Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-71
71. országos ülés felirnár 2i. 1879. 185 általam mélyen tisztelt képviselő urak voltak azok, a kik ország-világ előtt fennen hirdették, és a fusió hálójába került nemzetet óva intették, hogy a hazánkra nézve már is oly végzefteljessé vált 67-iki kiegyezés alapján államháztartásunkat rendezni nem lehet, ezt kell megváltoztatni, {Helyeslés a szélső balon) nemzeti bankot, önálló vámterületet, magyar hadsereget kell felállítani, mert különben a legnemesebb hazafiság is hajótörést fog szenvedni a bécsi reactió kőszikláin. {Igaz! Ugy van! a szélső balon) És a szomorú tapasztalat és következmény ismét ezen hazafias ellenzéknek adott igazat, mert a kormány adott ígérete ellenére, az önálló független nemzeti jegybank helyett csinált német- és magyarszövegű bankot nyomató osztrák bankot. Az önálló vámterület helyett felállította a védvámok rendszerét, megtartván a közösügyes vámterületet, felemelte a finánczvámokat, a melyek igaz, hogy néhány millió jövedelmet hoznak az országnak, de általa kiszámíthat!an károkat okozott a nemzetnek. De menjünk tovább, t. ház, és nézzük, vájjon megszavazhatjuk-e a kormánynak költségvetését, külügyi politikáját tekintve. A magyar nemzet mintegy ösztönszerűleg megérezte mindjárt a keleti válság kitörése alkalmával annak veszélyeit, felirataiban kijelölte az utat, a melyen kívánta, hoírv a kormánv haladjon; tüntetett országszerte a muszka horda által jogtalanul megtámadott török testvérnemzet mellett; lelkesülten sürgette felirataiban az a melletti actióba lépést közös ellenségünk: a muszka ellen. És mit tett a kormány? Megszorította a népgyűlések tartását, ad acta tétette a városok, községek és egyes testületeknek actiót sürgető feliratait, kérvényeit, és visszatartotta a nemzetet az actióba lépéstől és az ezen tilalmat meg nem tartó merész, bátor és lelkes honfiakat bebörtönöztette. A kormány eltűrte a Bécsből és Dalmatiából szított mozgalmakat és mindjárt kezdetben kétszínű semlegességet árult el akkor, midőn megtiltotta a török kormány által drága pénzen vásárolt lovaknak az ország határain kivitelét, és a bécsi intés és parancsszóra megengedte, hogy fegyveres orosz csapatok hazánk határain át szállíttassanak; eltűrte a kormány mindezeket, és a mellett elámította a nemzetet azzal a beszéddel, hogy a tőle kívánt 60 milló frtot nem fogja Boszniának és Herczegovinának occupálására fordítani, hanem az ország határának megerősítésére a muszka megtámadtatás ellen. És mit tett a kormány ? Alig, hogy megszavaztatott neki a hitel, feloszlatta az országgyűlést és a nemzet határozott akarata és tiltakozása ellenére az alkotmány valóságos lábbal tapodásával; és bele vitte a magyar nemzetet a török testvérek elleni kalóz-hadjáratba; egyengetvén itt bent a szláv politikának útját. Hogy ily kormány támogatáKÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. III. KÖTET. 1 sára az ezen székeken ülő ellenzék nem vállal; kozhatik, azt mondani is felesleges. Es midőn ezen szent és elengedhetetlen hazafias és szent kötelességet teljesíti az ellenzék, megérdetnli-e azt, hogy a kormány és pártja által ugy tiintettessék fel itt e házban és a sajtóban, mint a mely egyedüli oka hazánk mostani szomorú válságos helyzetének; megérdemli-e azért, mert a leg! újabb álhimi kölcsön megvitatása alkalmával ezen kölcsönt határozottan ellenzé; azt hirdessék róla, hogy ő egyedüli oka annak, hogy a pénzconsortium oly drága kamat és terhes feltételek mellett hajlandó ezen pénzműveletet végrehajtani. Hogy a kormány politikája hová vitt bennünket pénzügyileg? a ministerelnök kénytelen volt beismerni a pénzügyi bizottságban Wahrmann képviselő urnak hozzá intézett kérdésére és a penzügyminister ur is beismerte a maga esposéja alkalmával, hogy ő még nem találta meg Ariadne-fonalát, mely a hazánkat végromlással fenyegető ezen tönkrejutás labirintjából kivezesse; hogy !; az adósságoknak jövőre már 96 millióra növekedett kamatait saját magunk erejéből nem leszünk képesek fizetni, azt a mostani körülmények közti, nem lehet remélni, s én az iránt most kilátást nem nyújthatok, és ha a boszniai occupatióból eredő költségekre további j költség volna szükséges, ezt saját jövedelmeink I bői fizetni képesek nem vagyunk." T. ház! Ha a penzügyminister beismerése I szerint is ide juttatott, bennünket a mostani alkotmányos magyar kormány 4 éves uralma alatt, bizony nem érdemel az meg tőlünk semmi bizalmat és kímélést, ha százezerszer nevez is bennünket Csernátony Lajos ur az „Ellenőr"-ben a múlt hóban országvilággá eresztett czikkeiben, i confusionáriusoknak, kiknek minden ambitiónk ! csak a biísmíigyarkodás képviseleti nap díjazái sának magaslatáig emelkedik". De nevezzen bárminek a kormáíiy és pártja, tetteinkért a felelősséget elvállaljuk isten és ember előtt és nem félünk ama számadás nagy napjának el érkezésétől, midőn a magyar nemzet, mely most a kitörni készülő nagy vihart megelőzni szokott csendességhez hasonló desperatus egykedvűséggel fogadja az adóemelést, a drákói exekutiókat, száz meg száz milliós adósság csinálásokat, érdeke elleni rabló s kalóz-occupáiást, külső veszel3*t, meg nem szavazott pénzek elköl| tését, erőszakoskodást, fondorlatot, elszegényülést s erkölcsi hanyatlást: majd tettre ébred, és számol a hazát és nemzetet veszélybe taszított kormányféríiaival s képviselőikkel. De önöknek is uraim el kell ám vállalni a felelősséget tetteikért s azon szavazataikért, mikkel a haza és nemzet megrontására szolgáló törvényeket megszavazták. Mi küzdeni fogunk elvünk, meggyőződésünk s kötelességünkhöz híven továbbra is az önök 2'.
