Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-85

|52 85# « rszá go» ül** máreíius 18. 187!). Elfogadja a t. ház a ministerelnök ur javaslatát? (Elfogadjuk!) Kimondhatom tehát, hogy a t. ház a ministerelnök ur javaslatát elfogadta, s e szerint a ma benyújtott határozati javaslat fölvé­tele napirendre akkor fog kitűzetni, midőn a kormány az illető vidék érdekében szükséges sürgős intézkedésekről javaslatait a körülmények szerint lehető legrövidebb idő alatt beadandja. Méltóztassék a t. ház megengedni, hogy azon jegyzőkönyvi kivonat felolvastassék, mely az igazságügyi bizottságot utasítja, hogy még a mai nap ülést tartson. Antal Gyula jegyző (olvassa a jegyző­könyvi kivonatot), Elnök: Nem lévén észrevétel, a jegyző­könyvi kivonatot hitelesítettnek jelentem ki. A napirend előtt Szlávy József képviselő ur ki vái;.,.szólni. Szlávy József: T. ház! (Halljuk!) A kö­zösügyek tárgyalására kiküldött országos bizott­ság albizottságai hosszabb idő óta már mindig a délutáni órákban dolgoznak néha egész késő estig is. Holnap országos ülés levén, méltányos­nak tartom, több bizottsági tag által kifejezett azon kívánságot, hogy a t. ház holnap ne tar­tana ülést, hogy lehetséges legyen a delegatio­nalis ülést délelőtt tartani. Ennélfogva azon ké­rést intézem a t. házhoz, hogy a legközelebbi ülés talán holnapután tartassák, a holnapi idő a delegationalis ülésnek tartatván fenn. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház ! Magam részéről is szükségesnek tartanám ezt, mert csakugyan ismerve, kivált a delegatio he­lyiségét, az esteli órákban való tanácskozás való­ban majdnem lehetetlen. De másrészt nem tagad­hatom, hogy nagyon súlyosan nehezedik reám azon érzés is, hogy a költségvetésből még sok van hátra és a hónapnak már vége felé járunk. (Halljuk!) Azért bátor volnék a t. házhoz azon kérést intézni, hogy midőn Szlávy József igen t. képviselő ur felszólítására kimondatik az, hogy holnap ülés nem tartatik, nem volnának-e szí­vesek kimondani, hogy vasárnap íartassék ülés, hogy a költségvetés tárgyalásában gyorsabban haladhassunk. (Elénk helyeslés) Elnök; A t. ház tehát elfogadni méltóztatik, hogy holnap ülés nem tartatik, hanem a helyett vasárnap fog tartatni. (Helyeslés.) Törs Kálmán: T. képviselőház! (Halljuk!) A Szegedet ért elemi csapás bármily consternáló hatással volt és van is még a t. ház tagjaira, egyre azonban mégis megtaníthatott volna ben­nünket. (Halljuk!) Eszünkbe juttathatta volna Deák Ferencz azon mondását, hogy az óvatos­ságból a túlságos sem felesleges néha. Ha valaha, most forog fenn ez az eset. Ha csapás ért ben­nünket, azt lehetőségig enyhíteni kötelességünk ; de ezen kötelesség nem ment fel azon másik kötelességtől, hogy a keserűség pohara az eddig átélt csapások által immár betelt legyen, és Szeged legyen azon utolsó város, melyet ez al­kalomból siratni Magyarországnak oka van. A t. ház minden tagja tudja, hogy azon veszély, mely Szegedet, Dorozsmát és a Szegeddel szom­szédos községeket elpusztította, a Tisza vidéké­nek még több helységét is elpusztítással fenye­geti. Ezek közül nekem is van bővebb tudó másom Szentesről. (Halljuk!) Szentesnek 30—36 ezer lakossal biró város lakói 14 nap óta laknak a töltéseken s emberfeletti munkát végeznek az ár ellen. Az utolsó sürgöny, melyet Szentesről kaptam, tegnap d. u. 4 óra 50 perczkor kelt és szól igy: „36 óra orkánszerű viharral küzdünk. Helyzetünk kétségbeejtő." Ma reggel pedig új távsürgönyről értesültem, mely azt mondja, hogy belső védtöltést készítenek. Legújabban pedig azt hallom, hogy a veszély már oly nagy, hogy az Isten segítségére apellálnak. T. képviselőtársaim méltóztatnak belátni, miszerint periculum in mora, s hogy a tőlünk telhető minden erővel véget kellene szakítani a reánk mért csapások folyta­tásának. Azért én kérem a t. közlekedésügyi és a belügyminister urakat, méltóztassanak gondos­kodni minden lehető erőből arról, hogy azok a fenyegetett városok, a melyeket a catastrófa még el nem ért, de komolyan fenyeget, Szeged sor­sára ne jussanak. (Helyeslés.) Péchy Tamás: T. ház! Tökéletesen igaza van az előttem szólt t. képviselő urnak abban, hogy a kormánynak is gondoskodni kell arról, hogy ezen városok, a mennyire lehetséges, meg­óvassanak attól, hogy Szeged sorsára ne jussa­nak. Hanem meg kell vallani, hogy a kormány­nak e tekintetben nagyon nehéz az állása. (Fel­kiáltások szélső halj elől: Miért ?) Megmondom mindjárt. Méltóztatnak tudni, hogy azon városok, illetőleg az ott levő társulatok fenntartják, ren­dezik, csinálják a maguk töltését, a melyek mértföldekre nyúló hosszúsággal bírnak, autonóm hatáskörükben. Már most, ha az ily töltések nem jól készíttetnek, nincsenek kellő rendben, oly hatalom, a mely azt pár nap alatt rendbe­szedje, a világon nincsen, még ha rendelkezésére milliók állnának is, azt egyszerre rendbeszedni teljes lehetetlenség. Én részemről már gondos­kodtam, a mennyiben kormánybiztost küldtem ki, a ki ott teljes erejével működik. (Felkiáltások szélsőbalról: Mi az? Az semmi!) Hiába méltóz­tatnak azt mondani, hogy az semmi. Méltóztas­sanak elhinni, sokat tesz az. Csak az a fájdalom, hogy kormánybiztost kapni nem lehet; mert ez a legsiralmasabb kenyér a világon; fizetése nincs, csak napidíja van, mindenért felelős és minden hibát reá rónak; azért nem vállalkoznak erre, nem igen akad, hacsak magának valami különös érdeke nincs, a ki erre vállalkoznék. En kaptam

Next

/
Oldalképek
Tartalom