Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-90

80. országos ülés márezitis 19.1879. f gj t, túloldalát, ne méltóztassék azt elvetni a kormány melletti pártfoglalásból. Ne csináljanak ebből bizalmi kérdést, ne csináljanak oly kérdést, hogy szemben ezen nagy katastrófával, a parlamentnek kellő ellenőrzését mellőzzük a kormány iránti kíméletből. Ha mi nem tekintjük bizalmatlansági szavazatnak és ezt ki is mondjuk, ne méltóztassanak oly módon határozni, hogy a kormány iránti udvariasságból a parlament természetes ellenőrzési jogát ne gyakorolja. (ügy van! balféló'l.) A mi a másik ellenvetést illeti, hogy t. i. egy ilyen bizottság a kormány működését zsibbasztaná, holott, mint a ministerelnök ur mondja, megtörténhetik, hogy a kormánynak öt perez alatt kell intézkednie, mikép kérdezze akkor meg előbb a bizottságot? Tehát e bizottságot mintegv kölönezül akasztanák a kormánv nyakába. Ezen ellenvetést csak akkor érteném, ha mi a jövőre nézve adnánk azon bizottságnak olyan munkakört, melylyel a kormányzatba avatkoznék, s a kormány eljárásában minden lépten nyomon ezen bizottsághoz volna kötve. De én nem értem — tessék megmagyarázni, hogy abból, ha mi a múltban történteket, a lefolyt eseményeket, a kormánynak eddigi tényeit megakarjuk vizsgálni, miként következik ebből az,, bogy ezen vizsgálat a kormány jövő működését zsibbasztja? Hiszen a felelősség alól nem akar a kormány kibúvni, és igy azon bizottság által, mely a múlt tényeit vizsgálja, hogyan érezheti jövő működését megzsibbasztva? A jövőre nézve ezen bizottságnak az lenne a feladata, a mit a t. ház minden kormányi előterjesztés irányában bizottságai által gyakorol. És itt engedje meg a t. ministerelnök^ ur, bogy emlékezetét kissé helyreigazítsam. 0 ugyanis gróf Lónyaynak azt méltóztatott mondani, hogy ő a múlt alkalommal, a 13-ikí ülésben a tiszavidéki dolgok lefolyásáról és a Tiszaszabályozásról igért a háznak jelentést. Azon beszédében pedig a jövőben való teendőkre nézve méltóztatott javaslatok előterjesztését Ígérni. Következőleg szólván: „Én azt hiszem, első felszólalásomban már jelentettem, hogy a kormány azzal, mik a teendők, foglalkozik, s ez iránti javaslatait, ha a vész elmultával tájékozva lesz, be fogja terjeszteni." Ezen javaslatok előterjesztéséig kívánta aztán Eötvös képviselő ur indítványát elhalásztatok Mi határozati javaslatunkban épen azt kívánjuk, hogy a ministerelnök ur ezen javaslatai adassanak ki a bizottságnak. Ez által méltóztatik érteni, hogy a kormány működése megzsibbasztaíik ? Hiszen nem olyan bizottságot kértem én, mely a kormány administrativ teendőit akadályozza, hanem kértem azt, hogy ezen bizottság vizsgálja meg a kormány eddigi eljáKÉPVH. NAPLÓ. 1878 —81. IV. KÖTET. rását, s ehhez adassanak a kormány előterjesztései. Hogyan akadályozná ilyen egy bizottság akár azt, hogy a kormány sürgős dologban öt perez alatt intézkedjék. (Eláll! jobbfelöl.) Igenis, t. túloldal, most már elállhatok a szótól, mert csupán ezen két ellenvetést hallottam indítványunk ellen; ezek értékét pedig kimutattam, és egész önérzettel merem a t. háznak elfogadásra ajánlani határozati javaslatunkat. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Ápponyi Albert gr. Eláll!) Én nem kiáltottam az „elállt" soha sem Apponyi gr. képviselő urnak, sem másnak; s azért velem szemben nem fogadhatom el visszatorlásul az „eláll" kiáltást. (Egy hang a baloldalon • Nem mondta!) Engedelmet kérek, én azt hallottam. Egyébiránt t. ház, tudva, hogy mennyire felesleges és unalmas volna hosszabb beszédet mondani, nem akarok czáfolatokba bocsátkozni, de azon magyarázattal mégis tartozom — s ezt maga az előttem szólott t. képviselő ur is meg fogja engedni — hogy én első beszédemben nem egy határozati javaslattal szemben nyilatkoztam, hanem kettővel szemben és az egyik túl ment a másikon. Ez az egyik, a mit meg kívánok jegyezni. De másodszor, engedelmet kérek, nehéz viszonyok köztt — különösen rögtönözve — hatályosan intézkedni az oly kormány, a melyre nézve a képviselőház szükségesnek tartotta a vizsgálatot elrendelni, soha sem lesz képes. Ez a másik magyarázat. A harmadik és legutolsó és rám nézve döntő pedig az, hogy az én meggyőződésem szerint, az oly kormánynak nem szabad az ország ügyeit vinni a mai időben, a mely gyámbizottság alá helyeztetik. (Elénk felkiáltások a jobboldalon: Ugy van ! Ugy van!) A viszonyok ma sokkal komolyabbak. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Én tehát a mely perczben a képviselőház bizalmát nem bírom, itt hagyom e helyet ; (Zaj a, bal- és a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon), de gyámbizottság mellett kormányozni nem fogok. (Elénk tetszésnyilvánítások a, jobboldalon.) Elnök: Fel fogoak olvastatni, elsőben a kérvényi bizottság véleménye, és azután a beadott határozati javaslatok. Baross Gábor jegyző (olvassa a kérvényi bizottság véleményét, továbbá Bakay Nándor, Molnár Aladár és gr. Lónyay Menyhért határozati javaslatait). Elnök: T. ház! szabályszerüleg első kérdésül azt kell feltennem: Elfogadja-e. a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát? Azon esetre, ha elfogadtatik, a határozati javaslatok nézetem szerint mellőzötteknek nem tekinthetők, és külön 36