Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-81
81. országos ülés máreü!«s S. 1878. 59 hogy pl. a trágyával megrakott vasúti kocsik kiszállíttassanak azon pontig, a hol az felhasználtatik és a hol a kocsik másnapig maradhatnak, a mig a vonat vissza jőve, azokat ismét összeszedi. Ily viszonyok köztt sokkal olcsóbb a szállítás, és oly tárgyak szállítása is lehető, a melyek szállítására a nagy vonalakon gondolni sem lehet. Röviden összefoglalva felszólalásom ezélját, azt akarom constatálni, hogy a vasutak csoportosításánál, mint általában minden ily nagy intézkedésnéi, egyoldalúkig eljárni nem volna czélszertí. Nem lenne helyes a vasutakat a lehető legnagyobb complexumban csoportosítani, hogy ez által olcsóbbá tegyük a központi igazgatást; de másrészről azon czélokat, a melyeket ily csoportosításnál első sorban ki kell tűznünk, decentralisatióval sem fogjuk elérni. Nézetem szerint oda kell törekedni, azt kell czélul kitűzni a vasutak csoportosításánál, hogy a fővárosból kiiuduló vasúti vonalak egy és ugyanazon igazgatóság alá helyeztessenek; hogy egy igazgatás alatt több vonal, mint a mennyi ezen czéi elérésére szükséges ne egyesi ttessék. Azt hiszem, hogy ezenkívül van még egy speciálisan magyar czél is és ez az — a mi különben centralisationalis irányú — hogy a főforgalmi irányokba eső vonaloknak Budapesten kell végződniők, és hogy az, az ország egyik felétől a másikig haladó vonalaknál Budapest ne szorittassék le egy közbenső állomás szerepére. (Helyeslés.) Ez azt hiszem, az a czél, melyet a vasutak csoportosításánál követnünk kell. (Helyeslés.) Egyébiránt a tételt elfogadom. (Felkiáltások: Folytassuk hétfőn !) Elnök: Azt hiszem, hogy miután a tételek felolvastattak, e czímet be kellene fejeznünk. Simonyi Ernő: Én, t. ház, a tárgyalásnak félbeszakítását óhajtom, mert többen akarunk e kérdéshez hozzászólni. Elnök: Ennélfogva nem marad más hátra, mint a tárgyalást félbeszakítani. (Helyeslés.) Tehát a közlekedési ministerium költségvetésének tárgyalásának folytatása a hétfői ülésre tétetik át. Következik a kérvények 10-dik sorjegyzékének tárgyalása. Elekes György előadó: T. ház! A 10-ik sorjegyzékben foglalt kérvények némelyikénél megtörténhetik, hogy vita támad. A sorjegyzék utolsó száma alatt pedig van egy fontos kérvény, az országos gazdasági egyesület kérvénye, melynek tárgyalása igen sürgős. Kérem a t. házat, méltóztassék belenyugodni abba, hogy ezen kérvény a többi előtt vétessék fel. (Helyeslése) Elnök: A sorjegyzékben foglalt 1., 2. és 3-ik kérvény már tárgyaltatott. Most a sorrend megszakításával a 29-dik számú kérvény vétetik tárgyalás alá. Elekes György előadó: Az orsz. magyar gazdasági egyesületnek abbeli kérvényére nézve, ! hogy a marhatenyésztés, öntözés, lecsapolás, alagcsövezés s a borászat előmozdítására, a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miiiisteriumnak, az eddig mezőgazdasági czélokra megszavaztatni szokott 50,000 frton felül, még 150,000 forintot kér a költségvetésben felvétetni , a kérvényi bizottságnak az a véleménye, hogy a kérvény sürgős voltánál fogva a pénzügyi bizottságnak adassék ki. Gr. Apponyi Albert: Bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék ezen határozatot megtoldani azzal, hogy a pénzügyi bizottság, a kereskedelmi ministerium tárgyalásakor adja be jelentését, (Helyeslés.) Ugy tudom, a kérvényi bizottság intentiója is ez. (Helyeslés.) Elnök: A kérvény tehát kiadatik a pénzügyi bizottságnak azon utasítással, hogy jelentését a kereskedehni ministerium költségvetésének tárgyalása alkalmára nyújtsa be. (Helyeslés.) Minthogy a tárgy sürgős, a jegyzőkönyv ide vonatkozó része hitelesíttetni fog. Baross Gábor jegyző (olvassa a jegyzőkönyv ide vonatkozó pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, hitelesíttetik. Elekes György előadó (olvassa a kérvényi bizottság véleményét a 10-ik sor jegyzék 4. és 5-ik sorszámú kérvényei tárgyában. A vélemény észrevétel nélkül elfogadtai3^0iv'assa a kérvényi bizottság véleményét / Maros - Tordamegye, Udvarhelymegye, Nagy-Küküllőmegye kérvényei iránt, melyekben a brassó-plojesti nemzetközi pályaudvarnak hazánk területére leendő áthelyezése, továbbá a brassó-plojesti vasútvonal kiépítése, s ennek megtörténtéig, a temesvár-orsovai vasútvonal megnyitásának elhalasztása iránt, Brassómegyének, a, képviselőházit oz beterjesztett feliratát pártolják. 1 anvlmányozás végeit a közmunka és közlekedési ministernek kiadatni véleményeztetik). Knöpfler Vilmos: Engedje meg a t. ház, hogy e kérvénynek tárgyalása alkalmával fölkérhessem a közlekedési minister urat, méltóztatnék itt e házban nyilatkozni e kérdés iránt, nemcsak azért, hogy Brassó városát, nemcsak azért, hogy az erdélyi megyéket, de különösen a kérelmező megyét, hanem azért is, hogy az egész országot megnyugtassa, (Helyeslés balfelŐl) mert állami vasútról és annak jövedelmeinek szaporításáról van szó, mondom, hogy ezeket megnyugtassa az iránt, hogy a fölépítendő nemzetközi vám- és indóház nem román, hanem magyar területen épüljön. (Helyeslés.) T. ház! Tény az, hogy azon szerződés, mely a magyar és román kormányok köztt létre jött az iránt, hogy a hajdani keleti, most már állami vasút végpontja Brassó és Plojest között összeköttessék, feltételül tűzte ki, hogy ez 1878. aug. végéig létesüljön, de e feltétel nem teljesíttetett. Tény az is, hogy az ezen szerződésben 8*
