Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-94
390 94. országos ülés márcrius 23. 1879. De ezt mellőzve, legyen meggyőződve, hogy ha tudomásomra jő ilyen dolog, a visszaélések megakadályozására és kevesbítésére törekszem. Még egyet mondott élés ez az, hogy az újonczozási kerületek mindig a régiek, t. i. azon megyékben vannak, a melyeknek határai most megváltoztak. En az okokat előadtam, mikor az újonczozási törvények tárgyaltattak. Most a törvény határoz e dologban, mert a második §. kimondja határozottan, hogy ez idén még a régi határok tartassanak meg. Es miért? nem azért, mert én mulasztottam volna el valamit, hanem azért, mert lehetetlenség volt a katonaság részéről tavaly őszkor, midőn a katonaság mozgósittatott, midőn tehát a kiegészítő parancsnokságok tökéletesen el voltak foglalva, akkor lehetetlen volt, hogy ők foglalkozzanak azon kérdéssel is, mert az nem olyan könnyű dolog, t. ház. Az új kerületeket kimondani igen szép, de méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy a megye autonóm hatáskörében megszabja a kerületet, és azon kerület szerint kell minden egyes községnek munkálatát illetőleg, nemcsak a honvédelemnél, hanem a katonaságnál is az átiáomításnak megtörténni, minthogy azoknak egybehangzóknak kell lenni. Ezt kivinni tavaly teljes lehetetlen volt. Ez idén meglesz, és én biztosan hiszem, hogy a jövő ujonczozás alkalmával nem leszek már azon helyzetben, hogy kérjem a t. házat, hogy a jelen kerületeket továbbra is tartsa fel. Molnár György előadó: Azokra, a miket a t. honvédelmi minister ur elmondott, Lükő Géza t. barátom kívánatára csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy azok tekintetében, mik iránt felvilágosítást kivánt, azt már megadta a pénzügyi bizottság az 1878. évi költségvetés alkalmával beadott jelentésében. Ott ugyanis világosan kimondotta azt, a mit az előttem szólott t. honvédelmi minister ur most kimondott, hogy azért kell Horvátország számára több kiadás, mert azon dolgokat is, meh r ekeí Magyarországon a községek és hatóságok a maguk erejéből végeznek, Horvátország részére az ország pénztárából kell fedezni. [Felkiáltások a szélső baloldalon: Jipen az a. sérelem!) De épen ezen indokból a pénzügyi bizottság már a múlt évben is igen sérelmesnek találván ezen dolgot, egy határozati javaslatot hozott be a t. ház elé, melyet a ház határozattá is emelt. A mint a minister ur is mondotta, ez iránt a tárgyalások a horvátországi hatóságokkal a maguk utján meg is indíttattak, de mert eddig még nem vezettek eredményre, a pénzügyi bizottság most is szükségesnek tartotta, úgy mint tavaly, e részben egy határozati javaslatot a t. háznak elfogadás végett ajánlani, mely a múlt évinek megújítása: (Halljuk !) „Utasittatik a honvédelmi ministerium, hogy I kormányzati és közigazgatási utón teljes befő- ! lyását felhasználja a horvát-szlavonországi újonczállításoknál elkövettetni szokott eltérések, engedékenységek és bárminemű hibák kiküszöbölésére; továbbá, hogy még törvényhozási utón is oly intézkedéseket létesítsen, melyek kizárják annak lehetőségét, hogy a magyar korona országai között az ujonczozás körüli elbánásra és költségekre nézve különböző eljárás követtessék." Kérem, méltóztassék a határozati javaslatot elfogadni. Elnök: Az összegre nézve nem lévén kifogás, az megszavaztatik. A pénzügyi bizottság egyszersmind egy határozati javaslatot is terjesztett a t. ház elé, mely most felolvastatott. Méltóztatik azt elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát a határozati javaslat is elfogadtatik. Következik a P7. czím. Horváth Gynla jegyző: Rendes kiadások. IV. czím. Honvéd főparancsnokság. 57,205 frt. Elnök: Megszavaztatik. Horváth Gyula jegyző: Rendes kiadások. V. czím. Kerületi parancsnokságok 223,755 frt. Elnök: Megszavaztatik. Horváth Gyula jegyző : Rendes kiadások. VI. czím. Csapatok. Thaly Kálmán: T. ház! Midőn tegnap szerencsém volt észrevételeimet általánosságban mondani, bővebben nyilatkoztam a honvédség kebelében véghez ment újabb időbeli szervezési újításokról, az ott uralkodó szellemről stb., most a csapatok rovatánál nem akarom azokat ismételni. Csak azt jegyzem meg, hogy a t. honvédelmi minister ur válaszolván beszédemre, sok, szerintem igen fontos dolgot mellőzött, vagy csak átsurrant azokon; némelyikében igazat adott nekem, másokra nézve viszont megtette ellenészrevételeit. Figyelemmel hallgattam. Azonban a t. minister ur beszédem jóakaratuságát méltóztatott kétségbevonni. Ezt nem hagyhatom szó nélkül, mert hogy én, vagy akárki is pártunk közül a honvédség iránt csak parányi roszakarattal is viseltetnék, — ezt csakugyan mondani nem lehet. Sőt a teljes jóakarat vezetett bírálati észrevételeimben engemet, és mindazon t. elvtársaimat, a kik a honvédségben a leendő önálló magyar hadsereg magvát akarjuk látni. De továbbá, is bebizonyítom, hogy semmi roszakarat nem vezetett, sőt a honvédség iránti jóakaratom annyira megy, hogy a hol valóban elismerést érdemlő újítást látok a honvéd intézménynél, a felett örömömet kifejezni soha el nem mulasztom. Ennélfogva a jelen rovatnál ragadom meg az alkalmat felszólalni, egyrészt azért, hogy a lovasságra nézve, — a melyről tegnap készakarva hallgattam — teljes elismerésemet fejezzem ki azon szervezkedési intézkedések felett, melyeket a t. minister ur a honvéd
