Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-91

2y2 91. or.'zílgos ülés márcxins 20. 1879. nyel rendezést, mert ha nem tagatlom is a jó tanterv fontosságát, de ezzel magával még koránt sem lehet közoktatásunk sokféle bajain segíteni. Maga a t. minister ur monda, hogj 7 a közép­tanodák törvénynyel reformálásához mindenek­előtt 3—400 ezer frt kell. Egy jó tanterv esinálása pedig talán nem kerül ennyibe. Ide járul, hogy még a jó tantervet is a minister ur csak azon intézetekben alkalmazhatja, a melyekben rendel­kezési joga van, t. i. az itt felvett két gymnasium­ban, a reáliskolákban és a szerzetesek által ellátott gymnasmmokban, de aztán az intézetek többségében, p. o. a protestánsok és görög keletiek mintegy 60 tanintézetében a minister urnak rendelkezési joga nincs, sőt eddigi törvényeink szerint az állami felügyeletet sem gyakorolhatja kellő mértékbeli. Ez az a pont, a miért részemről különösei) sür­gettem és sürgetem a középtanodai oktatás tör­vénynyel rendezését, mert a minister ren­deletileg, még ha a szükséges anyagi eszközök neki megadatnának is, az intézeteknek csak kisebb részére nézve intézkedhetik. Ha már azon birtokos középosztály nevelésé­ről igy gondoskodunk, melynek tagjai itt ülnek; hát a népnevelés tekintetében mi történik ? Hogy e tekintetben milyen tervszerűen járunk el, azt maga egy tény Mustrálja. Kern kell további fejte­getésekbe bocsátkoznunk. Madarász képviselő ur sürgette, hogy a minister ur terjeszsze elő azon községek név­sorát, a melyekben nincs iskola. És ma a nép­iskolai törvény megalkotásának 1J -ik évében a közoktatásügyi kormány még nincs azon hely­zetben, hogy névszerint és biztosan tudná Magyar­országon, hol nincs iskola. Hogy mily tervszerűen megy nálunk az oktatásügyi kormányzat, e tény eléggé mutatja. Trefort Ágoston közoktatási minister: Be van terjesztve! Molnár Aladár: Engedelmet kérek, erről tudomásom nem volt, (Felkiáltások: Kiosztva nincs!) és ha előterjesztetett a teljes kimutatás, akkor visszavonom megjegyzésemet, e tényre vonatkozólag, de fenntartom azon állításomat, hoffv a közoktatás vezetése nem tervszerűen és nem a kellő irányban történik. — Óhajtom, hogy a nemzet ez ügynek anyagilag is nagyobb áldozatot hozzon. Szives készséggel hozzájáru­lok Zsilinszky képviselőtársam határozati javas­latához ; de ezenfelül azt is szükségesnek látom, hogy szigorúan a törvény értelmében és terv­szerűen ne oda fordíttassák a pénz, a hova nem a legszükségesebb, a hova az talán felesleges is, hanem oda, a hova első sorban szükséges. Ilyen felesleges kiadásnak azonban a világ­ért sem tartom a tanítók helyzetének emelését, vagy azok nyugdíjáról való gondoskodást. Simonyi Ernő t. képviselőtársam szemrehányást tett azért, ; hogy a nép nevelésügyét elhanyagoljuk, inkább ! a tanítók nyugdijáról gondoskodunk. Ugyan eszébe jutott a t. képviselő urnak az, hogy épen a rósz anyagi helyzet miatt, hány száz és száz j tanító hagyta el a tanítói pályát, s ment még I vasúti pályaőrnek is. És tudja-e a t. képviselő' ur azt, hogy mióta a tanítókról legalább véu­ségük. s tehetetlenségük • esetére gondoskodva ; van, mennyivel többen és képesebb ifjak lépnek j a tanítói pályára. Tessék ez iránt megkérdezni a tanítóképezdék : igazgatóit. Hanem abban igenis egyetértek t. | képviselőtársammal, ha oda czélzott, hogy a nép­| nevelésnél első sorban az elemi iskolák fej lesz ­i téséről kell gondoskodni s csak azután a felsőbb S népiskolák, vagy épen a polgári iskolákról. A I polgári iskolákra nézve maga a minister ur elis­i merte, hogy azok jelen szervezetében kétes, vájjon | középiskolák-e vagy felsőbb népiskolák. Én már kezdetben, sőt mióta szerencséin van I e háznak tagja lenni, itt is alkalmilag meg­j mondtam véleményemet ezen intézetek, mint nép­| oktatási intézetek felől, de azon nagy tekin­j télylyel szemben, a kinek pírtfogása alatt álltak I a polgári iskolák, nem sürgettem, nem erőszakol­tam nézeteim érvényesítését. Nyugodtan vártam, bízván az időre, hogy derítse ki, ezen intézetek didaetikai értékét. Ma már, azt hiszem megnyugvással, sajnos elég­tétellel utalhatok e tekintetben a tapasztalásokra. (Ugy van! balfelöl.) Midőn tehát a törvényhozás a legszüksége­sebbre sem adja meg a kellő anyagi eszközöket a t. minister ur rendelkezésére, kérdem, hogy miután az 1868 : XXXVIII. t. ez. 67. §. érteimében csak azon nagyobb községek kötelesek polgári iskolákat állítani, melyeknek az anyagi ereje engedi: kér­dem, hogy a t. minister ur, mely törvény intéz­kedésénél fogva vett fel polgári és felső nép­iskolákra 150,000 frtot a budgetbe ? Mert hisz ezen összeg nagyobb részét a polgári iskolák veszik igénybe, (Ugy van! Ugy van! bal felöl) En óhajtom, hogy ezen intézetek virágozzanak, de nem ezeket tartom első szükségnek. De az országgyűlés által megszavazott pénzt, a törvény értelmében óhajtom felhasználtatni, (Helyeslés bal­felöl) midőn tehát ismételve kérdem, hogy a t. minister ur a törvény mely rendelkezése alap­ján fordítja azon összeget a polgári iskolák fel­állítására és segélyezésére: elfogadom Zsilinszky képviselőtársam indítványát. (Élénk helyeslés bal­felö'l.) Dániel Ernő: Minthogy Zsilinszky Mihály képviselő ur indítványa egy költségvetési tétel emelését czélozza, bátor vagyok azt indít­ványozni, hogy ezen indítvány előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom