Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-83
83. országos ülés márezius 11. 1879. 1 i 7 sorban arról gondoskodni, hogy az adófizetőknek jövedelmi forrásai és adóképessége fokról-fokra emeltessék, mert csakis igy lesz képes azon súlyos terheket talán elviselni. Az országos gazdasági egylet hasonczélú kérvényt terjesztett be. De ez bennünket nem tartóztatott vissza attól, hogy mi is ezen indítványunkkal a t. ház elé járuljunk. Én nem kívánom ez alkalommal e perezben bővebben indokolni indítványomat, csakis azon kettős kéréssel fordulok a mélyen t. házhoz, méltóztassék ezt az indítványt is a pénzügyi bizottsághoz azzal utasítani, hogy az országos gazdasági egylet kérvényével együttesen tárgyalja, és véleményét a t. háznak beterjeszsze. Második kérésem pedig ebben hozzájárulok a t. előadó ur kívánságához, hogy addig ezen czímnek tárgyalását függőben hagyni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a beadott indítvány. Baross Gábor jegyző (olvassa a Ráday Gedeon gróf által beadott indítványt). Beadják: ifj. gr. Ráday Gedeon, Tisza László, b. Kemény János, György Endre, Galgóezy Károly, b. Perényi Zsiga, Sántha Lajos, Lázár Lajos, Zsilinszky Mihály, Gál Endre. „ A földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium költségvetésének 3-ik czíme alatt javasolt 50,000 frt helyett 200,000 frt felvételét indítványozzuk." (Felkiáltások, a szélső balon: Nincsen több f) Simonyi Ernő': Én azt hiszem, hogy csak azon czélból utasítunk valamely indítványt a pénzügyi bizottsághoz, mert részletesen indokolja, mire szükséges, mire hasznos ez a befektetés; de ez nincs indokolva, és csak az van mondva, hogy 200,000 frtot adjunk 50,000 frt helyett; megvallom, nem látom át, miért utasittassék, ily indítvány a pénzügyi bizottsághoz. Kemény Gábor b.földmivelési és kereskedelmi miiiister: Arra kérem a t. házat, ne méltóztassék most ez indítványra nézve az érdemleges tárgyalást megindítani, mert maga az indítványozó is azt kéri, hogy az előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittassók és a ház már egy hasonló kérvényt illetőleg, a a mely azonban indokolva is van, azon határozatot hozta, hogy az előbb a pénzügyi bizottságban tárgyaltatván, annak véleményes jelentése nyomán eszközöltessék a házban a tárgyalás. Ugyanezt indítványozta a pénzügyi bizottság előadója is, s részemről is kérem a t. házat, hogy ez indítványt a pénzügyi bizottsághoz méltóztassék utasítani azon meghagyással, hogy véleményes jelentését a jövő ülésig a t. háznak bemutassa. (Általános helyeslés) Elnök: Elfogadja a t. ház azon indítványt, hogy az idősb gr. Ráday Gedeon és társai által beadott indítvány a pénzügyi bizottsághoz utasittassék oly módon, hogy ez iránti véleményes jelentését a legközelebbi ülésig bemutassa ? (Elfogadjuk!) Elfogadíatik, s addig e 3. czím függőben marad. Hogy ez indítvány a pénzügyi bizottságnak rögtön kiadathassék, méltóztassék a jegyzőkönynek ezen pontját hitelesítés végett meghallgatni. Antal Gyula jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Nem levén észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Antal Gyula jegyző (olvas): Gazdasági tanintézetek. Mukics Ernő: T. ház! Midőn ezen ezímnél felszólalok, mindenekelőtt szabadságot veszek magamnak, hogy a t. házat és különösen a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister urat a háznak egy régibb ugyan, de mezőgazdasági iparunk fejlődése czéljából annál fontosabb határozatára tisztelettel figyelmeztessem. (Halljuk!) A t. minister ur, mint egyik veterán tagja e háznak, bizonyára emlékezni fog, hogy még az 1869-ki országgyűlés folyama alatt akkori képviselőtársaink közül többen egy indítványt terjesztettünk a t. ház elé, a mely az akkori földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister urat oda utasítá, hogy az ország éjszaki és déli részeiben egy-egy külön felsőbb gazdasági tanintézet felállítása iránt javaslatot tegyen. A ház ezen indítványunkat elfogadta és határozattá emelte; de ennek csak egy része ment teljesedésbe, a mennyiben t. i. a kassai gazdasági tanintézet felállíttatott. Azonban az ország déli alvidéke, mely úgyszólván csak mezőgazdasággal foglalkozik és csakis ezen iparág fejlesztésére van utalva, eltekintve attól, hogy az állami adó legnagyobb contingensét az ország ezen vidéke fizeti be az állami pénztárba, (ügy van l a szélső balon) még mindig nélkülöz oly intézetet, mely mezei gazdaságának fejlesztését előmozdítaná. Igaz ugyan, hogy az akkori kereskedelmi minister, Szlávy József t. képviselő ur javaslatba hozta egy földmíves iskolának Szabadkán leendő felállítását és — ha jól emlékezem, e czélra 40,000 frtot fel is vett a költségvetésbe, de a t. ház, valamint a pénzügyi bizottság is, ezen javaslatot elvetette, és magam is elleneztem azt kettős szempontból: először azért: mert nem felelt meg a képviselőház határozatának, és másodszor azért, mert^ nem felelt volna meg az alföld igényeinek. Én tehát azon alkalomból indíttatva éreztem magamat, hogy egy külön indítványt terjeszszek be a t. háznak és ezt meg is tettem. A t. ház azt el is fogadta, de többszöri sürgetéseim daczára akkorig nem foganatosította.
