Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-77

77. országos ülés márcziHS 4.1S79. 361 kerületi székhelyek szerepeltek a megyékben. Miután most is bekövetkezett azon esemény, hogy egyik népes város nem birván meg a ter­het annál kevésbé, mert a Tisza árvizének rom­boló árja ellen nagy költségekbe bocsátkozni volt kénytelen, de különösen azért, mert egyes gonosztevők a rendezett tanácsú városi tiszt­viselők közül az árvapénztárt ezen községben megkárosították, majd 70,000 frtra rugó kárt okoztak, annyira emelték a város terhét, hogy ' mig 1867-ben a városi összes adó 60,000 frt volt, most 1878-ban a város egyenes adója 85,000 frtra emelkedett és ezen 85,000 f'rtnyi államadó után, eltekintve a város magánjövedel­meitői, melyek összegét 25—30,000 frtra lehet tenni, 1 frt után 70 — 80 kr volt kivetve városi adó. A szegény község lakosai nem bírhatták a terhet, és igy azon uri állapottól, mely a ren­dezett tanácsú városoknál divatozik — vissza­vonulni kénytelen volt. De ez a város-község minden időben a megye szolgabirája székhelyéül szolgált; most azonban úgy tudom, hogy a mélyen t. belügy­minister ur azt mondja, hogy ezen város közön­sége 10—14 mértföldnyire vándoroljon a szolga­bíróhoz. Megengedem, hogy az államnak nagyon súlyos kiadásai vannak, de azt hiszem, hogy egy oly község, melyről maga a nieg,ye is nevét viseli, mely évenként az országnak egyenes adókban 85,000 forintot fizet és mely folytono­san az árvízveszélynek van kitéve, s erre is óriási munkát és pénzösszeget kénytelen fordí­tani, ily község mégis megérdemelné azt, hogy ré«i állapota visszaállittassék és ismer, mint különben is járásbirósági székhely, közigazgatási szolgabíró székhelye legyen. Mielőtt tehát ezen 4.850,000 frtnyi czím­hez hozzászólnék, bátorságot veszek magamnak, azon kérdést intézni a t. belügyminister úrhoz, vájjon az illető megyének felterjesztésére volt-e szives azon városnak abbeli kérését teljesíteni, hogy ismét kerületi székhelyivé legyen? Tisza Kálmán belügyminister: T. kép­viselőház ! Nem tartom szorosan véve az ily modorbani íeleletadást szükségesnek, de azért megteszem. Csongrád városa igenis rendezett tanácsú városból nagyközséggé akart válni, ki­mutatván azokat, a miket törvény szerint ily czélra ki kell mutatni. A belügyministeriimi beleegyezett, hogy ez megtörténjék; de azt gon­dolom, hogy midőn éhez a törvényes kellékek­nek eleget téve, Csongrádnak joga van, akkor azon tovább menő joga, hogy ennek folytán kö­vetelhesse, hogy ott szolgabírói állomás rend­szeresittessék, nincs meg. A szolgabírói állomás elhelyezése a törvényhatóság felterjesztése foly­tán a belügyminister által eszközöltetik; ott kellő figyelembe fog vétetni, a mennyire az KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. III. KÖTET. adott viszonyok közt lehetséges, Csongrád la­kosságának érdeke; de ismétlem, hogy nem ismerhetem el, miszerint azon esetben, ha egy rendezett tanácsú város nagyközséggé válik, ebből már azon követelést támaszthassa, hogy a megye berendezése változtattassék meg, a mi eset'eg újabb terheket is róna az államra. (Helyeslés jobboldalon.) Egyebet nem válaszolhatok. Kéreni a t. házat, méltóztassék ezen czímet megszavazni. (Helyeslés.) Kállay János: Én a tárgyalás alatt levő czímet megszavazom és reményiem, hogy a t. belügyminister ur deczemberi kérelmemet telje­sítette és betöltötte a szabolcsi árvaszéki állo­mást. Ha pedig ezen ígéretnek a belügyminister ur eleget nem tett, kérem, hogy a jövőben meg­tegye. Ez méltányos kívánsága Szabolesmegyé­nek; több ízben feliratot intézett e tárgyban a belügyminister úrhoz, de mindig eredménytelenül. Utóbb a megye pár éven át maga töltötte be ez állomást és összerakás folytán szerezte be a díját. Hogy az állomás szükséges, arra nézve felvilágosításul felhozom, hogy 1873-ban sehol Magyarországon a cholera nem dühöngött any­nyira, mint nálunk és ezen cholera-járvány az árvák számát nagyon megszaporította s e iniatr vált szükségessé az illető állomás. Elnök: T. ház! A megyék közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásaira 4.850,000 irtot megszavazza a ház ? (Megszavazzuk.) Megszavaz­tatott. Baross Gábor jegyző (olvas): Főispánok és a budapesti főpolgármester fizetései. Rendes kiadások: XV. fejezet, 4. czím. Kiadások -2% levonással 215,000 frt. Elnök: Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk !) A 245,000 frt megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvas): Egészség­ügvi tanács. Rendes kiadás : XV. fejezet, 5. czíus. Kiadás 1800 frt. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Az 1800 frt tehát megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvas) •. Általános közigazgatási kiadások és bevételek. Rendes kiadások: XV. fejezet, 6. czím. Rendes bevéte­lek : IV. Fejezet, 3. czím. Kiadások: beteg­ápolási költségek 429,850 frt. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) A 429,850 frt elfogadtatott. Baross Gábor jegyző (olvas): Himlőoltási költsenek 51,450 írt Elnök: Elfogadja-e a t. ház? (Elfogadjuk!) Az 51,450 frt megszavaztatott. Baross Gábor jegyző (olvas): Járványok és más rendkívüli okoknál fogva felmerülhető költségek 5000 frt. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Az 5000 frt elfogadtatik. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom