Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-90

00. országos ülés alaposan hivatkozott s a mely szerint a percsorai kiszakadásnál való eltöltés nem hozatott javas­latba.­Először nem a költség kérdése ez, hanem ott a szakértők, még pedig az összes szakértők véleménye szerint, egy oly mérvű munkálat volna végrehajtandó, mely csak aránytalanul igen hosszú idő alatt volna eszközölhető, ha ugyan eszközölhető lenne az ottani viz nagy mélységé­nél fogva. De másodszor, ha eszközöltetnék is, nem nyújtana kellő biztosítékot, mert azon ponttól lefelé a Tisza partjának számtalan olyan gyönge pontja van, a melyen igen lehetne tőle félni, hogy kiszakadások történvén, az oda fönn telje­sített egész munka Szeged városára nézve hiába történt volna s el lett volna a drága idő veszte­getve, a mely alatt Szegeden valóban segíthet­tünk volna. E czélból más vonalról és más pontról kellett gondoskodni. Lehetőnek s a másiknál sokkal rövidebb idő alatt eszközölhetőnek mon­datik minden szakértő által e czél elérése az alföldi s az államvaspálya gátjainak felhaszná­lása és egy még ma is jó karban levő Szeged­városi gáttal összekapcsolása utján. Ez irányban már is megtörtént az intézkedés arra nézve, hogy a részletes lejtmérés a gátak mentében és a gátakon, a mennyiben vízzel borítvák, esz­közöltessék. Ez néhány nap alatt befejezhető. Ugyan ­csak megtörténik az intézkedés, hogy az ez ügy­ben érdekelt alföldi és állami vaspályák igaz­gatóságával, a mint ezek megtörténtek, r a tár­gyalás megindittassék és befejeztessék. És az én egyéni nézetem- és elhatározásomhoz képest leg­alább, a mint ez aránylag rövid idő alatt meg­történt, azonnal szükséges lesz ezen munkálato­kat folyamatba tenni, mert ismétlem, addig Sze­ged városának sem a viz bevezetéséről, sem épen azért a kár megbecsléséről, sem a jövőre szóló segélyek kiosztásáról sem egyáltalában a recon­structio kérdéseiről helyesen, okosan, haszonnal szólni nem lehet. {Tetszés a jobboldalon.) No, t. képviselőház, ha ez igy van, akkor már ez maga egy ok arra, hogy itt ne bizassék meg egy országgyűlési küldöttség, hogy 6 hét alatt erre nézve törvényjavaslatot adjon be, mert a mig a megbízás szerint ezen törvényjavaslat beadatnék, ha ugyan lehetséges lenne annyi idő alatt mindezt elvégezve ezen törvényjavaslatot beadni, akkorra szerintem ezen munkának már befejezve kell lenni. Én azt hiszem, hogy az első dolog segíteni azon, a mi a legégetőbb s azért határoztam el én legalább magamat ezen eljárási módra, (Tetszés a jobboldalon.) A mint a város az új viz beömlése ellen biztosítva lesz, akkor a már meglévő nyilasokon, s ha kell raárczins 19. 1879. 263 másokon is — ezt szakértőknek kell meghatá­rozni —• kell a viz levezetéséről gondoskodni; s midőn ez által a viz a területnek tetemes részé­ről elment és nem egy egységes tengerről, de már elszigetelve benn maradt víztömegekről lesz szó, akkor nézetem szerint be fog következni az idő, hogy az akkorra már odahelyezett sziva­tyúkkal ezen terek a viztől megszabadítassanak. Ez, gondolom, a város érdekében követendő sor­rendje a munkának. A mint a város területéről a viz nagyobb mértékben leszáll, nagyobb száraz terűletek képződnek a városban, nézetem szerint azon­nal kell, hogy kezdetét vegye nem ország­gyűlési bizottság utján, de a hatóság és a kor­mány által összeállított vegyes bizottság utján (Elénk helyeslés a jobboldalon) a kár felvétele, annak meghatározása és mihelyt ez egy bizonyos fokig haladt, ugyancsak ily vegyes bizottság utján a segélyek kiosztása, értve a segély alatt nem az élelmezéssel, ruhával való ellátásra vagy elhelyezésre vonatkozó segélyt; de értve azt a segélyt, a mely már a jövő érdekében, a mely már azért történik, hogy az illetők a maguk helyét ismét elfoglalhassak. (Élénk helyeslés.) Ezeket előrebocsätva, megkívánom jegyezni azt, hogy egyáltalában, ha ez alkalommal segély­ről beszélek, sohasem a pillanatnyi segélyt értem. Mert megnyugvással egyfelől, de hazai népünk minden részének áldozatkészsége, ember­baráti szeretete iránti meghajlással, másfelől bátor vagyok azt mondani, hogy ezen első szükség­letekről államilag gondoskodni elannyira nem szükséges, hogy ma már Szeged városa abban a helyzetben van, hogy a segélyezőket kénytelen kérni, hogy a neki szánt élelmi szereket ne küldjék addig, mig újabb hírt nem kapnak, mert a vasúti raktárak már nem képe«ek azokat elhelyezni. (Zajos éljenzés.) Kénytelen vagyok, miután különösen az először felszólalt képviselő ur a Tiszaszabályozást annyiszor említette és a közvetlenül előttem szólt t. képviselő ur is a veszély közvetlen okait kívánja tudni, egy pár szót erre vonatkozólag szólani. (Halljuk!) A mi a Tiszabályozást illeti, én azt hiszem, hogy az egész nagy Tiszaszabályozás átbirálása nem hozandó kapcsolatba közvetlenül a mai szegedi katasztrófával; mert ezen általam most említett tényre sokkal több idő kell, mint a mennyi idő alatt Szegedre nézve az intézkedések legnagyobb részének meg kell történni. De részemről nyilváníthatom egyetértőleg t. collegáim­mal is — mert ez a tárgy már múltkor meg­beszéltetett közöttünk — hogy igenis, mi is el vagyank határozva,, a mint a mostani árvíznek eredményei is constatálva lesznek, a mi folyamat­ban van, úgy magunk, mint még inkább az

Next

/
Oldalképek
Tartalom