Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-70

70. országos Ülés febrnár 24. 1879. 177 még hamarább kiszakította volna a reá érde­metlen nemzet kebeléből. Visszatérve az összehasonlításhoz, a tábla­bírói korszak eltörölte a kiváltságos jogokat, a magyar állam fensőbbségének zászlója alatt egyeztette az összes néperőt, a modern politi­kusok ma is érintetlenül tartják fenn a főrendi­házat avult ódon formájában —• a néperőt össze­tartó korláton rést ütöttek, melyen keresztül a nemzetiségek más irányba kacsintgatva, az állam fennsőségérel meg nem egyező s a magyar állam népének szétbomlásához •vezető igényeket for­málnak. Emlékezzünk vissza a megyéknek határozott magatartására, erélyes felirataira a lengyel kér­désben, hasonlítsuk össze azzal a parlament aggo­dalmas lanyha válaszfeliratát a boszniai kérdés­ben, melyik felel meg inkább a nemzet méltósá­gának, becsületének, érclekének, ez-e, vagy az ? (Elénk helyeslés balfelöl.) Grünvald képviselő ur azt mondotta, a múltban a megyék egy idegen hatalommal har­czolfak, ma már az a hatalom nincs többé ; — az a hatalom meg van ma is; az nem más mint volt Ausztria— a harcz az, amit ma is folytatni kell, érdekeink harcza — meivik rendszer állotta jobban a tüzet, melyik hátrált meg az ütközet­ben s melyik állóit rendületlenül századokon át s nem hátrált egy nyomot sem, az a municipium volt s a melyik még komoly ütközetbe sem bo­csátkozik, az a parlament. (Igaz! bal/elöl.) Nem elmélet, •— tények szólnak itt, a melyek azt bizonyítják, hogy a municipalis korszak nagyobb eredményeket mutatott fel, mint a par­lamentarisos korszak, —- ne vádolják a t. kép­viselő urak semmivel azon kis megyei foszlányt, a mi még fennáll, bajaink miatt, — valamint én sem vádolom a parlamentaris rendszert bajaink miatt; de vádolja, de vádolják önöket a felhozott tények azért, hogy a parlamentari sinus önök által dicsért rendszerének korszakában és méltán ezen összehasonlításból nyert világos felelet — nem követnek, a magyar állam érdekének megfelelő politikát. En nem török pálezát a parlamentáris rend­szer felett, ne törjenek önök se a megyei rend­szer felett, (Helyeslés balfelöl) legalább azon hosszas védelemért, mely lehetővé tette, hogy önök itt felette halálos ítéletet mondjanak. Adják meg önök, a többség, a parlamentnek azt az erőt, a mit a nemzet érdekében a municipalis rend­szer fejtett ki, akkor ám legyen, szakítsák szét, semmisítsék meg ezen kis foszlányt is, mely még ma van, de addig tartsák meg magul egy jövőnek, mert hiszen ily parlamentaris erély mellett rászorulhat a nemzet. így tisztában lévén a fő kérdéssel: (Halljuk!) vájjon helyes politi­kai irány-e az melyen haladunk, tekintsük meg, KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. III. KÖTET. vájjon méltányos-e, igazságos-e az eljárás? (Halljukl) Mellőzném, tisztelt ház, azon kamatnélküli befektetéseket, melyek költségvetésünket milliókkal terhelik, ha horvát testvéreink rokonszenvüket irányunkban, ha máskép nem, bár azzal tanúsí­tanák, hogy kamatkép itt a házban ne építené­nek egy második Bábel-tornyot, szólnának a magyar államhoz a magyar állam nyelvén; mel­lőzném így is, ha a Horvátország iránti kedve­zessél szemben hangosan nem szólnának az erdély részi mulasztások, birjuk ugyan mindenik kor­mánynak számtalanszor tett soha be nem váltott jóakaratú ígéretét, pedig ínég azt sem mondhat­ják, hogy az erdélyrészi képviselők, mióta magyar kormány van, ellenzékeskedéssel zavarták volna a komoly békét és nyugalmas működését, síit ma már, a mint t. Szalay képviseli) is említette elismert tény az, hogy az erdélyrészi képvise­lők kevés kivétellel, a kormánypárton ülnek. Én nem vonom kétségbe, sőt állítom, hogy az ott üb'> képviselőtársaim teljes meggyőződésüket követik; de tisztelt képviselőtársaim sem fogják tagadni, az ide többször beérkezett kérelmekkei szemben azt, hogy hiszen az ő meggyőződéseikkel nagyon sokszor nem egyezik meg választóik nézete. Miért választanak hát kormánypárti képviselőt az erdélyi részek legtöbb kerületeiben, ha benn nem volna ; keresve ilyet, a Királyhágón innen is, — ezen problémának megfejtése épen az erdély­részi függő kérdésekben található, hogy többet ne említsek, — tudva van az, hogy Kis­Küküllőmegye székhelyéül Erzsébetváros van törvényben meghatározva D.-Szent-Mártonnal szemben, I).-Szent-Mártonhoz a hozzá közelebb fekvő két kerület kormánypárti képviselőt válasz­tott , hogy mint ilyeneknek befolyása által czélját elérhesse. (Derültség) Erzsébet város, hogy a maga érdekében a törvényt változatlan fenntarthassa, viszont kormánypárti képviselőt, még pedig befolyásost választott, hogy ennek befolyása által ellensúlyozza a más kettőnek befolyását, (Egy hang a baloldalon: Jókai Mórt! Derültség balfeínl) — ez három egy függő kér­dés miatt, minthogy ilyen függő kérdés több van — természetes, ha ezen függő kérdések számához képest, kétszeresen vagy többszörösen is szapo­rodnak, a kormányt teljes meggyőződésükből követő képviselők, (ügy van! balról.) Ilyen kicsinyes alapelvekből választott kép­viselők téves irányú politikája mellett nem csoda, ha a tért naponta veszítjük lábaink alól; nem csoda, ha a nép csügged, nem bizik senkiben, semmiben, önmagában sem; mert látja, hogy hiába szólt a törvényhozáshoz, a viszonyok miísem változnak, alkotmánya üres fogalom, a parlament nem önt abba erőt. inert ő maga is erőtlen, szer­veiben béna; emészt időt, pénzt, emberi, de a 2S

Next

/
Oldalképek
Tartalom