Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-89
252 89. országos ülés. míírezius 18. 187;). Udvarhely, Temesvár, Sopron főreáltanodáira és a Déva, Kecskemét, Nagy-Kálló és Arad altanodáira összesen 397,32ő frt szavaztatik meg. [Helyeslés.) Antal Gyula jegyző: A pozsonyi főreáltanoda segélyezésére 4000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző: Sümegi főreáltanoda segélyezésére 4000 frt. Elnök: Megszanaztatik. Antal Gyula jegyző: A székesfehérvári föreáltanoda segélyezésére 4000 frt. Elnök: Elfogadtatik. Antal Gyula jegyző: Középtanodák közös költségeire 6000 frt. Elnök: Elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvas): Szaktanodák összesen 21,625 frt. Kautz Gyula előadó: A 14. tétel alatt a szaktanodákra nézve a pénzügyi bizottság részéről legyen szabad a következőket megemlítenem. (Sálijuk!) A mint a költségelőirányzatból méltóztatnak látni, a közoktatásügyi minister ur a szaktanodák költségeinek fedezésére 21,625 frtot irányoz elő. Attól az időtől fogva, hogy a pénzügyi bizottság a költségvetést tárgyalta, az összegnek két irányban és pedig nem jelentéktelen mértékben való emelése vált szükségessé. Egyrészt, t. i. a pénzügyi bizottság kebelében indítvány tétetett arra nézve, hogy tekintettel az iparszakoktatás halaszthatlan reorganisatiójára, vétessék fel egy jelentékenyebb összeg már az idei költségvetésbe. A pénzügyi bizottság, a mint méltóztatnak látni, e czélra 25,000 frtot proponált. Másodszor, a budapesti kereskedelmi és iparkamara a legközelebbi napokban egy folyamodványt nyújtott be a t. házhoz, melyben az iránt kérvényez, hogy 5000 frtot szavazzon meg a budapesti kereskedelmi akadémiának. A t. ház ezt a kérvényt a pénzügyi bizottsághoz utasította, és a mint a pénzügyi bizottság pótjelentéséből méltóztatnak látni, oly módon járul a kérvényhez, hogy azon ezer frton kivül, a melyet a közoktatásügyi minister a saját bizottságának véleménye szerint a megtakarításokból ugy is erre az esztendőre a szóban levő intézet számára biztosított, sőt tudtomra már utalványozott is, mondom, ezen ezer frton túl még egy külön czímen 4000 forintnyi tétel vétessék fel a költségvetésbe, ennélfogva a szaktanodák czímének rovata a kővetkező 4 tételből áll: először a bábái tanodák, másodszor a kassai gépészeti iskola, harmadszor az iparszakoktatás és negyedszer a kereskedelmi akadémia. Az előirányzott összeg tehát felemeltetnék az ipariskoláknál 25,000 frtta], a kereskedelmi akadémia részére 4000 írttal, összesen 29,000 frtnyi összeggel. Én részemről ajánlom az egész tételt a t. háznak figyelmébe és elfogadás végett. Ráth Károly: T. képviselőház! Sok év kérelmezésének, sürgetésének, ismételt sikertelen indítványozásoknak bár csak szerény eredményeként üdvözlöm a pénzügyi bizottság javaslatát, 25,000 frt rendes kiadási tételnek iparszakoktatási czélokra való felvételére nézve. Bizonyára nem kedvezőbbek a mi pénzügyi viszonyaink ma, mint 1—2—3—4 év előtt, és nem féüyesebb a jelen budget, mint azok voltak, melyeknek tárgyalása alkalmával meg nem szűntünk az ipari szakoktatás tervszerű fejlesztése és országos szervezése körüli elodázhatlan teendőkre, mint közgazdasági fejlődésünk elsőrendű feltételeire utalni. Ha ma a pénzügyi bizottságnak 3 oly javaslata is fekszik előttünk, és hozzá teszem egyik sem a kormány initiativája folytán, mely javaslatok egyrészről az ipari és kereskedelmi szakoktatás ügyének hatályosabb állami felkarolását, másrészről pedig a földmívelés emelésére szánt dotátio megkétszerezését czélozzák: e javaslatokkal szemben csak örömmel lehet eonstatálni azt, hogy e házban mindinkább utat tör magának azon nézet, hogy a törvényhozásnak és a kormánynak a léptennyomon észlelhető közgazdasági déeadence-vel szemben mégis csak egyéb feladatai és gyakorlati teendői is vannak, mint a „dolgozzatok és takarékoskodjatak"-féle jelszavak hangoztatása. Az e téren való első gyakorlati eredménynyel szemben nem is szólaltam volna fel, ha nem nélkülözném a minister ur általános jelentésében azon rendszer kijelölését, a mely mellett különösen az alsóbb ipariskolák, az úgynevezett mesterinas-iskolák szervezését megindítani óhajtja. Ugyanis előttem fekszik ez évi terjedelmes közoktatási jelentés, továbbá két füzet, mely az iparos tanoncz-iskolák, valamint a Budapesten felállítandó közép-ipartanoda szervezetét és tantervét tartalmazza. Arról, hogy az országban — már pedig itt néhány százra menő alsóbb ipariskola, felállításáról van szó — fokozatosan hogyan történjék ezen iskolák létesítése, nincsen szó a t. minister ur semmiféle jelentésében, noha azon szakértekezlet, mely ez ügygyei közel egy éven át foglalkozott, erről is tett tüzetes jelentést, e nélkül pedig nézetem szerint az egész munka becsének legalább fele elveszett. A t. minister ur ugyanis superrevisió alá bocsátotta az említett enquéte-munkálatokat, a melyek arra is kiterjedtek, hogy a községeknek és iparos szaktestületeknek mily mérvben kell az ily iskolák felállításához és fenntartásához hozzájárulni, hogy rendes állami segélyre számíthassanak, így például Németországban a gewerbliche Fortbildungsschulédí felállítását és fenntartását 50% állami hozzájárulással teszi mindenütt ott
