Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-89

89. országos ülés márczius 18. 1870. 237 lehetett a még felirva volt képviselő uraknak nyilatkozniok. Ha Helfy képviselő ur azt mon­dotta volna, hogy ő visszaveszi indítványát, egé­szen máskép állana a dolog. A képviselő ur azonban csak a tárgyalás elhalasztásához járult hozzá, s nincs kizárva az a lehetőség, hogy a felirt képviselő urak közül az egyik azt mond­hatta volna, hogy elfogadja az indítványt, a másik, hogy nem fogadja el az indítványt és a harmadik, hogy az elhalasztásban bele nyugszik. Ennélfogva nem voltam azon állapotban, hogy ez iránt addig kérdést tehessek a t. házhoz, mig a vita egészen befejezve nincs és minden kép­viselő, ki szólásra fel volt jegyezve, vagy fel nem szólalt, vagy el nem állt a szótól. Egyéb­iránt azt hiszem, hogy ha tegnap az volt a nézet, hogy az indítvány tárgyalása elhalasz­tassék, az ma nem fog megváltozni és igy ugyan­azon határozat fog ma meghozatni a t. ház által, a melyet én a tanácskozás tegnapi stádiumában kimondani jogosítva nem voltam. (Helyeslések.) Csernátony Lajos : T. képviselőház! (Zaj.) Csanády Sándor: Eészemről. . . Elnök: Kérem a képviselő urakat, csakis a kérdéshez méltóztassanak szólni. Csernátony Lajos: A kérdéshez kívánok szólni. T. képviselőház! Én részben egyenesen azt akartam mondani, a mit a t. elnök ur mél­tóztatott kijelenteni, hogy egyes képviselők nyi­latkozatai a ház határozatát nem képezhetik. A háznak magának kell kimondania, hogy azt, a mit egyes képviselők esetleg mondottak és a mihez esetleg a minister is hozzájárult, a ház határozattá emeli-e vagy nem ? Egyébiránt ha Helfy t. képviselő ur visszavonja a maga elhalasztó indítványát, az a lényegen nem vál­toztat semmit, mert ekként maga a tulajdonképi indítvány tárgyalása a legegyszerűbb módon függőben marad. Nem látom tehát át, hogy mi veszteség van abban, ha a képviselő ur az indít­ványt visszavonja. Ez esetben is tárgyalható lesz az később Molnár Aladár képviselő ur kíván­ságához képest, melyhez Helfy képviselő ur hozzájárul. Helfy Ignácz: T. képviselőház! Megvallom, hogy itt egy kis confusió történt. Midőn tegnap Molnár Aladár, t. képviselő társam, azon indít­ványt tette és indokolta, hogy ne kívánjam, hogy az általam benyújtott indítvány most tár­gyaltassék és bocsáttattassék szavazás alá, hanem nyugodjam meg abban, hogy az később tárgyal­tassék, mert a t. képviselő urak ezúttal nincse­nek arra elkészülve, s midőn ennek alapján maga a t. minister ur is kijelentette, hogy ő ezen indítványt elfogadja, s erre nézve felolvashatjuk a naplót, akkor én — a mint ki is jelentettem — azon czélból, hogy ne vesztegessük kétszer az időt ugyanazon tárgyra s hogy az utánam következő szónokok ez alkalommal ne szóljanak-e ezen tárgyhoz, kimondottam, hogy a magam részéről is belenyugszom a Molnár Aladár t. kép­viselőtársam által tett és a t. minister által el­fogadott elhalasztó indítványba. Ma reggel azonban a t. elnök ur privátim fölkért arra, hogy ezt az elhalasztást írásba fog­laljam. Én ugyan erre azt jegyeztem meg, hogy ez szokatlan dolog és nem is szükséges s hogy én elegendőnek hiszem, ha az elnök maga teszi fel a kérdést, illetőleg a vita végén határozatilag kimondja azt, a miben mindakét oldal megálla­podott. De a t. elnök ur jobban szerette, hogy ez irva legyen, s én azt hittem, hogy ez neki fog szolgálni privátim azon czélra, hogy a vita befejeztével előtte legyen, s hogy tudja, mikép mondja ki a határozatot. (Derültség a jobboldalon.) Nekem nem volt szándékom erre nézve külön indítványt beadni, mert az eddigi szokás szerint erre nincs is szükség, Ha ily értelem adatik tehát a dolognak akkor én indítványomat ezennel visszavonom, felkérvén a t. elnök urat, méltóztassék úgy eljárni mint a hogy rendesen szokott, t. i. kimondani a ház egyértelmű hatá­rozatát, hogy indítványom most függőben marad­ván, később fog tárgyaltatni. Elnök: A t. képviselő ur félreértett engem, ha most azt mondja, hogy én csak azért kívántam tőle elhalasztó indítványának Írásba foglalását, hogy az a tárgyalás befejezé­sénél előttem legyen és ^én azt, mint a ház határozatát kimondjam. Én részemről akkor, midőn Helfy képviselő úrhoz kívánságomat intéz­tem, a házszabályoknak azon rendeletéből indul­tam ki, hogy indítványt, ellenindítványt, módosít­vánj'-t mindig Írásban kell beadni: ennélfogva oly indítványt, mely Írásban nem adatik be, kivéve a napirendre kitűzés kérdéseit, minthogy nem lehet szavazás alá bocsátani, nem lehet a jegyzőkönyvbe sem fölvenni. Ez indokból, hogy t. i. rendes kerékvágásba tereitessék az ügy s továbbá, hogy minden felreértés mellőztessék : kértem föl Helfy képviselő urat az indítvány formulázására, kimondván, hogy a vita befejeztével ezen formulázott indítványt szándékozom leg­először szavazásra kitűzni. így történt köztünk a dolog. Ha Helfy képviselő ur ezen indítványát most visszavenné, valóban nem tudom, hogy e részben mit terjeszszek a ház elé kérdésül. Nagy György: T. ház! Én azt hiszem, hogy a t. indítványozó urat arra, hogy indít­ványát visszavonja, kényszerítem nem lehet, hanem nézetem szerint az ő indítványát ahhoz a feltételhez kötni, melyhez ő kívánta kötni, szintén nem lehet. 0 t. i. határozatot méltóztatott dictálni az elnök ur szájába s azt mondani: ha igy méltóztatik kimondani a ház határozatát, akkor visszavonom

Next

/
Oldalképek
Tartalom