Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-92

92. országot ülés márczins 21. 1S79. 345 a bírák jogköre s azok kiváltságoknak tartott állása megszorittassék. Minden fejlettebb állambau a biróságok tekintélye, a jog uralmának, az alkotmányos államrendnek egyik biztosítékául tekintetik ma, mert bár az egyéni szabadság a vagyoni és személybiztonság garantiái az állam által alkotott törvényekbe vannak letéve, de a törvények holt betűje csak akkor válik élővé és sikeres véd- és óveszközzé a jogtalanság ellen, ha a birák, kik a törvény végrehajtásának joga és kötelességével ruháztattak fel, egyszersmind biztosítva vannak arról, hogy fölfelé a hatalom, mint lefelé mindennemű pressiótól teljesen megvédve legyenek. Az állampolgárok nemcsak egymás köztti, de az állam irányábani jogviszonyaikban is minden sérelem orvoslásának végső és legfőbb eszközét a bíróságoknál keresik; még az államban működő hatalmi körök összeütközése felett is a bíróság van hivatva Ítélni. Törvényhozásunk is ezen magaslatán a polgári és alkotmányos jogrend biztosítékai felfogásának, megalkotta a bírósági szervezetet, de türelmetlenségében a felett, hogy ezen intézmény egy jó igazságszolgáltatás számos kellékeinek hiányában ily rövid idő alatt nem növelte ki a birói karnak tökéletesség fokára jutott minta-testületét, hűtlen kíván lenni előbbi intentióihoz s hajlamot mutat korlátozni a biróságok hatáskörét, elvonni egymást azon teendőktől, melyek szükségkép jogkörükbe tartoznak. Szemmel látható ezen intentió a múlt törvényhozás alkotásaiban. Sajnos, hogy az igazságügyek akkori vezetője állásának kellő nyomatékát nem vetette akadályozólag a mérlegbe, hanem más tekintetek előtt meghajolt saját jogkörének védelmében. Ma azonban bátran kifejezhetni vélem azon reményt és óhajtást, hogy a jelenlegi igazságügyminister ur az állami igazságszolgáltatást a maga hatósági körében egészen fenn kívánja és fogja tartani. Szükségesnek látom továbbá, hogy ne késsék eleget tenni a törvényhozás azon rendelkezésének, hogy az első biróságok szánia és székhelye véglegesen megállapittassék. És kívánatosnak tartanám még, hogy a birói szervezet egy másik hiányzó kellékkel is kiegészíttessék, t. i. a birói személyzet létszáma, rangsorozata, fokozatos előléptetése szabályosiítassék, s a jogos igényekre több figyelem fordíttatnék, mint az eddigi kinevezéseknél, mert a fokozatos előléptetés biztos kilátásának hiányában, a legjobb igyekezet, a legbecsületesebb akarat elzsibbad, a legjobb munkaerők is tespedesbe jönnek, a bár nemes ambitió nem talál ösztönt a csupán fárasztó, de kevéssé jutalmazó törekvések kifejtésére. Mennyiben lehet most, midőn az első folyamodása biróságok nem kerületenkint való, hanem egy országos esoporKÉPVH. NAPLÓ 1878—81. IV. KÖTET. tozatot képeznek, a birói kar fejlődésének ezen egyik postulaíumát a valósításhoz közelebb hozni, annak megfontolását az igazsägügyminister ur, ugy hiszem, nem fogja mellőzni. Megjegyzem azonban, hogy táplálom azon reményt, hogy a királyi táblák decentralisatiójának egyik czélja épen a birói szervezet ezen követelményének kielégítésére is lesz irányozva. Azonban a bírósági szervezéssel párhuzamosan kell haladni egyszersmind a eodificálási munkálatoknak is; ezért én, midőn a büntető törvénykönyvet méltánylólag felemlítem, kénytelen vagyok egyszersmind a feletti sajnálkozásomnak kifejezést adni, hogy polgári törvényeink régi hiányaival, ugy látszik, még sokáig kell küzdenünk, mert a polgári codex közelfekvő elkészítése iránt, sem a ministeri, sem a bizottsági előterjesztésekből semmi biztosítást nem nyerünk. Egyebet nem láttunk, mint olvastuk azt, hogy a törvényszerkesztési ezélokra előirányzott 8000 frtnyi összeg 6000-re szállíttatik le azon okokból, mert egyéb fontos törvényjavaslat jelenleg kidolgozás alatt nem áll, mint a polgári törvénykönyv. Én megvallom, hogy az eddigi kisebb-nagyobb novellaris újításoknak, habár több esetben érezhető hiányt pótoltak, nem nagyon örültem; azt tartván, hogy ezen részletes munkálatok becse nem ér fel azon veszteséggel, melyet azok a gyökeres javítás, a rendszeres alkotás következetes utjáróli letérés által okoztak, —• elhitetni akarván velünk, hogy a régi törvényekkel még jó sokáig beérhetjük, ha azokon részben javítás történik; —• de hátrányosnak tartom az ily eljárást azért is, mert ezen egyes törvényezikkek a majdan alkotandó törvénykönyv keretébe változás nélkül be nem illeszthetők, már pedig minél gyakrabban változnak a törvények és szabályok, annál kétesebbekké, annál zavartabbakká válnak a törvényes fogalmak, ennek káros hatását és bajait pedig már ma is nagy mérvben érezzük. Ugyanis a sok tárgynélküli perek miatt, s a birák és ügyvédek eljárása ellen felmerülő gyakori panaszoknak nem kis részét a polgári törvénykönyv hiányzására lehet visszavinni: mert én azt hiszem, hogy rendszeres és világos törvény mellett, az ügynek első bírája nem az ügyvéd, mint mondani szokták, hanem a tél maga, ki hogy ha a törvényt ismeri, valóban tartózkodik olyat tenni, vagy követelni, a mi nem jogos, a mi nem törvényen alapszik. De ma rendszeres törvény hiányában, nemcsak a fél, de a jogtudós s ügyvéd se lehet az ügyeknek irányadó bírálója, mert gyakori esetekben az ítélet a hiányos s kétes törvényekre nem alapíttathatván, a bíró egyéni belátásából jogi felfogásából merittetik, — a mi gyakran attól függ, hogy az micsoda fogásokat használ? — mert hiszen ma a törvényes elvek is nagyon 44