Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-63

. <J8. országos üléi felirsá- 15. 1378. a mi kormányunk lemond. Ennek minden esetre, ha ez igaz, valami fontos okának kell lenni, mert ingyen semmit sem adnak a világon; még kevésbé szokott pedig adni a diplomatia; az pedig nem csekély valami, a mibe a mi kormányunk beleegyezett, hogy t. i. az e'jyik államnak kárára a másiknak eoncessiókat tegyen; más részről a törvénybe igtatott jogát igy simplán egy tollvonással megsemmisítse. Jogunk és kötelességünk, mondom, hivatalos tudomást szerezni arra, nézve, hogy mily indok birta a mi kormányunkat ezen lépés megtételére, mert csak ezen indokból lehet azután az egész irányt megítélni. Az első kérdés tehát az lesz: igaz-e, hogy tette és ha igen, milyen indokból tette, milyen viszontszolgálat mellett tette a kormány ezen lépést? A berlini lapok is sokat beszélnek arról, hogy vájjon mi lehet a viszontszolgálat, a melyet Ausztria-Magyarország e részben kap. Erre azonban az a felelet, hogy nincsen semmi, a mit a jövendőben kapjon, mert megfordítva ugy áll a kérdés, hogy ezért már a múltban kapott valamit, mert Németország belenyugodott abba, hogy Ausztria-Magyarország Boszniát és Herczegovinát elfoglalja. Az igen t. ministerelnök ur tagadólag int, és én el is hiszem, jogosan tagadja; de, hogy ezen eszme felmerült és bolygattatik a lapukban, az nagyon természetes, és világos, mert AusztriaMagyarország elfoglalta Boszniát és Herczegovinát a nélkül, hogy az illető államfő, t. i. a szultán abba beleegyezett volna, s a nélkül, hogy az illető népeket megkérdeztük volna. így tehát joga van azt mondani Németországnak, hogy, ha mi hallgattunk és elnéztük, hogy ti szerződéseket megszegtek, provincziákat oceupáltok; nektek is el kell tűrni, hogy ha mi azon északi államokat a népek megkérdezése nélkül toválbra is megtartjuk, egészen annectáljnk. Ennek folytán bátor vagyok a következő interpellatiót intézni a t. ministerelnök úrhoz : „Igaz-e a kül- és belföldi lapok által közlött azon hír, mely szerint a közös külügyi kormány Németország kormányának kivánságára lemondott az 1866. aug. 23-án kötött prágai béke 5-ik pontjában Schleswig északi kerületeire vonatkozó feltételről í Ha igaz, hajlandó-e a t. ministerelnök ur a képviselőháznak tudomására hozni: mi ok birta külügyi kormányunkat a concessióra; nyert-e érette némi ellenszolgálatot s minőt? Kelt Budapesten, 1879. február 15-én." Ajánlom a t. háznak interpellatiómat becses figyelmébe. Elnök: Ezen interpellatió kiadatik a ministerelnök urnak. Következik most Madarász József interpellatiója az elemi oktatás ügyében a közoktatásügyi minister úrhoz. Madarász József: A közoktatásügyi minister úrhoz óhajtok kérdést intézni; s mivel a kérdés oly egyszerű s azt igen csekély szóval lehet önmagával a kérdéstétellel indokolni, kérem a t. házat, méltóztassék azt meghallgatni, Elnök: Fel fog olvastatni az interpellatió. Molnár Aladár jegyző (olvassa). Interpellatió a közoktatásügyi ministerhez. A közoktatás állapotáról kiadott jelentések közül 1870-ben előadatik az, hogy 1712 helységben semmi iskola nem volt, azonban 779 helységben a gyermekek a szomszéd helységek iskoláiba jártak. 1873-ik évről szóló jelentésben megjelöltetik megyénként 801 község, mint olyan, a melyben sem iskola idncs, sem a gyermekek más iskolába nem járnak. Az 1874ik, 1875, 76-ik és 1877-ik évről szóló jelentések e részben kellőkép nem világosiinak fel. Mivel pedig az államnak legfőbb népnevelési kötelessége az, hogy egyetlenegy község se legyen a hazában, melyben iskola nincs, kötelmemül ismerem a következő kérdéseket intézni: 1. Hajlandó-e a minister ur még a költségvetés tárgyalása előtt letenni a képviselőház asztalára megyénként azon községek kimutatását, melyekben sem iskolák nincsenek, sem a gyermekek oktatás végett más községek sem járhatnak ? 2. Azon megyénkénti községek kimutatását, melyekben nincsenek ugyan iskolák, de a gyermekek oktatás végett a szomszéd községekbe járhatnak? Trefort Ágoston közoktásügyi minister: T. ház! A mennyiben, mint a t. képviselő ur maga is mondta, ezen interpellatió két nagyon eo'vszerű kérdésből áll: a t. ház engedelmével talán mindjárt válaszolhatok ezen két kérdésre, még pedig azzal, hogy a mennyiben már ezen adatok birtokában vagyunk, nagyon hajlandó vagyok azokat összeálíittatni; és még a közoktatásügyi ministerium budgetjének tárgyalása előtt a ház asztalára letenni. Ha pedig nem volnék ebben a helyzetben, akkor a budget tárgyalása alkalmával mindenesetre előterjesztendem. Kérem a t. házat, méltóztassék e válaszomat tudomásul venni. Madarász József: Igen szivesen veszem tudomásul a t. minister ur nyilatkozatát azon szerény megjegyzéssel, hogy miután 1873-ban úgy hiszem már tétetett a közoktatás állapotáról jelentés, abban pedig az van, hogy 1872-ben összeiratta mindazon községeket, a melyekben iskolák nem voltak és igy már arról biztos tudomásának, hivatalos tudósításának kellett lenni; azóta pedig hogy mely községekben állíttattak fel iskolák, az erről szóló kimutatás remélem