Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-88

208 88. oncágoi filés Búrcrius 17. 1S7Í). Megvilágította már, mint az imént is mondottam, a tudomány, megkönnyítette egyes európai államokban a gyakorlat, a szokás, a melyekben a polgári házasság intézménye életbeléptettetett. De a mint mondám, magában saját törvény­hozásunkban is megvannak előzményei, melyek­ből kiindulva, biztosan haladhatunk. A képviselőház már 1868-ban kimondotta, hogy a házassági ügyek, és az ezekben való bíráskodásnak kérdése csak a polgári házasság behozatala által oldható meg, miként ezen bíróság szervezetére, miként általában a házassági ügyek­ben szerkesztendő törvényjavaslat beterjesztésére uttasittatott a ministerium. Az 1869. évi vallásügyi törvényjavaslat pedig világosan kimondotta azt, hogy az állam a házasságot polgári szerződés­nek tekinti és annak jogviszonyait ezen elv szerint kívánja külön törvényben megoldani. Majd végre 1874-ben azon bizottság, mely az állam és az egyház köztti viszony rendezésével bízatott meg, kimondotta határozottan, hogy a kötelező polgári házasság intézmény bevételére és életbeléptetésére van szükség, mert egyedül csakis ez felel meg a házasság jogi természeté­nek, a nélkül, hogy ez a házasság az ethikai érzületet sértené. Es a bizottság ezzel azon irányelvet fogadta el, melyet emlékezetes beszédé­ben Deák Ferencz kifejtett, melyet akkor a kép­viselőház, sőt mondhatnám, az egész ország osztatlan tetszéssel és lelkesedéssel fogadott. (Ügy van! a szélső balon.) Ezen bizottság, t. ház, (Halljuk!) nem csak az indokokat adta elő, a melyek a polgári házasságnak kötelező behozatalát javasolják, hanem egyszersmind a kivitelre nézve is javas­latokat tesz ; úgy, hogy e tekintetben is bátran elmondhatjuk, hogy csak ezen kifejezett nézetek­nek, elveknek kell megvalósittataiok és itt is készen van a polgári házasságról szóló törvény. Ha már most ezen előzmények után valaki azt mondaná, a mint a t. képviselő ur is mondotta, hogy ezen törvényre hazánkban nincsen szükség, elég, ha felmerült, avagy felmerülő kivételes egyes kérdésekben az engedményezett, avagy a szük­ségbeli polgári házasság intézménye megenged­tetnék vagy behozattatnék : akkor az nem gon­dolta meg, hogy épen ezzel fogná a nép lelki­ismeretét megzavarni és erkölcsi érzetét meg­gyöngíteni és sérteni, mert lehetetlen, hogy fel ne támadjon a nép lelkében azon kétely, hogy vájjon az egyházi és a polgári házasság egy­forma joghatálylyal és érvénynyel bír? Az ily félrendszabály által nem fognak a bajok gyöke­resen orvosoltatni, és azon összeütközések azon sérelmek, melyek a különböző vallásfelekezetek köztt minduntalan felmerülnek, nem fognak meg­szűnni. Ha ma behoznék ezen félrendszabályokat, holnap már meg volnánk győződve arról, hogy ezen kérdésnek gyökeres megoldására van szükség. (Igaz! a szélső baloldalon.) Itt a bajokat egyedül a kötelező polgári házasság intézményé­nek behozatala szüntetheti meg. Épen ezt látták be a protestáns egyházak elöljárói akkor, midőn, mint azt Irányi Dániel képviselő ur mondta, egyhangúlag, mint vallási testület kimondta, hogy hozzon bár a törvényhozás bármely törvényt, azt a mi viszonyaink, körülményeink köztt senki sem fogja életbeléptetni, ezen törvény által senkisem fogja a visszaéléseket teljesen megszüntethetni; itt az egyedüli segítség csak a kötelező polgári házasság behozatala. (Helyeslés a széls'ó baloldalon.) Azért pártolom én az Irányi Dániel képviselő-társam által beadott határozati javaslatot. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatás­ügyi minister: T. ház! Irányi Dániel t. kép viselő urnak jutott — azon háládatos szerep, hogy mindannyiszor, valahányszor a vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetése napi­renden van, igen fényes beszéddel a vallás­szabadság és polgári házasság behozatala mellett plaidirozzon és bog)?- mellékesen, ámbár a lehető legnagyobb udvariassággal, a ministereket is mint obseuránsokat állítsa oda. Nekünk és különösen nekem ily háládatos szerep nem juthat; mert a kormánynak nem az a feladata, hogy valamely eszmét länceirozzon; neki javaslattal kell fel­lépni; de mielőtt egy javaslattal fellépne, gon­dosan körül kell néznie, hogy a keresztülvitel­nek feltételeit is megszerezze; tudomást kell szereznie, hogy általában keresztülviheti-e és figyelemmel kell lennie arra, hogy midőn a javaslatot életbe lépteti, a társadalom minden lehető rósz következményektől megóvassék. A kormány és én is nagyon jól ismerjük a létező egyházi és vallási viszonyok körül létező hiányokat és hézagokat, komolyan szándé­kozunk is azokat képviselni és a javaslatokat ez irányban megtenni. Igaz, mostanáig meg nem tehettük, de kérdem én a t. házat, vájjon azon három esztendő alatt, a midőn folyvást az úgy­nevezett kiegyezési kérdésekkel voltunk elfoglalva, opportunus lett volna-e a vallásszabadság és a polgári házasság kérdésével foglalkozni? Minden kérdésnek, a mely napirendre hozatik, és a mely­nek megoldását akarjak, kedvező athmosphaerára van szüksége. Ismétlem azonban, igenis szándékunk van ezek iránt javaslatokat készíteni és annak idején a ház elé terjeszteni. Anélkül, hogy jelenleg ezen kérdésnek rész­letes és mélyebb vitatásába bocsátkozhatnám, annyit mégis meg kell jegyeznem Irányi Dániel t. képviselő ur felszólalására, hogy a vallássza­badságról szóló és általában minden vallási és

Next

/
Oldalképek
Tartalom