és építészeti hivatalok. Személyi járandóságok és dologi kiadások 425,000 frt. Dániel Ernő előadó: A pénzügyi bizottság a személyi járandóságok és dologi kiadások közt az átruházási jog megadását indítványozza, s átalányképen e czímeken 425,000 frtot ajánl megszavaztatni. Elnök: Az átruházási jog megadatván, átalány képen együttesen 425,000 frt szavaztátik meg. Antal Gyula jegyző (olvassa): Bevételek 33,012 frt. Elnök: Elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): Kőutak fenntartása és építése. Rendes kiadások. 17. fej. 4. czím. Rendes bevételek 6. fej. 3. czím. Gál Endre: T. ház! Nem szándékozom e czímnél a t. ház figyelmét hosszasabban igénybe venni, valamint nincs szándékomban a közlekedési utak összes kritikáját felölelni, csak egyedül a hazának egyik legkeletibb vidékéről, Csikmegyéről, kívánok szólani. Csikmegye majdnem 32 mértföldnyi hosszúságban határos a szomszéd Moldva-Oláhországgal, mely hosszú vonalon át 8 ponton közvetittetik kőutakon a közlekedés. Nevezetesen a gyergyó tölgyesi csik-gímesiés az uzi-vámvonalon. Elnök: Bocsánatot kérek, t. képviselő ur, ha valamely határozott vonalról méltóztatik szólni, akkor kérem, méltóztassék beszédét azon pontnál előadni, midőn majd arra az útra jövünk, a melyre vonatkozólag szólni kíván. Gál Endre: Én általában kívánok szólani, és indítványom is van e tárgyban. A három érintkezési pont 3 szempontból nevezetes, úgymint: katonai, nemzetiségi és nemzetgazdászati szempontból. Az elsőre nézve elég felhoznom, hogy a keleti kérdés még nem vétetett le a napirendről, még nem fejezte be erjedési processusát. A második abban találja magyarázatát, hogy Csikmegy ének tiszta székely lakossága e három ponton érintkezik a Moldvában lakó úgynevezett csángó magyarokkal, kiknek fennmaradását, eltekintve egyéb fontos politikai okoktól, kívánatossá teszi még az is, hogy azok nekünk a keleti kereskedésben segédkezet nyújtanak. Nemzetgazdászati szempontból tekintve, mindnyájan tudjuk, hogy minden újabb út megnyíltával az érték megsokszorozódik, a szükség-
