Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-62

(S, OMeágw ülés ftfernár 13. 1879. gg 3-or. Vájjon a t. belügyminister ur, például Kiskun-Félegyházán eszközöltetett-e már orvosi vizsgálatot, hogy tulaj donképen e betegséget megszüntetni mikép lehetne? Avagy ez érdemben hivott-e össze az egészségügyi tanács orvosi értekezletet; és egyáltalában véve, tanulmányoztatott-e azon veszedelem, a mely egy szép magyar város ifjúságának tekintélyes egy részét sirba temette? 4-er. Ha eddig nem történt semmi intézkedés, mivel lehet-e késedelmet igazolni? 5-ör. Fog-e történni azonnal intézkedés ezen halasztást nem tűrő ügyben." Kérem a t. házat, méltóztassék ezen interpellátiómat a belügyminister urnak kiadatni, hogy ő ez érdemben intézkedni méltóztassék. Elnök: Ki fog adatni a belügyminister urnak. Most Csatár képviselő ur meg fogja tenni másik interpellátiój át, melyet az 1878. XXIV. t.-cz. 2. §-ában engedélyezett adómentes pálinkafőzés körül tapasztalt visszaélések megszüntetése tárgyában a pénzügyministerhez intézett. Csatár Zsigmond : T. ház! ügy vagyok meggyőződve, hogy a törvényt azért alkotja meg' az országgyűlés két tényezője, király ő Felsége szentesítésével ellátva, hogy a törvény áldását a nemzet élvezze; ha pedig a törvény sújt és valaki megérdemli, hogy e sujtás reá alkalmaztassék, ám tűrjön és szenvedjen. És mert ez az én meggyőződésem, akkor, midőn azt tapasztalom, hogy a nemzet pénzéből fizetett pénzügyi igazgató urak az 1878: XXIV. t.-cz. 2. §-ában foglalt határozattal ellenkezőt cselekednek, kell, hogy felháborodjék érzületem és kell, hogy a t. ház elé hozzam a dolgot, melyet botránynak nevezek, és akkor, midőn ily hivatást teljesítek, csak arra kérem a t. minister urat és a t. házat, méltóztassék beszédemet és interpellátiómat, a dolog természetéből kifolyólag komolyan meghallgatni. Mert ha akkor, midőn ily dologban felszólalok, csak nevetéssel kell találkoznom, akkor kénytelen az ember egyszer mindenkorra elhallgatni és a többi botrányokat eltűrni. (Halljuk!) T. ház! Az ország több vidékéről kaptam leveleket, melyek azt foglalják magukban, hogy habár az 1878: XXIV. t. ez. 2. §-a világosan elrendeli azt, hogy a kisebb pálinka-kazán tulajdonosok saját maguk termését augusztustól más évi szeptemberig adómentesen kifőzhetik egy heotoliter erejéig, ezzel szemben a pénzügyi igazgatóságok olykép intézkednek, hogy akkor, mikor a czefre megeredt, nem adják ki a bárczákat, a főzési engedélyt, hanem bevárják, mikor a szegény termelő nem győzi a várást és befizeti a bárczáért a pénzt és akkor kegyelemből megengedik neki a főzetést, de akkor már nincs mit főzetnie, mert ha várt volna addig

v akkor a saját anyagszere elromlott volna. És még akkor is, visszaélve a törvény ezen kedvezményével, olykép intézkednek a nagytekintettí és a Baeh-időből átvett és most már átvarázsolt pénzigazgató urak, hogy kegyelmet osztogatnak; Péternek megadják, Pálnak nem. Ez valóságos abnormis állapot, ez oly helyzet, melyet nem lehet kicsinyeim és ezen segíteni kell. Kihez szóljon tehát az a szegény közönség, ha nem a képviselőhöz; és a képviselő kihez, ha nem a képviselőházhoz, hadd tudja meg mindenki szerte e hazában, hogy ily visszaélést tűrni nem lehet, nem szabad. En tudom, hogy némely minister urnak e dolog nem igen tetszik, hogy ezt felhozom, mert nekik minden szabad, a mig ministerek; de gondolják meg, hogy ez örökké tartani nem fog, és ha ministerek nem lesznek, jó lesz, ha lesz képviselő, ki ily visszaélések ellen fel fog szólalni. (Derültség.) Van szerencsém ezek után interpellátiómat felolvasni (olvas): „Interpellatió az 1878-ik évi XXIV. t, ez. 2. §-ában engedélyezett adómentes pálinkafőzés körül tapasztalt pénzügyigazgatósági visszaélések megszüntetése iránt a pénzügyminister úrhoz! Miután a fentidézett törvényezikk 2. §-a megengedi azoknak, kik a szeszes folyadékokkal sem kicsinyben, sem nagyban nem kereskednek, hogy öntermesztette anyagokból, önmaguk és velők egy kenyéren lévő háznépük vagy cselédek részére évenkint (az évet szeptembertől augusztus végéig számítva) legfeljebb 50 fokú pálinkát 1 hectolitert meg nem haladó mennyiségben adómentesen főzhetnek. Miután a törvény rendelkezésével ellenkezőleg a pénzügyi igazgatóságok — ezek között kivált a szegedi — ugy intézkedett, hogy például a csongrádi pálinkaüsttulajdonosoknak az ingyenes öntermesztette anyagokból, november, deczember s január havában meg nem engedte az ingyenes pálinkafőzést és csak akkor engedte meg egy néhány üsttulajdonosokuak, a mikor már tudta, hogy a főzéssel nem várhattak és befizetvén a váltságdíjjat immár nem volt mit főzniök. Miután az ilyen pénzügyigazgatóságok lehetetlenné teszik azt, hogy az ország lakosai a törvény kedvezményében részesülhessenek. Ezek szerint tisztelettel kérdem a. pénzügyminister urat: Van-e tudomása arról, hogy az 1878. évi XXIV. t. ez. 2. §-ában körülirt adómentes pálinkafőzést az ország lakosai nem élvezhetik és pedig azért, mivel a pénzügyigazgatóságok (ezek között kivált a szegedi) november, deczember vagy január havában a saját üstjökön a saját terrocsökből való főzést meg nem engedi, hanem csak késó'bb, midőn a befizetésekből tudomást szerez