Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-89
89. országos ülés márczius 18.1879. 249 pánszláv gymnasium helyére, jó magyar szellemű gymnasium felállítását. Mert ott a keserűséget nem az okozta, hogy a pánszláv gymnasium megszüntetett, hanem az, hogy egyáltalában megszüntettetett a tanintézet ott, a hol azon vidék lakossága olcsón és közel neveltethette gyermekeit. Nem helyesebb lett volna-e, h adományozott apátságért, p. o. az tétetett volna a cistercita rend feladatává, hogy ott állítson iskolát? vagy talán egy meglevő iskolát azért kellett az állam kezéből kiadni, mivel a közalapok oly állapotba jutottak, hogy a belőlük fenntartandó intézetek költségei jövedelmükből nem fedezhetők? méltóztassék ezt felvilágosítani. Ezek mind oly állapotokra mutatnak, — nem akarom itt részletesebben szellőztetni a dolgot — melyek sürgősen követelik, hogy a középtanodák ügye törvénynyel rendeztessék. Es pedig kérem a t. házat, és kérem a t. minister urat, hogy a középtanodai oktatás rendezésénél olyan irányt méltóztassék követni, a mely a középtanodai oktatást intensive emelni fogja. Tudom én az ország igen nehéz anyagi körülményeit, de abból nem az következik, hogy a mi szükséges, a mi lehető, azt se tegyük meg, hanem az, hogy ne estensive külterjileg az intézetek .szaporittassanak, hanem létezők fejlesztessenek. Mikor azt merem mondani, hogy az országban nincs egyetlen gymnasium, a mely úgy volna felszerelve s berendezve, a mint lennie kellene; (úgy anyagi mint szellemi tekintetben), mikor az országnak két egyeteme van, de az egyik oly nyomorultul van ellátva, hogy alig érdemli raeg az egyetem nevet: akkor a minister nem lát szükségesebb dolgot, mint még egy harmadik egyetemet fölállítani. (Igaz! a baloldalon.) Ezzel a közoktatási politikával akarja a minister ur a közoktatást pénz nélkül fejleszteni? Ez is egy okkal több arra, hogy a törvényhozás vegye kezébe az ügyet. De véleményem szerint egy olyan törvénynyel, a mely csak a ministeri felügyeletre szorítkozik, nem érünk ezélt; sőt fennálló törvényeink értelmében ilyen törvény nem is alkotható. Itt magát a középtanodai oktatást kell törvénynyel rendezni. Ezt ajánlom a t. ház és a t. minister ur figyelmébe. (Helyeslés a baloldalon.) Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Az előttem szólott Molnár Aladár t. képviselő urnak azon mechanicus felfogása van, hogy ő azt hiszi, hogy a törvényhozás minden bajt törvénynyel jóvá tehet; ő azt hiszi, hogy ha törvényt hozunk, ezzel a középtanodáink olyan virágzó helyzetbe fognak jutni, mint a sokkal műveltebb külországokban. Ha így állana a dolog, én éjjel-nappal azon fognék dolgozni, hogy a törvény minél előbb létre jöhessen. De nekem ily mechanikus felfogásom KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. IV. KÖTET. nincs, és én hivatkozom a külföld példájára, a hol, a kis államokat kivéve, ilyen dolgokról, mint a középtanodai oktatás, nem alkottatnak törvények, azért, mert az ilyen dolgok folytonos fejlődésben vannak. Egyébiránt annak, hogy e törvényjavaslatot miért nem hozom be, mint előbb kifejtettem, több oka van. Első a financziális ok. Ha nekem a t. képviselő ur e czélra ki fog eszközölni 4—5 százezer frtot, én hajlandó leszek e törvényjavaslat előterjesztésére. Nem is olyan kicsiny dolog ez, hogy csak ugy fitymálni lehetne. Mint már tegnap és ma szerencsém volt mondani, nekünk sok felesleges iskoláink vannak. A gymnasiumok mellett ott vannak a reáliskolák, polgári iskolák, most sürgetik az iparos szakiskolákat. Mindezek iránt előbb tisztába kell jönni. Én, nemcsak, mint mondani szokás, tanulmányozni fogom e kérdéseket, hanem komolyan megindítom enquétek útján a tárgyalást ez ügyben, s ha sikerül összhangzásba hozni a nézeteket, lesz szerencsém az eredményt a t. ház előtt bejelenteni. Szememre vetik, hogy én magam is előter! jesztettem a kivánt törvényjavaslatot három izben. | Méltóztassék elhinni, minden minister, midőn tár| czáját átyeszi, bizonyos traditió nyomása alatt áll, mely alól csak későbbi meggyőződések alapján bontakozhatok ki. Méltóztatott említeni a bajai gymnasiumot. Ennek a története az, hogy a szt.-gothárdi apátság elkülönittetett az osztrák apátságtól, és a zirczi cistercitáknak adatott át, azon feltétel alatt, hogy egy gymnasiumot tartoznak átvenni. Az reájok nézve nem volt mindegy, hol állíttassák ők fel az iskolát. Ez egy szerződésnek volt tárgya, s én ugy tudtam velők megalkudni, hogy azon a vidéken, mely tőlök nem nagyon messze van, fognak egy gymnasiumot fenntartani. Különben biztosítom a t. képviselő urat, hogy Baján nagyon is indicálva van, hogy egy jó magyar szellemű gymnasium állittassék fel, már pedig Magyarországon a legjobb szellemű gymnasiumok azok, a melyek a benczések, cisterciták és premontreiek kezében vannak. Különben vannak nálunk jó, de vannak gyönge gymnasiumok is, különösen a felekezetiek köztt. A t. képviselő ur ignorálja azt, hogy én e 8T Al tantervet dolgoztattam ki, mely által nemcsak a tanulók túlterheltetése fog elhárittatni, de a tananyag kellő felosztása által a siker is biztosítva lesz. Kidolgoztattam egy részletes szabályzatot az átmenetre nézve is. Az új tanterv szerint a magyar nyelv elsajátítására s az abban való kíképezésére kellő súly van fektetve. Méltóztatott t. képviselő ur a sokat emlegetett pánszláv gymnasiumok ügyét itt újra szóba hozni. Nem telt nekem örömem benne, hogy azon 32
