Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-73
75. országos ülés február 27. 1879. 267 irányozva a bevétel. A dolog igen egyszerű és a magyarázat közel van. Az 1877-iki és 79-iki évek közt esik a kiegyezés, eredményét épen az ellenzék részéről tegnap négy millióban hallottam feltüntetni. Én azonban nem fogadom el ezen 4 milliót, mert azt az előirányzat nem is ily kerekszámban fejezi ki. Azonban a főtényezők mindenesetre a fogyasztási adók fokozásában vannak, a melyek, mint tudjuk, részben a restitutiónál 1.800,000, részben a szesz- és ezukoradónál kerekszámban átlag 1.700,000 forintnyi emelkedést mutatnak. E két főszámot azonban annak bebizonyítására, hogy mennyiben állanak a t. képviselő ur állításai, szükséges volt felhoznom. Nevezetesen a t. képviselő ur a legfőbb kifogást az egyenes adók előirányzata ellen intézi; és itt igen könnyen járt el, mert nem a 77-iki eredményeket hozta fel, mert azok reá nézve kedvezők nem voltak, a mennyiben eredmény tekintetében akkor több jött be, mint 1879-re előirányozva lón; hanem a 78-iakat vette fel. Ebben igaza van, mert 1878-ban két millióval volt kevesebb az eredmény a pénztári kimutatások szerint, mint az előirányzat a 79-iki költségvetésben. Ennek magyarázatát a t. pénzügyminister ur megadta. A magyarázat ugyanis az, hogy a múlt év végén forgalmi és piaezi nehézségek jöttek közbe, minek következtében az egyenes adók eredményei visszamaradtak, de ez évben már 2 millió, illetőleg 1.500,000—1.700,000 frtnyi összeg jött be, a mi a múlt évben elmaradt. Erre a t. képviselő ur egy szellemes megjegyzést tesz s azt mondja, hogy az évnegyedes kimutatásoknál azt mondják, hogy 1878-ban a harmadik negyed viszszamaradását pótolják a negyedik negyed eredményei ; de azon kilátások, melyekkel minket kecsegtettek, nem valósultak meg, mert a 78. évi harmadik negyed hiányait az 1878. évi negyedik negyed eredményei nem pótolták. Tökéletesen igaza van a t. képviselő urnak, de ezen állítást keresztül vinni az 1879-iki előirányzattal szemben nem lehet, mert itt már tényekkel, nem pedig kilátásokkal állunk szemben. A szeszadóra nézve is azt mondja, hogy nem lehet, — kerekszámban szólva — ezen lVi milliónyi emelkedést várni. Itt már a 77-iki eredményeket veszi fel, mert ez oly fokozódás, a melyre kilátás nincs. Itt ismét a tények besicélnek, mert a múlt évnek három hava 770,000 frtnyi plust mutat fel. Ha tehát három hó ezt mutatja fel, akkor 1.500,000 frt emelkedést egész évre ugyanazon körülmények köztt és ugyanazon hatás alatt egész positivitással lehet felvenni. Nem szándékozom részletesen renectálni a bélyeg és illetékekre vonatkozó megjegyzésre, de a dohányjövedékre tett észrevételeire már kötelességem megjegyzést tennem. A t. képviselő ur itt nem az 1877-iki, nem is az 1878-iki, hanem egyenesen az 1876-iki eredményeket veszi fel és azt mondja, hogy az 1876-iki és az 1879-iki eredmény közt három millió differentia van, és hogy ennyi bevételt reményiem sem lehet. De t. ház, itt is az eredményeket kell tekintetbe venni, mert 1876. és 1879. közt két év van, a melynek eredményeit birjuk. Mit mutatnak ezek? Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a dohányjövedék tiszta eredményét hogy lehet 16V» millióval felvenni, mikor ez 1876-ban csak 137« millió volt? Ugy, t. képviselő ur, hogy 1877-ben 15.900,000, 1878-ban pedig 16.400,000 frt volt a tényleges eredmény, vagyis a mennyi körülbelül előirányozva van. Ez, t. ház, eléggé bizonyítja, hogy mennyiben reális a költségvetésnek ez a része. Az állami jószágokról szólva, azt mondja a t. képviselő ur, hogy nem lehet ennyit előiránvozni, mert 700,000 forinttal több van előirányozva, mint a mennjd e tényleges eredmény 1877-ben volt. Igazsága van a t. képviselő urnak 1877-tel szemben, de 1878-ban a tiszta eredmény már 3.190,000 frt; tehát itt az előirányzat és a múlt évi tényleges eredmény közt nem 700,000, hanem 270,000 frt a különbség, és ha tekintetbe veszszük azt, hogy 1877-től 1879 ig milyen volt az emelkedés : akkor ezen emelkedést, azt hiszem, nagy valószínűséggel lehet felvenni. {Ugy van! a jobboldalon.) Még csak egy előirányzatra nézve vagyok bátor megjegyzést, tenni; (Halljuk!) a képviselő ur megtámadta az államvasutak bevételénél a tiszta eredményt; azt mondja, hogy az 1878-iki eredményt az 1879-ikihez hasonlítva, hogy lehet 3.500,000 frtot felvenni 1879-re, mikor 1878-ban 2,200,000 frt volt a bevétel? Igen! t. képviselő ur, csakhogy vannak tényezők, melyek azt indokolják, és vannak körülmények, a melyek számba veendők. A körülmények, melyek indokolják, a többek közt, hogy a tömösi csatlakozás és a határőrvidéki vasutak bevételei már számba veendők; továbbá, hogy a mint a pénzügyi bizottságot értesítette a közlekedési minister ur, az eredmény nem 2 millió 200, hanem 2 millió 700 ezer frt volt, mely részben máshová fordíttatott, —• annak a bírálata, hogy helyesen történt-e, nem ide tartozik, — hanem ebből a haíárőrvidéki vasutak forgalmi eszközei szereztettek be, s más beruházások történtek. Az eredmény az üzleti költségek levonása után 500,000 frttal több, mint a hogy a pénztári kimutatásokban foglaltatik. Ezek szolgálnak aläjjjául azon előirányzatnak, melyet a pénzügyi bizottság előterjeszt, és azért azt hiszem, hogy ezt humbugnak, irreális 34*
