Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-64
M 64. nrszneros ülés febrnir 17. 1879. eladásoknál az eddiginél mindenesetre nagyobb eredmény érhető el. Ezt, tisztelt ház, lehet akkor is eszközölni, ha a kilátásba helyezett jelzálogkölcsön létesült, mert nincs szándékunkban az összes államjószágokat ennek fejében lekötni, fenntartatnak azok, melyek eladásra vannak számítva, melyek különben is a kisebb jószágrészeket képezik. Ha azonban ezen kölcsön nem létesülne, akkor, mert az ennek fejében eddig lekötött államjószágok is felszabadulnak, annyival inkább lehetséges ^egy combinált működésnek alapját megvetni. En nem vagyok azon nézetben, hogy ez a jelen közgazdasági viszonyok között keresztül nem vihető; mert az államnak igen sok vagyonos község mellett létezik birtoka, a hol mindenesetre nagyobb árr érhető el, mint mely azok mai tiszta jövedelmének megfelel. Hogy az általam kilátásba helyezett jövedelmi emelkedés mennyire lesz elegendő a jelzett hiány fedezésére, erre nézve, miként mondottam, ma határozott választ nem adhatok. Felfogásom szeriüt ez nem is a mai nap feladata, mert erről akkor fogok nyilatkozni, mikor részletes javaslatok fognak a t. ház asztalán feküdni. Ezeket most csak általánosságban akartam megjegyezni azon nézetem indokolására, hogy pénzügyi helyzetünkben a kibontakozást lehetőnek tartom. Méltóztassék a t. ház megengedni, hogy állami költségvetésünkre s névszerint annak egyes tételeire nézve összehasonlítást tegyek a szomszéd államok költségvetésével; kiemelvén azon tételt, mely nálunk különösen hangsúly oztatik, hogy t. i. Magyarországon az összes adózási rendszer főleg a földadóra van és pedig aránytalanul nagy mértékben fektetve. (Halljuk 1) Én ezen állítás igazságát elismerem, t. ház, de másfelől azt sem lehet tagadni, hogy nálunk, a hol a kereskedelmi forgalom és ipar fejletlen, csakugyan alig lehet egyébre helyezni a jövedelmezési alapot, mint a földadóra. A mi más államok költségvetéseivel való összehasonlítást illeti, a mi költségvetésünkbe az 1877. évi zárszámadás szerint az összes jövedelem 195 milliót tett, ebből az összes egyenes adó 80 millió, a földadó 36 millió hatszázezer forint és így az összes egyenes adók 41.17 százalékát képezik az összes pénzügyi bevételnek ; ebből a földadó tesz 18.70%-ot. Ha most összehasonlítjuk Ausztriával, le kell vonnunk először a földtehermentesítési pótlékot, mely ott külön fizettetik, mint országos pótlék; — ennek levonásával Ausztriában az összes bevétel tesz 319 milliót, ebből az egyenes adó 90'4 millió, a földadó 36% millió; nálunk a pénzügyi bevétel földtehermentesítési pótlék nélkül 174 millió, ebből az egyenes adó 61 millió, földadó 26 millió. És így Ausztriában az egyenes adó az összes pénzügyi bevételnek 28%-át, nálunk pedig 35%-át teszi; Ausztriában a földadó az összes bevételnek 11%-át, nálunk pedig 15%-át teszi; sokkal kedvezőtlenebb az arány a fogyasztási adóknál ; azok összege Ausztriában 1877-ben 60 millió, nálunk 12 milliót tett, és így Ausztriában 19°% nálunk pedig 7%-ban aránylik az összes bevételhez. He hasonlítsuk össze ezen arányt más országokéval. Olaszországban körülbelől megfelelő az arány a miénknek, az egyenes adó 47%, — a földadó 18.47°, — a fogyasztási adó pedig 6.9% arányában áll az összes jövedelemhez és így a miénknek körülbelől megfelelő. Poroszországban más az arány, ott az egyenes adó aránya 32%; — a földadóé 8.27°, —a fogyasztási adóé 22.1%. Oroszországban az egyenes adó aránya 32.27<>; a, földadóé külön kimutatva nines, hanem a személykereseti adóval együtt, a fogyasztási adóké 49.97o. Ezeket előterjesztvén, áttérek most azon kérdésre, melyet előbb jeleztem, hogy t. i. az 1878, 1879. évben államháztartásunkra nehezedő súlyos terhek mellett lehetséges-e az államháztartást rendezni? (Halljuk!) Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy a conversio költségeire mindenesetre el kellett készülve lennünk; mert előre tudva volt, hogy erről gondoskodnunk kell; tisztában kellett lennünk az iránt is, hogy deficitünk azon arányban, a mint 1875 után fennállottak, különösen a törlesztések, beruházásokra nézve fedezendők. Uj kiadás a boszniai occupatióé, mely ily összegben mindenesetre váratlanul nehezedett reánk s melynek költsége aranyjáradékban 43 millióra s az ennek megfelelő kamat 3 millióra megy. De t. ház, teljesen igazságos akarok lenni, s még egy más terhet is rovok az occupátió terhére és ez az, hogy azon esetre, ha az occupátió költségei nem esnek össze a conversióval, a convertálást kedvezőbben lehetett volna keresztülvinni. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt is számokban kifejezzem, hogy mekkora az ebből eredő teher. E tekintetben, fölfogásom szerint, igazságosan és méltányosan csak azon veszteséget lehet számítam, mely a boszniai occupátió után keletkezett; ideszámítandó a második kibocsátású kincstár' utalványok beváltására, továbbá az 1878-iki deficzit egy részére, mert a másik része az év elején szereztetett be, és az 1879-iki deficit fddezésére szükséges összeg. Ezen egész szükséglet 160 millió aranyjáradéknak felel meg. Ha már most ezen 160 millióra nézve fölvesszük azt, hogy a cursus 57°-kal csökkent, mert többre csakugyan nem lehet számítani, sőt a keleti események következtében beállott volna az árfol3 7 am hanyatlása az occupátió nélkül is,
