Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-91
81. erjsiágo* ülía pontjából igen nagy fontosságú a kisdedóvoda intézményének fejlesztése, különösen a mi agriculturalis községeinkben. Ez által, úgy hiszem, nagyobb szolgálatot fogunk Magyarországnak tenni, mint a népnevelés ily módoni előmozdításával, a hol ezen pénzek csak egyes protegált emberek részére bizonyos helyi czél elérésére szolgáltatnak ki, de országos eredményt nem eredményeztek. A felsőbb nép- és polgári iskoláknak a népnevelési előirányzathoz semmi közük, s ha szükségesek, előirányoztassanak részökre külön összegek másutt; de ez a törvény szerint nem szükséges, mert ezek fenntartására csak az oly községek vannak kötelezve, melyek erre képesek, s igy e pénzt sokkal hosszasabban felhasználhatjuk, ha azt a kisdedóvodák fejlesztésére fordítjuk. Én különösen ezen kisded óvodákat ajánlom a minister urnak figyelmébe, azért, mert azt hiszem, hogy Magyarországnak úgy nemzetiségi, mint népesedési szempontból nagyobb szolgálatot tenni nem lehet. (Helyeslés balfelöL) Thaly Kálmán: T. ház! Ugy vagyok meggyőződve, sőt a külföldi mívelt államok példája is egyenesen a mellett szól, hogy a népiskoláknál mindenütt előnyére van az illető államnak, ha azokban, különösen a felsőbb iskolákban, az állam története és földrajza taníttatik. (Igaz! a szélső balon.) Már, ha ez valahol áll, mi ránk nézve annál inkább kell hogy álljon, miután Magyarország lakosságát sok nyelvű és sok vallásfelekezetü nemzet képezi. Magyarországot azzá, a mint most létezik, történelmi múltja tette. Mi magyarok históriai nemzet vagyunk, nem szabad tehát, ha ezentúl is létezni akarunk, históriai álláspontunkkal szakítani. De más tekintetben is nagyon fontos az, hogy a haza történelme a népiskolákban tanittassék. Ugyanis nem elég az, különösen a mi viszonyaink közt nem elég, hogy képzett embereket igyekezzünk nevelni; sőt épen a mi magyar fajunk érdekében szükséges, hogy a felsőbb népiskoláinkban is ne csak művelt embereket, hanem egyúttal hazafiakat neveljenek. Ez nem pártkérdés, ez a magyar nemzetiség s a magyar állam érdeke. Hogy pedig ezen czélt elérhessük: erre egyik leghathatósabb eszköz épen a magyar történelem tanítása mindenütt a népiskolákban. Annál nagyobb csudálkozással, sb't fájdalmas megütközéssel kellett fogadnom azt, bog)' midőn Kiss Albert t. elvbarátom és képviselőtársam felhozta azon különös tüneményt, a mely előttem megmagyarázhatlan, hogy ti. az állami népiskolákban a magyar történelem már 2 év óta nem taníttatik: a t. minister ur a t. képviselő urnak ezen állítását meg nem ezáfolta; igy tehát ezt beismerésnek kell vennem. iAreziBS 80. 1573. 3Q| Trefort Ágoston vallás- és közoktatási minister: Meg fogom ezáfolni. Thaly Kálmán : Kíváncsi vagyok a ezáfolatot hallani, és valóban nagyon örvendenék rajta. A minister ur közelebbről azon, mindnyájunk által örömmel fogadott előterjesztést tévé, illetőleg a ház asztalára le is tette a törvényjavaslatot, mely szerint a magyar nyelv a népiskolákban kötelezővé fog tétetni. Midőn azonban egyrészről ezt teszszük, másrészről viszont megengedjük, hogy a magyar történelem az állami népiskolákban ne tanittassék, ez oly anomália, melyet, megvallom, nem értek. De továbbá a t. minister ur, válaszolva egy t. képviselő urnak, azt méltóztatott említeni, hogy az állam költségére tankönyvek Íratását azért nem akarja eszközölni, hogy az állami költségvetés ez által ne terheltessék, miután magánvállalkozók által úgy is eléggé betöltetik ezen hiány. Magyar nyelven talán így van, meglehet, ámbár minden ágban tán mégsem egészen kielégítőleg. Hanem emlékeztetem a t. minister urat, hogy épen a tanfelügyelők buzgalma folytán évenkint annyi szláv és román nyelvű oly történelmi és földrajzi tankönyv koboztatik el, melyek államellenes tanokat hirdetnek. Nagyon helyes, hogy elkoboztatnak, azonban miért burjánoznak fel azok vagy más szerzők hasonló művei újra meg újra? Azért, mert ezeken a nyelveken valódi hazafiúi irányú és a magyar közjogi felfogásnak, megfelelő történelmi és földrajzi tankönyvek a kormány által nem adatnak ki. Ilyeneknek kellene tehát mielőbb szerkesztetni, és kötelezőkké tétetni, és akkor azután nem fognának többé felburjánozni a különben is az illetőktől risikóra kiadott magánvállalkozásu államellenes tankönyvek. Rövid felszólalásomat azzal végzem, hogy egyrészről örömmel fogom venni a t. minister úrtól a Kiss Albert t. képviselőtársam idézett állítására még meg nem adott czáfolatot, másrészről pedig kegyes figyelmébe ajánlom a magyar történelemre, s földrajzra vonatkozó tankönyveknek, különösen habár nem magyar nyelvű, de magyar és hazafias irányú s állami közjogunknak megfelelő tartalmú népiskolai tankönyvnek kiadatását és kötelező taníttatását. (Helyeslés.) Trefort Ágoston: A t. képviselő urnak csak egy megjegyzésére akarok válaszolni a történelem tanítására vonatkozólag. Én megvallom, nem értettem Kiss Albert képviselő urnak felszólalását, különben azonnal válaszoltam volna reá. Nem értem, honnan veszi azt az állítást, hogy a magyar történelem a népiskolákban nem taníttatik. A magyar történelem tanítása a tantervbe fel van véve és az taníttatik az állami népiskolákban. Meglehet, hogy idegen nemzetiségű felekezeti iskolákban nem taníttatik a?, de
