Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-76
76. országos ülés márczius 3 1879, 325 erővel, hanemha háborúval, mely tömérdek áldozatunkba kerülne, úgy pénzben, mint emberekben, melynek eredménye mindenesetre kétséges és bizonytalan, s melynek következése, a legjobb esetben is, nem lehetne xnás, mint azon viszonynak helyreállítása, mely jelenleg fennáll; ha csak azt nem akarnók, hogy Horvátország nemzedékről nemzedékre egy tátongó sebet képezzen a magyar állam testén. Nem úgy, uraim, nem úgy! Tartsuk fenn épen Szt. István birodalmát, igyekezzünk azon kapcsot, mely közttünk és horvát testvéreink köztt létezik, minél bennsőbbé, minél szilárdabbá tenni. (Helyeslés.) De, hogy ez valósulhasson, az nem csak tőlünk, az leginkább önöktől függ t. horvát atyánkfiai! Azért engedjék meg, hogy most önökhöz forduljak, önökhöz intézzek egy bizodalmas kérést. Ha vannak panaszaik, ha vannak sérelmeik, ám adják elő azokat itt, hol szólani nemcsak joguk van, hanem ha panaszaik vannak egyszersmind képviselői köte'ességük. Ne duzzogjanak, ne panaszkodjanak, ne szidjanak minket, ne gyűlölködjenek oda haza; hanem — ismétlem — ha vannak sérelmeik, terjeszszék elő azokat. Én hiszem, szeretem hinni, hogy a magyar képviselőház, ha sérelmeiket alaposaknak fogja találni, azok orvoslásáról is gondoskodni fog. (Általános helyeslés.) Gondolják meg uraim, hogy törzsrokonaik — nem azokról szólok, a kik az orosz járom alatt nyögnek — hogy fajrokonaik Ausztriában távolról sem birnak azoa jogokkal, melyekkel Horvátország fel van ruházva. Hogy csak egy példát idézzek, de a legbizonyítóbbat, Csehország, mely sokszorta nagyobb Horvátországnál, sokszorta uépesebb, sokszorta gazdagabb s talán nem veszik rósz néven, ha azt mondom, sokszorta fejlettebb: távolról sem bir oly önkormányzattal oda át, minővel Horvátország a magyar korona ótalma alatt, [ügy van!) Csehországnak nincs több joga, mint akármely más korouatartománj-nak az osztrák birodalomban, mint Salzburgnak, Styriának, Karinthiának, Istriának stb., — s van-e úgy biztosítva Csehországban a cseh nemzetiség, a mint biztosítva van a horvát nemzetiség Horvátországban? Fontolják meg ezt jól uraim, és hagyjanak fel az ellenséges indulattal, melyet oda átal sokan táplálnak ellenünk. Gondoljanak a 800 éves történelemre, melyet jó és balsorsban együtt éltünk át egészen 48-ig; gondoljanak vissza a szenvedésekre, melyeket 48 után a viszály, mely közttünk dúlt, mindkettőnkre hárított; gondolják meg, hogy a két nemzet köztti versenygés nem egyikünk vagy másikunknak, hanem az absolutismusnak használna csupán. Gondolják meg mindezt, és állítsuk helyre közös akarattal a baráti viszonyt a két nemzet javára, boldogságára, dicsőségére. (Általános élénk helyeslés.) Zsivkovits János: Legyea a t. képviselő ház meggyőződve, hogy mi horvátok teljes szívből viszonozzuk azon nemes érzelmeket, melyeknek az előttem szólott képviselő ur oly méltó kifejezést adott. (Tetszés.) Higyjék is el az urak, hogy a horvátok nem törekedtek soha, nem törekednek ma sem Szt. István birodalma keretén túlmenni kivánságaikkaí. (Élénk tetszés) Ez idő szerint nem felelhetünk meg: Irányi képviselő ur abbeli felhívásának, hogy a mennyiben sérelmeink vannak, adjuk elő azokat itt e házban. Rövid idő múlva ugyanis egybe fog gyűlni a magyar-horvát országos küldöttség s ott lesz ennek a helye; kormányunknak és a magyar kormánynak amúgy is nehéz helyzetét sérelmeinknek nem a maga idején és helyén való föltárásával nem akarom még nehezebbé tenni, Azon alapos reményt táplálom, hogy a kiegyezési tárgyalások mindkét fél méltányos érdekeinek teljes figyelembe vételével fognak végződni. Nem hagyhatom felelet nélkül azon igen t. képviselő urnak felszólalását, ki tegnapelőtt azt mondta, hogy ám legyen Horvátország független, ám váljék el tőlünk. Akkor nem volt nekem módomban felelni. Most azonban magam is constatálom, hogy azon nézetben nem osztozom (Helyeslés) és csodálkozom is rajta, hogy ilyesmit a magyar képviselőházban magyar államférfiú mondhatott. Csodálkozom azért, mert az ilyen állítás ellentétben áll a magyar állam sarkalatos törvényeivel. Csak nézze meg a t. képviselő ur, mit mond a magyar-horvát-szlavondalmát királynak koronázási esküje, s meg fog győződni arról, hogy ily nyilatkozat azzal nem egyeztethető össze. (Helyeslés) Egyébiránt nem csak azt kell nézni, mit mond valaki, hanem azt is, hogy ki mondja. Az a párt pedig, melynek részéről a t. képviselő ur felszólalt, csakugyan nem kormányképes. (Élénk derültség.) A horvátok a nemsokára egybegyűlendő országos küldöttségben ki fogják fejteni sérelmeiket, elő fogják adni, mi fekszik szivükön s ott remélik panaszaik orvoslását. Ha a magyarok talán belátván annak szükségét, hogy a horvát autonómián tágittassék, ezt kivánni fogják, a horvátok bizonyára nem lesznek ellene. Azonban mindenesetre szorosan fogják magukat tartani a törvényhez, mely a választandó küldöttségnek hatáskörét megszabta, s ahoz fogják magukat tartaui, hogy e törvény keretében érvényesítsék a maguk kívánságait. Egyébiránt a magam részéről pártolom a pénzügyminister indítványát. (Heh/eslés.) Lukács Béla: T. ház! En tisztán pénzügyi szempontból kívánok a kérdéshez szólani s pénzügyi tekintetben akarom röviden megvilágo-