Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-87
87. országos ülés ntárezras 16.18"! 187 morultak jogai, a kik az állam, a társadalom könyörületéből élnek. (Élénk helyeslés balfelöl.) Kíváncsi leszek a feleletre; ha megnyugtat a t. minister ur, én részemről teljes resignatióval belenyugszom ezen rendkívüli nagy felhatalmazásba, melyet a törvényjavaslat proponál, még talán többe is belenyugodnám, de ismét kérem, ezen kérdés elől ne térjen ki, mert én a helyzetnek súlyát e kérdésben látom. Nemzetgazdászati indok, a nyomor, az ínség indoka, ezek általános dolgok, tessék nevezni általános phrasisoknak, elfogadom, de azt tudom, hogy ha, — bár az ügyvédi karnak minden tagja nem olyan is, mint minőnek Németh Albert képviselő ur azt feltüntette, helyes is, hogy nem olyan, mert ha olyan volna, rég el kellett, volna törölni, ha nem olyan is, de fájdalom, az ügyvédi karban vannak olyanok, a kikre az ország igazságügyének szolgálatát bízni bűn nélkül nem lehet, (Igaz! Ugy van! a szélső halon) ezeknek kezeibe adni a szerencsétlenek sorsát nem lehet. (Elénk helyeslés a szélső balfelöl.) Apátia képviselő ur és az igazságügyi bizottság előadója is a vis majori említették és megjegyzem, hogy az igazságügyi bizottság előadója akképen jellemezte ezen helyzetet, a mely Szegeden és vidékén előállott, hogy a társadalmi és jogélet felbomlása, a minek azonban mig mértékét — úgymond — nem tudjuk és hozzá tette, hogy a dolgok jelen helyzetében, mig változás nem áll be, a fizetési moratórium behozatala nem czélszerü, nem szükséges. No, t. előadó ur, én azt szeretném tudni, minő változást vár még Szegedre nézve? Talán azt, hogy a föld nyelje el, vagy hogy tűzokádó hegybe omoljon, vagy végre, hogy Arábia és Sahara oroszlánai és tigrisei költsék el a lakosokat? (Igaz! Igaz!) Minő helyzetet vár még? Én azt hiszem, hogy a t. előadó ur kötelességszerüleg •— máskép nem is vállalkozott volna az előadói tisztre. — törekedett lehetőleg hiteles informatiókat szerezni Szeged és vidéke mai helyzetéről. Ha törekedett, szerezhetett is. Lehet, sőt én fájdalommal veszem észre, hogy a í. ház tagjai közül igen sokan bizonyos illusióban ringatják magokat azon helyzetre nézve, mely most Szegeden és vidékén, de kivált Szegeden van. Azt hiszik, hogy rendkívül veszélyes, rendkívül szivrázó áradat az, mely temérdek kárt okozott ugyan, ugy mint ez történt Miskolczon, Egerben, s 1876-ban Budán, — végre 1838-ban Budapesten is, mikor néhány nap vagy éjszaka alatt egy csomó Láz összedől, — de lefutván a viz, a falak megmaradtak, az emberek helyben maradtak, és imé egy vagy két év múlva a házak ismét felépültek, s a város sokkal szebb lett, mint volt azelőtt. Sokan azt hiszik, hogy a szegedi katasírófa is ehhez hasonló. Azt hiszem, hogy a t. pénzügyminister ur, ha nem volna sürgősebb neki privát üzleteit itt végezni, felvilágosítást adhatna arról, hogy a szegedihez hasonló katastrófa nagyság és borzasztóságra nézve a mi krónikáinkban feljegyezne nincs. A katasztrófának ilyen mérve előttünk eddig ismeretlen, mert bizonyos az, hogy Szeged és vidéke lakóinak legnagyobb része ma az ország minden vidékén szanaszét szórva, alamizsnával cl, és vissza sem térhet a hazájába igen sok ideig, mindaddig, mig a vizek le nem mennek, mig a talaj ki nem szárad, mig azon 6—8 ezer épület helyén, mely ma a viz fenekén fekszik, új épületek nem emelkednek. A dolgok ily helyzetében arra vagyok kíváncsi, hogy a t. előadó ur minő mérvű változást akar még bevárni, hogy a moratórium megadható legyen? (Igaz! a szélső haloldalon.) Talán az a nézete, hogy a statisztikai hivatal főnökének közbenjárásával statisztikai adatok gyűjtessenek, helyszíni vizsgálatok tartassanak, a mikor nagybecsű törvényhozási anyag gyűl össze. Ez aztán adassék különböző bizottságoknak, enquéteknek és testületeknek véleményadás végett. Azok aztán majd mához egy esztendőre farsang után tanácskoznak majd arról, legyen e moratórium vagy ne ? (letszés a szélső baloldalon) Talán azt érti, hogy még nem tudjuk, minő mérve van ott a katasztrófának, T. barátom Németh Albert kifejté azt, hogy minő sajátságos jogi helyzetet fog előteremteni az az intézkedés, melyet az igen t. előadó ur javasolt és indokolt; indokolására nézve különben bátor vagyok megjegyezni, hogy azt én egy kitűnő mestermunek tartom, és fogadja érte t. barátom elismerésemet. Mert annak indokolását, hogy mi érc ne lenne czélszerü és szükséges most a moratórium, és miért lenne czélszerü és szükséges egyedül csak az a javaslat, melyet o előterjesztett, én lehetetlennek tartottam, és ő ezen lehetetlenséget meglehetős ügyességgel mégis keresztül vitte. Az: mondja az igen t. igazságügy minister ur, hogy az árverezési határidők meghosszabbíttattak. Megjegyzem, hogy az igen t. előadó ur említette, hogy a szegedi törvényszék elnöke már valamelyes intézkedéseket tett, de hogy minő intézkedéseket tett, azt nem említette, valamint az igen t. igazságügyminister ur sem említette, hanem tán azt gondolta, hogy az az intézkedés, hogy az árverezési határidőket meghosszabbították. Pauler Tivadar igazságügyminister: Beszüntették. Eötvös Károly: Bocsánatot kérek, ha ez így van, akkor én a szegedi törvényszék t. elnökét nagyobb kormányzati előrelátással ellátott kitűnő férfiúnak tartom, mint az igazságügyi bizottság igen t. előadóját, (Tetszés és derültség halfelöl) 24*
