Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-76

g30 ?6, országos ülés márczliis 3. 1879. magát annak alá is akarja rendelni. Arra nézve, hogy ezen kívánságunk legyen, megjegyzem, hogy hiszen a határőrvidék, mint katonai határ­őrvidék már megszűnt és azon előkészületek, melyek a bekebelezéshez szükségesek voltak, már régen befejezvék s a bekebelezésnek semmi akadálya többé, legalább mi nem tudjuk meg­érteni, hogy micsoda akadálya lehet a határőr­vidék bekebelezésének, a mint már ez megtör­tént Belovármegyével. Én ugyanazon indítványt nem tehetem, hogy ne fogadtassék el a költség­vetés a határőrvidékre, hanem azon kérdést vagyok bátor intézni mind a kormányhoz, mind pedig a t. házhoz, hogy ezen úgyszólván tűr­hetetlen állapot már egyszer szüntettessék meg, vagy mondassék ki egész őszinteséggel, hogy mik azon okok, a melyeknél fogva a határőr­vidéket nem lehet egyesíteni és mik azon okok, hogy néhány száz ezer ember Magyarország területén még mindig ki van zárva az alkotmá­nyosság jótéteményeiből. Nem akarom hinni, hogy az lenne az oka, hogy hazafiságukban kételkednek, mert hiszen épen az előbb monda­tott, hogy a horvátok maguk az okai, mert a költségvetést mindig megszavazzák és mindent megszavaznak, a mit a kormány előterjeszt, akkor az a határőrvidéki képviselők is úgy fog­nak lenni. És ez természetes is és ha a t. szélső ellenzék fog a kormány székein ülni, akkor is, igen természetes, hogy azon 34—36 képviselő azon kormányt szintén úgy támogatni fogja, mint a mostanit. De ez máskép nem is lehet és pedig annál kevésbé, a mint Simonyi Ernő t. képviselő ur igen jól mondta, mert mi csak egy küldöttség vagyunk s egy küldöttség mindig egyöntetű fog lenni. Nem is tudom magamnak másként képzelni, mert hiszen, hogy ha Horvát­ország olyan ideákat kezdene táplálni, hogy külön Horvátország alkottassék, akkor a horvát országgyűlés rögtön feloszlattatnék, hiszen ez a kormánynak módjában van, tehát itt más véle­mény nem is volna lehetséges. De nem akarok erről tovább beszélni, hanem maradok a tárgy­nál és igen kérem a t. kormányt, hogy a jövő költségvetésben ez a valóban furcsa kinézésű összeg már egyszer szüntettessék meg, mert az valóban visszás helyzet, hogj" Magyarország belső területén mindig létezik egy rész, a mely katonailag kormányoztatik. (Helyeslés.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Kétséget nem szenved, hogy az visszás állapot, a melyben jelenleg a magyar határőr­vidék létezik és az mindenesetre csak ideiglenes lehet. De hogy vájjon a jelenlegi időpont, a melyben oly zavarok vannak, alkalmas-e arra, hogy most történjék meg ott a változás, annak megbirálását a t. házra bizom és bármennyire meg vagyok győződve, hogy ezen állapot sokáig nem tartható fenn, kilátásba helyezni azt, hogy a jövő évi költségvetésben ez megtörténjék, erre nézve ez alkalommal, kötelezettséget vállalni nem merek. (Helyeslés jobbfeló'!.) Mocsáry Lajos: T. ház! Mihajlovics kép­viselő ur méltóztatott érinteni egy általam állí­tólag ez ügyre vonatkozólag mondott nyilatko­zatot. Megvallom, nem emlékszem azon nyilat­kozatra, hanem arról biztosíthatom t. képviselő­társamat, hogy ebben a kérdésben vele tökéle­tesen egyetértek. (Helyeslés szélső baljelöl). Én azt hiszem, t. ház, hogy azon még mindig fennálló állapot, hogy t. i. Magyarország, a magyar korona területének egy része még mindig nincs alkotmányos kormányzat alatt, hanem egy absolutistieus szigetet képez, itt az alkotmányos ország közepette, valamint régen sérelem volt a múltban, úgy még mindig nagy részben fennálló sérelem az ma is, melyet tűrni nem lehet, annál kevésbé, mivel ez által abnormis közjogi viszonyaink még inkább szaporodnak. Nem elég, hogy itt van absolut kormányzat alatt a horvát-határőrvidék, itt van Bosznia, mely afféle Reichs-Landját fogja a birodalomnak képezni. Ily tarka-barka közjogi viszonyok mellett, azt hiszem, az országot kellőleg alkotmányosan kor­mányozni nem lehet. Engem nagyon kevéssé nyugtat meg az, a mit a t. pénzügyminister ur kijelentett, hogy t. i. magának a kormánynak is óhajtása, hogy már egyszer ez állapot megszűnjék, s épen azért tel­jes szivemből csatlakozom Mihalovich képviselő­társam indítványához: mondja ki a ház, hogy a jövő költségvetés előterjesztése előtt a polgáro­sításnak okvetetlen végre kell hajtatni, hogy ehhez hasonló tétel többé a költségvetésben elő ne forduljon. Pártolom Mihalovich képviselőtár­sam indítványát. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a zágrábi főhadparancsnokság rendelkezésére a pol­gárosítandó horvát-szlavón határőrvidék beligaz­gatási szükséglete fejében 2.266,301 frtot meg­szavazni? Azok, a kik elfogadják ez összeget, méltóztassanak felállani. (Megtöriénik.) A többség elfogadja ez összeget. Baross Gábor jegyző (olvassa): 10. feje­zet, fiumei és a magyar-horvát tengerparti kor­mányzó és személyzete és törvénykezési provi­sorium. Kiadás. 1-sö czím. A fiumei és magyar­horvát tengerparti kormányzó és személyzete részáre 29,380 frt. / Szögyény László előadó: Nincs észre­vétel. / Ugron Gábor: Azon szerencsétlen hely­zetben voltam, hogy egy ideig Fiúméban tar­tózkodni szerencsés voltam, a mikor alkalmam nyílt megismerkedni a fiumei viszonyokkal, és mondhatom, hogy szükségesnek találom, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom