Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-77
77. országos ülés márcziHS 4.1S79. 361 kerületi székhelyek szerepeltek a megyékben. Miután most is bekövetkezett azon esemény, hogy egyik népes város nem birván meg a terhet annál kevésbé, mert a Tisza árvizének romboló árja ellen nagy költségekbe bocsátkozni volt kénytelen, de különösen azért, mert egyes gonosztevők a rendezett tanácsú városi tisztviselők közül az árvapénztárt ezen községben megkárosították, majd 70,000 frtra rugó kárt okoztak, annyira emelték a város terhét, hogy ' mig 1867-ben a városi összes adó 60,000 frt volt, most 1878-ban a város egyenes adója 85,000 frtra emelkedett és ezen 85,000 f'rtnyi államadó után, eltekintve a város magánjövedelmeitői, melyek összegét 25—30,000 frtra lehet tenni, 1 frt után 70 — 80 kr volt kivetve városi adó. A szegény község lakosai nem bírhatták a terhet, és igy azon uri állapottól, mely a rendezett tanácsú városoknál divatozik — visszavonulni kénytelen volt. De ez a város-község minden időben a megye szolgabirája székhelyéül szolgált; most azonban úgy tudom, hogy a mélyen t. belügyminister ur azt mondja, hogy ezen város közönsége 10—14 mértföldnyire vándoroljon a szolgabíróhoz. Megengedem, hogy az államnak nagyon súlyos kiadásai vannak, de azt hiszem, hogy egy oly község, melyről maga a nieg,ye is nevét viseli, mely évenként az országnak egyenes adókban 85,000 forintot fizet és mely folytonosan az árvízveszélynek van kitéve, s erre is óriási munkát és pénzösszeget kénytelen fordítani, ily község mégis megérdemelné azt, hogy ré«i állapota visszaállittassék és ismer, mint különben is járásbirósági székhely, közigazgatási szolgabíró székhelye legyen. Mielőtt tehát ezen 4.850,000 frtnyi czímhez hozzászólnék, bátorságot veszek magamnak, azon kérdést intézni a t. belügyminister úrhoz, vájjon az illető megyének felterjesztésére volt-e szives azon városnak abbeli kérését teljesíteni, hogy ismét kerületi székhelyivé legyen? Tisza Kálmán belügyminister: T. képviselőház ! Nem tartom szorosan véve az ily modorbani íeleletadást szükségesnek, de azért megteszem. Csongrád városa igenis rendezett tanácsú városból nagyközséggé akart válni, kimutatván azokat, a miket törvény szerint ily czélra ki kell mutatni. A belügyministeriimi beleegyezett, hogy ez megtörténjék; de azt gondolom, hogy midőn éhez a törvényes kellékeknek eleget téve, Csongrádnak joga van, akkor azon tovább menő joga, hogy ennek folytán követelhesse, hogy ott szolgabírói állomás rendszeresittessék, nincs meg. A szolgabírói állomás elhelyezése a törvényhatóság felterjesztése folytán a belügyminister által eszközöltetik; ott kellő figyelembe fog vétetni, a mennyire az KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. III. KÖTET. adott viszonyok közt lehetséges, Csongrád lakosságának érdeke; de ismétlem, hogy nem ismerhetem el, miszerint azon esetben, ha egy rendezett tanácsú város nagyközséggé válik, ebből már azon követelést támaszthassa, hogy a megye berendezése változtattassék meg, a mi eset'eg újabb terheket is róna az államra. (Helyeslés jobboldalon.) Egyebet nem válaszolhatok. Kéreni a t. házat, méltóztassék ezen czímet megszavazni. (Helyeslés.) Kállay János: Én a tárgyalás alatt levő czímet megszavazom és reményiem, hogy a t. belügyminister ur deczemberi kérelmemet teljesítette és betöltötte a szabolcsi árvaszéki állomást. Ha pedig ezen ígéretnek a belügyminister ur eleget nem tett, kérem, hogy a jövőben megtegye. Ez méltányos kívánsága Szabolesmegyének; több ízben feliratot intézett e tárgyban a belügyminister úrhoz, de mindig eredménytelenül. Utóbb a megye pár éven át maga töltötte be ez állomást és összerakás folytán szerezte be a díját. Hogy az állomás szükséges, arra nézve felvilágosításul felhozom, hogy 1873-ban sehol Magyarországon a cholera nem dühöngött anynyira, mint nálunk és ezen cholera-járvány az árvák számát nagyon megszaporította s e iniatr vált szükségessé az illető állomás. Elnök: T. ház! A megyék közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásaira 4.850,000 irtot megszavazza a ház ? (Megszavazzuk.) Megszavaztatott. Baross Gábor jegyző (olvas): Főispánok és a budapesti főpolgármester fizetései. Rendes kiadások: XV. fejezet, 4. czím. Kiadások -2% levonással 215,000 frt. Elnök: Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk !) A 245,000 frt megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvas): Egészségügvi tanács. Rendes kiadás : XV. fejezet, 5. czíus. Kiadás 1800 frt. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Az 1800 frt tehát megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvas) •. Általános közigazgatási kiadások és bevételek. Rendes kiadások: XV. fejezet, 6. czím. Rendes bevételek : IV. Fejezet, 3. czím. Kiadások: betegápolási költségek 429,850 frt. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) A 429,850 frt elfogadtatott. Baross Gábor jegyző (olvas): Himlőoltási költsenek 51,450 írt Elnök: Elfogadja-e a t. ház? (Elfogadjuk!) Az 51,450 frt megszavaztatott. Baross Gábor jegyző (olvas): Járványok és más rendkívüli okoknál fogva felmerülhető költségek 5000 frt. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Az 5000 frt elfogadtatik. 46