Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-93

9ÍL országos üléä inárezius 22. 1879. 359 Horváth Gyula jegyző (olvassa): Jutalmak és segélyek 600 frt. Elnök: 600 frt elfogadtatik. Horváth Gyula jegyző (olvassa): Dologi kiadások. Házbér 500 frt. Elnök: 500 frt elfogadtatik. Horváth Gyula jegyző (olvassa): Hivatali és irodai költségek 5500 frt. Elnök: 5500 frt elfogadtatik. Horváth Gyula jegyző (olvassa): Epületek fenntartása 300 frt. Elnök: 300 frt elfogadtatik. Horváth Gyula jegyző (olvassa): Összesen 99,272 frt. Elnök: 99,272 frt elfogadtatik. Horváth Gyula jegyző (olvassa): Királyi főügyészségek. Rendes kiadások: XX. fejezet, 6. czím. Személyi járandóságok, fizetések és lakpénzek 36,730 frt. Irányi Dániel: T. ház! Néhány hónappal ezelőtt történt Budapesten, hogy egy 17 éves ifjú, egy szintén fiatal barátját, a ki őt éjjeli szállásra befogadta, sőt vele ágyát megosztotta, álmában meggyilkolta s azután kirabolta. Ezen ifjú, — ha a hírlapoknak hitelt adhatunk, — vallomásában, a többi között azt mondta, hogy ő egy előző alkalommal tolvajságért, vagy a mint ő állította, tolvaj sági gyanúért befogva lévén, egy gyilkossal volt együtt bezárva, a ki neki gonosztettét részletesen elbeszélte. Kiszabadulván a fogházból, monda továbbá azon ifjú, több napig hiába keresett foglalkozást, azt nem talált és igy ezen borzasztó gonosztettre határozta magát. T. ház! En már ezelőtt tiz évvel sok, részint állami, részint megyei börtönt megvizsgálván, a többi között azt tapasztaltam, hogy a gyermekek, az ifjak meglett emberekkel, köztük régi bűnösök, gonosztevőkkel vannak együtt bezárva, és azért ismételve figyelmeztettem az igazságügyministereket, hogy ezen helytelen szokást szüntessék meg. Közelebb, talán három éve történt, hogy a szamosujvári állami fogházat megvizsgáltam s ott ugyanezen helytelenséget találtam. Akkor is nem mulasztottam el az igazságügyminister urat felkérni, hogy ez iránt bölcsessége szerint intézkedjék. Ha már most daczára azon figyelmeztetéseknek, mégis történt, hogy azon általam imént említett ifjú egy gyilkossal együtt volt bezárva; az arra mutat, hogy a figyelmeztetésnek semmi sikere nem volt. Én tehát a t. minister úrhoz újból azon kérést intézem, méltóztassék úgy intézkedni, hogy a gyermekek, az ifjak, a nagyobbaktól elkülönittessenek. Ez mindenütt lehetséges, mert hála istennek, az ily ifjú fegyenczek mindenütt csekély számmal vannak. A másik, a mire a t. minister ur figyelmét felhívni akarom, szintén az előadott esetben találja indokolását. Említettem már, hogy az ifja, kiről szólottam, azt is mondotta, hogy ő, — miután a börtönből kiszabadult, több napig kereset nélkül volt, és azért szánta el magát azon bűntettre. Ha már léteznének mindenütt és nagyobb erővel rendelkeznének rabsegélyző-egyletek, ez nem igen történhetett volna. Pesten ugyan létezik ilyen egylet; azonban, a mennyire tudom, igen csekély pénzerővel rendelkezik az is. Ilyen rabsegélyző egyletek létesítése országszerte kívánatos s erre is felhívtam már több izben az igazságügyministereknek figyelmét, kérvén, hogy a törvényszéki elnököket, királyi ügyészeket hívják fel arra, kogy kiki a maga körében ilyen egyletek alapításán törekedjék. Tudtommal a pestin kivül sehol sem törtónt ez. Én tehát ismételve kérem, hogy addig is, mig a nyugateurópai nemzetek példájára, úgynevezett ifjú fegyencz-telepek felállítása lehetséges lesz, a t. minister ur először is különittesse el az ifjakat a nagyoktól, azon kivül pedig igyekezzék a kir. törvényszékek elnökei és ügyészei által rabsegélyző egyleteket alapíttatni mindenütt, mely rabsegélyző-egyleteknek feladatuk lenne a kiszabadult fegyenczeket ideiglenesen segélyezni, számukra munkát szerezni és bizonyos számú éveken át felügyeletet gyakorolni rájuk. Ennek igen jó hatása van külföldön és én nem gondolom, hogy nálunk is jó eredménye ne lenne. (Helyeslés balféíöl.) Pauler Tivadar igazságügyminister: A mi a t. képviselő ur első kívánságát illeti, hogy t. i. a fiatalabb fegyenczek az öregektől elkülönittessenek, ennek, a hol csak lehetséges, a fennálló börtönszabályok szerint meg kell történnie. E szabályok igy hangzanak: 12. §. Az előleges fegyelmi vizsgálat végett letartóztatottak az elitéltektől mindenesetre elkülönítendők. Továbbá a lehetőséghez képest elkülönítendők: a) a 18 éven alóli fiatalok az idősbektől; b) a csekélyebb vétséggel vagy kisebb bűntettel terheltek s a kevésbbé romlottak, — a súlyosb vétséggel, vagy nagyobb bűntettel terheltek-, vagy rósz hirben álló egyénektől, a visszaesőktől, az elvetemedett vagy megrögzött gonoszaktól; végül: c) a míveltebbek a míveletlenektől. Ez a szabály, melyet meg kell tartani, a hol lehet. Ha tehát itt és ott nem igy történik meg, ennek oka abban rejlik, hogy vagy nem lehetséges, vagy e szabályok nem tartatnak meg. Gondom lesz rá, hogy előforduló alkalommal, mint a felhozott esetben is, magamat tájékozzam, és a szabályok szigorú megtartását meghagyjam,