Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-92
92. orszéiros ülés pittatni a jövő évi budget tárgyalása alkalmával. Ezek mellett igen kevés megjegyzést akarok tenni azokra, a melyek itt előttem elmondattak. Bernát képviselő ur, valami ni Miklós Gyula képviselő ur utaltak ezen ügynek nagy fontosságára, a melyre fordítani helyesen vélik jelenleg is a javaslatba hozatott nagyobb összeget, a 200,000 frtot és nem a kisebbet, a 100,000 irtot A mint a !• inisterelnök ur is megjegyezte, nem következik absolute egy vagy más tárgy fontosságából közvetlenül és abból, hogy mily jövedelmi ága egyik-másik államnak, péld. a borászat, földmívelés vagy marhaten3 7 észtés, hogy eo ipso az országnak, a kormánynak és parlamentnek nagy összegeket kelljen annak emelésére fordítani. Mert mihelyt azon hibák, a melyek azokat terhelik, nem léteznek, — mint Angliában, ezen kiadások nagy részér nem találjuk, — mindjárt feleslegessé válnak. Nem tagadom, hogy itt szükség van rá, de nem azért, mert nagymérvű jövedelmi forrását képezi ez az ország polgárainak, hanem azért, mert igen hiányos helyzetben vagyunk. Az hozatott fel egyebek között, mint igen fontos jövedelmi forrás, hogy a eognac-gyártás volna megkiséríe sulik Ezt illetőleg egynehány nagyon gyakorlati megjegyzést tett Simonyi Ernő képviselő ur; engedtessél: meg erre még azt mvgjegyez;;en). hogy a eognac kérdése nem kerülte ki figyelmemet, de annak jövendőbeli jövedelmezősége és annak jövendője még Magyarország számára nincs biztosítva és nincs tisztába hozva, mennyit lehet e tekintetben várni. Azt mondta a t. képviselő ur, hogy nekünk a legkitűnőbb boranyagunk van, tehát cognacot is lehet belőle kitűnőt gyártani. Nem vonom kéiségbe, de az meg áll, hogy a mi borainkban viszonylag kevesebb alkohol van, mint Spanyolország, Portugallia, Olaszország s Francziaország délibb vidékén termő borokban. Ami zamatos borunk nagy kelendőségnek örvendhet, ha azon nehézségeket, melyek a kereskedés behozatalát mindeddig gátolják, elhárítani sikerül. A eognac-gyártás kérdése nem kerülte ki figyelmemet, de nem érett még e dologannyira, hogy ebbe, nagyobb összeg befektetését ajánlani merném. Ez még tanulmányozandó kérdés. Simonyi Ernő képviselő ur azt mondta, hogy nem kivan megszavazni semmi összeget, melyről positive nem tudatik, mire fog fordíttatni. Bizonyos összegek mindenütt az általánosság bizonyos nemével szavaztatnak meg. Péld. ki lehet mondva, hogy valamely ország minden fával beültetett holdteriiletért 10—15 frt praemiumot ad. Mennyit fog kiadni, tudhatja előre positive a minister? Ki lehet mondva, hogy minden alagcsövezésre vagy irrigatióra előkészített hold területért praeniium adatik, teszem 10—15 forint. Mennyi fog kelleni ? Senki sem tudja, s igy kénytelen az ország egy általános összeget szavazni meg. márczins 21. IS???. ggj Angliában divatos, s ennek éu is rendkívüli fontosságot kívánok tulajdonítani, hogy a kisebb gazdaságok szakértők által megvizsgáltatnak és a jelesebbek praemiumban részesülnek. Nem bizonyos általány megszavazása szükséges-e itt is? (Helyeslés johbfelől.) Egyébiránt én azon irányokat, melyeket a gazdasági egyesület kérvényében említ, mint a melyek gazdasági iparunk fejlődését előmozdítják, például a marhatenyésí'tés, bortermelés, alagcsövezés, irrigatio, kiszárítás kérdését, már előzetesen tanulmányoztam és habár nagyobb szabású beszédei tartani most nem kívánok, mégis bátor leszek pár vonással ecsetelni azon irányt, melyet ezek tekintetében követni szándékozom. (Halljuk!) A marhatenyésztést illetőleg három irány van, a melyben gyakorlatilag üdvösen hatni, a marhatenyésztés emelésére lehetségesnek tartom. Egyik az, hogy ha pepineriákat, tenyész^ulyákat állítunk fel, az ország különböző részein. (Helyeslés.) A másik az, hogy ha a megapadt bikaállományt, különösen az ország némely vidékén, melyek e tekintetben rendkívül szenvednek, emeljük, s ezzel kapcsolatosan, különösen az ország erdélyi részeiben, a hol igen nehéz a viszonyoknak megfelelő bikaállományt szerezni, a bikaborjak, melyek egy vagy két év alatt használhatóvá lesznek, beszerzését elősegítető, a melyek különbéi) a fejlődésnek ökör alakban való irányzására kimetszettek volna. Mindhárom irányban együttesen és egybevágókig lehet és kell hatol. Itt az a kérdés, melyik faj, mire az a válaszom, hogy nem egy, hanem különböző fajok. Az országnak magának igen kitűnő pepineriája van magyar fajból Mezőhegyesen. Kétszázon fölül vau a tehenek száma és megfelelő számmal vannak a növendékek és a bikaállomány, különösen két varietisból. a magyar alföldön legkitűnőbbnek ismert magyar marhafaj, az úgynevezett csáki és almási faj. — Ezek azonban Erdélybe részint az ottani izlés, részint a viszonyok miatt teljesen nem illenek, a mennyiben az erdélyi marha zömökebb, lassúbb, mint az alföldi és inkább való dombos helyekre. Az erdélyi részekben ezen irányzat felkarolását tartom helyesnek. A mi pedig Erdélynek legkegyesebb részeit illeti, oda inkább a külföldi fajok alkalmasak, leginkább azok, a melyek jó tejelők és nagyobb szaporatággal bírnak, mint a mi marháink, különösen pedig ilyen az allgaui faj. A borászatot illetőleg a baj részint a szőlőmívelesre és szőlőtermelésre, részint a pinczekezelésre, részint a borkereskedésre vonatkozik. A mi a szőlőtermelést illeti, e tekintetben nem siaecurát képező állásnak, hanem igen czéliráuyosnak bizonyultak a vándor szőlőtanárok állása. Ha található lesz még egy-két oly lelkiismeretes ember, 42*
