Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-90
278 90. országos ülés márczius 19.1879. szakférfiak már több mint 30 év előtt, mikor még nyoma sem volt annak, hogy Szeged veszélybe jöhessen, megj'ósolták, hogy Szeged ily veszélybe jut. ha a szabályozás igy iolytattatik ; s csuda-e, hogy ily előzmények után azon közegek, kik a szabályozást folytatták ezen terv szerint, nem birják a nemzet bizalmát? (Ugy van! Ügy van! a baloldalon és a. szélsőbalon.) Hogy a kormány bizalmát birják, annak mindenki oly magyarázatot ád, a milyen neki tetszik, meglehet, hogy a kormány nem szereti, hogy az a Szeged és Dorozsma ott áll, mert meglehet, hogy nem sikerült a kormánynak azon lakosság kellő hajlamát megnyerni eddig. T. ház! Nem akarom hosszabban igén} 7 be venni a t. ház idejét, azt hiszem, hogy azon határozati javaslat, melyet Bakay képviselőtársam benyújtott, ha nem is tökéletes önmagában, ha nem is kimerítő egészen, de mindenesetre elég alapot nyújt arra, hogy általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik, a részletes tárgyalásnál egy-két módosítás által módosítható és annyira helyreigazítható, hogy tökéletesen megfelel a kivánt czélnak, én ezért a határozati javaslatot elfogadom. (Helyeslés a szélső' baloldalon.) Mocsáry Lajos: T. ház! Miután még egyéb tárgy van napirenden, a vitát pedig ma ugy sem lehet befejezni, bátor vagyok arra kérni a t. házat, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Fölkiáltások a jobboldalon: Még csak V 4 3-ra, Halljuk! Halljuk! Ma, ma!) Akkor hát arra vagyok bátor kérni a t. házat, méltóztassék figyelmével megajándékozni, ha netalán beszédem a kitűzött időn túl terjedne. (Halljuk!) Különben látván a túloldal hangulatát, nem fogok kiterjeszkedni azon ellenvetésekre, melyek Bakay képviselőtársam határozati javaslata ellen felhozattak s mellőzöm még azon észrevételeket is, melyeket Molnár Aladár képviselőtársam: — a mi engem megvallom, igen meglepett, r még a méltányosság mellőzésével is — tett. Én egy oldalára szorítkozom a tárgynak, a mely oldala mindig nagy fontosságú, mert attól függ, lesz-e még Szegedből jövőre város, még inkább pedig, hogy meg fog-e felelni annak, a mit ő Felsége Szegeden kifejezni méltóztatott, hogy Szeged szebb lesz mint volt. Értem ez alatt Szeged újraépítésének kérdését. Erre nézve szükségesnek tartom, hogy bizonyos nézetek e házban pendíttessenek meg, mert sehonnan inkább nyilvánosságra nem juthatnak, mint innen; s e nézetek, melyeket röviden előadni bátor leszek, nem is igénylik maguk részére a csalhatlanságot, de azt hiszem, hogy eszmecsere anyagául fognak szolgálhatni. (Halljuk!) Az mondatott — s ez is ellenvetés volt Bakay t. képviselőtársam javaslatára, — hogyan lehet azt képzelni, hogy hat hét alatt egy bizottság tervet adhasson Szeged reconstruetiójára. Kinek van szándékában akár bizottsággal, akár egyes emberrel ily rövid idő alatt részletes tervet készíttetni, a város újjáépítésére. Vannak bizonyos dolgok, melyek a reconstruetióval szoros összefüggésben vannak, és erre nézve határozottan állíthatom, hogy ti hét alatt megállapodásra jönni igenis lehet, sőt nézetem szerint mulhatlanul szükséges. Én t. i. azon nézetben vagyok, hogy az államnak nem szabad megengednie azt, hogy Szeged városa a mostani egész területen beépüljön. Én államrendőri és nemzetgazdasági szempontból nem tartom megengedhetőnek, hogy az emberek 12 lábnyi mélységben lakjanak a Tisza tükre alatt. Azt hiszem, hogy Szeged azon részeii, melyekben már most is két-három öluyire emelkedett a viz, el kell választani a várostól. Egy határozottan kiczirkalmázott körrel kell körül venni a város azon részeit, melyek magasabban fekszenek, és ezen vasgyürűu belől kell a várost építeni. Azon kivül ne legyen szabad építeni. A belső részt lehet feltölteni; itt szilárd anyagok alkalmazandók, és akkor meg lesz található módja annak, hogy valódi város építtessék. Ez a terület tekintetében igen fontos intézkedés, mely az állam közbejötte nélkül nem foganatosítható. Továbbá a város jövője szempontjából szükségesnek tartom, hogy a város közepén álló undok patkányfészek, a vár onnan eltávolíttassák, Ez volt eddig is legnagyobb akadálya Szeged kellő fejlődésének; ez foglalja el a terület legszebb, legbecsesebb és legmagasabban fekvő részét. Országos intézkedés nélkül nem történhetik meg megszüntetése azon anomal helyzetnek, mely jövőre is fenn fog állani, t. i. Szeged közepén van egy külön territórium, mely épen ugy, mint Boszniában terveztetik, a közös ministerium fennhatósága alatt áll. Ezt a várat mulhatlanul el kell távolítni, és az által, hogy itt tér nyeretik, kárpótolva lesz a város azon alacsonyan fekvő területek elvesztéseért. Intézkedni kell továbbá Uj-Szeged kisajátítása tárgyában olyformán, hogy a Tisza balpartja ép oly módon épüljön fel a szorosan vett város kiegészítő részeként, mint a jobb part, és ez fogja leginkább előmozdítani, hogy Szeged város legyen, szebb város, mint valaha volt. Egyszersmind országos intézkedés kívántatik, a mi Szeged jövőjére nézve mulhatlanul szükséges, hogy t. i. azon kizárólagos földmívelő elemek, melyek most a város lakosságának legnagyobb részét képezik; vonuljanak ki a város kebeléből a tanyákra. Megengedem, hogy ez nagy repugnatióval fog fogadtatni Szeged város lakosai részéről, Én ezt általában oly reformnak tartom,
