Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-81

50 81. országos ülés márezins 8.1879. Elnök: A képviselő ur iuterpellatióját az ülés folyamán, a szokott időben fogja előter­jeszteni. Baross Gábor jegyző (olvassa a Szeged város kérvényére vonatkozó jegyzőkönyvi Mvo­natot). Elnök: Kern lévén észrevétel, hitelesíttetik, B. Kemény Gábor kereskedelmi mi­nister: T. ház! Van szerencsém bematatni az egyetemes postaegyesülettel Parisban 1878. évi július 1-én kötött postaszerződés beczikke­lyezésére vonatkozó törvényjavaslatot, s az ehhez mellékelt jelentést és indokolást. Kérem, méltóz­tassék ezt kinyomatni, a tagok között szétosz­tatni, s előzetes tárgyalás végett, a vám- és kereskedelmi szerződések megvitatására kiküldött bizottsághoz utasítani. Elnök; E törvényjavaslat mellékletével együtt kinyoraatik, a tagok köztt szétosztatik s előzetes tárgyalás végett a vám- és kereskedelmi bizottsághoz utasittatik. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! ügy gondolom, hogy a berlini szerződés beezik­kelyezéséről szóló törvényjavaslat indokolásával együtt már kinyomatott és sze'tosztaíott. (Igen!) A t. háznak talán megegyezésével találkozom, ha azt kérem, méltóztassék azt előzetes tárgyalás végeit az osztályokhoz utasítani, azon megbízás­sal, hogy a Láz elnöke a deíegatio elnökével magát érintkezésbe tevén, — nehogy a két mű­ködés egymást akadályozza, — a jövő hét hét­főjére vagy keddjére a délutáni órákra tűzhesse ki az osztályokban a tárgyalási. (Helyeslés.) Elnök: Ha méltóztatnak elfogadni, a ber­lini szerződés tárgyalás végett az osztályokhoz utasittatik, azzal a megjegyzéssel, hogy az el­nökség tegye magát érintkezésbe a deíegatio elnökével, hogy jövő hétfő- vagy kedd délután az osztályokban a tárgyalás megtörténhessék. Következik a Görögországgal kötött keres­kedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatról a vám- és kereskedelmi bizottság jelentésének tár­gyalása. Baross Gábor előadó: T. ház! Szorít­kozom röviden a tényállás előadására. Hogy a szerződéses viszony a legalkalmasabb arra, hogy két állam köztt bármily iránya érintkezést sza­bályozzon és biztosítson, azt tagadni senki sem fogja. Az 1878. XXVII. t. ez. alapján a mon­archia segélyezi az úgynevezett magyar-osztrák „Lloyds-társulatot, és kötelezi azt, hogy Görög­ország bizonyos pontjaival szakadatlan és biztos érintkezést tartson fenn. De nemcsak e vállalatra vonatkozó tekin­tettel, hanem egyszersmind tekintettel azon es­hetőségre is, hogy a monarchia bármelyik állama azon helyzetbe jöhet, hogy tíjabb vállalatokat segélyezzen, és fogadjon fe] ez érdekek teljesí­tésére : késztette a magyar kormányt arra, hogy Görögországgal a posta és ezzel kapcsolatosan a hajózási forgalom iránt szerződést kössön. Ily­nemű szerződés már fennállott a monarchia és Görögország között, köttetvén 1867. áprilisban. Ezen szerződést azonban 1876. deczemberben a görög kormány felmondotta, nevezetesen azért, mert annak harmadik czikkében a magyar-osztrák monarchia hajói különféle illetményektől fel voltak mentve. A szerződés felmondatván 1878. deezember 4-én, illetőleg 16-án sikerült a mon­archia külügyi kormányának új posta-szerződést létrehozni, mely azonban jelentékeny hajózási szerződés is. A két szerződés köztt lényegében két el­térés van. Az egyik eltérést a szerződés 3-ik czikke tartalmazza, mely a viszonosság fenn­tartása mellett a monarchia hajói részére a fény­torony-illeték alóli mentességet nem biztosítja, azonban kiköti, hogy azon esetre, ha ez irány­ban más államoknak kedvezmény adatnék, ezen kedvezmény az osztrák-magyar monarchia hajóira is kiterjesztetik. A második, a mi eltérést képez a két szerződés köztt az, hogy a mi az 1867-iki szerződés lényegében postaforgalmi szerződés volt: ezen szerződés nemcsak a postaforgalmat biztosítja, hanem egyúttal a személy- és külön­féle áruszállítást biztosítja azon vállalat részére, melyet a monarchia már most is segélyez és mely már most is határozott járatokat köteles Görögországgal fenntartani. Be másfelől nevezetes eltérés az is, hogy Görögország partmenti hajózási jogáról lemon­dott, s ennélfogva Görögország ezen jog ado­mányozása iránt szabadon rendelkezhetvén, a monarchia külügyi kormányának sikerült a szer­ződés alapján ezen jogot az osztrák-magyar Lioyd hajói számára kikötni, s ebből ered ezen vállalatnak azon nem csekély előnyű jogosult­sága, melyet már érinteni bátor voltam, hogy nemcsak a postaközlekedést eszközli a görög part mentén, hanem a személy- és különféle árú­szállítás közvetítését is eszközölheti. Ez lévén különösen azon eltérés és előny, mely ezen szerződést a 67-iki szerződéssel szem­ben megilleti, bátor vagyok még röviden figyel­meztetni a t. házai arra, hogy ezen kereskedelmi szerződés 13-ik czikkében a hatályba lépés határnapjául 1879. január 1-eje van kitűzve. A magyar kormányt nem illető okoknál fogva a szerződés ezen időpontban nem léphetett életbe, a mennyiben a szerződés — a mint már bátor voltam említeni, — múlt évi deezember 4-én, illetőleg 16-án köttetvén meg, az a magyar kor­mányhoz csakis 1879. február elején érkezett, s a törvényhozás egyéb teendőkkel lévén elfog­lalva, ezen szerződésnek tárgyalása máig késett. Ennek tekintetbe vételét azonban a bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom