Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-67

J J4- * 7 ' OM**g«S Ülé8 nyéket és jogokat, és ha igen, úgy a közjogi törvények magyarázatát nem bizhatjuk a parla­menti felelősség korlátain kivül eső hatalomra vagy egyesek befolyására. Ezen kérdés gyökeres megoldására azért fektetek nagy súlyt, mert meg­győződésem, hogy ha a magyar kormány ezt a nemzet szellemében mihamarább megoldani nem fogja, vagyis világosabban szólva, ha nem tudnók ezen kérdés tisztázásával a materialis érdekeknek rendes folyamát és megoldását biztosítani, úgy nagyon tartok tőle, hogy a legmagasabb királyi leirat és az erre következett feliratban észlelhető különbözetek és növekvő aggályok a dynastia legloyalisabb alattvalóit a tétlenség terére kár­hoztatni képesek volnának; úgy hogy egy párt, a politikai életben rövid hónapok múlva már nem az lenne a kérdés, vájjon a ministerelnök nr személye nélkülözhető-e vagy nem, hanem az kend a kérdés: vájjon van-e ez országban egyet­len egy ember, a ki a jó hazafi névre igényt tart és mégis hajlandó lenne ezen materiális öngyilkosságnak meggyőződését, — ezen politikai sequestrumnak a nemzet becsületét alárendelni? [Igaz! ügy van! balfelöl) Én tehát követelem a közjogi törvényünkben körülirt, a paritás elvén nyugvó jogból kifolyólag, az ország közgazdasági érdekeinek ha nem is azonnal korlátlan kielégítését, de legalább a jóindulatnak látszatát, vagyis a magyar közgaz­dasági érdekeknek számbavételét a külfölddel kötendő kereskedelmi szerződéseknél; {Elénk helyeslés bal/elől.) követelem, hogy a közjogi törvény mindenkinek szolgáljon zsinórmértékül s szokják meg ezt tisztelni a legmagasabb körök­ben, hogy állandósága biztosítva legyen a nem­zet kebelében, és azért, mivel én ezt az állam­reorganisatió fő és nélkülözhetetlen kellékeinek tekintem, megmondom egész őszintén, hogy sem udvaroncz, sem ezen urak uszályhordosója nem ieendek, mert meggyőződésem, hogy koronát és országot akkor szolgálom leghüebben és legjob­ban, ha a közjogi törvényt nemcsak tisztelem, de egyszersmind követelem ennek szigorú végre­hajtását, {Helyeslés balfelöl) és azért, mivel igy vagyok meggyőződve, egész nyíltan kijelentem: a jelenlegi kormánytól segélyt nem várhatván, az ország méltóságát újabb megaláztatásoknak alá­rendelni nem akarván, {Elénk helyeslés a balolda­lon és a szélső balon) kívánom, hogy az ország legvitálisabb érdekei szilárdabb politikai kezekre bízassanak, mint a minőkben jelenleg vannak; a miért is a kormány által ajánlott költségvetési előirányzatot még átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el, hanem hozzá­járulok és részemről is ajánlom b. Simonyi Lajos határozati javaslatának elfogadását. {Zajos helyes­lés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! A házban közvetlenül az február 20. 1879. ülés megnyílta előtt elterjedt váratlan hír követ­keztében, Várady Gábor alelnök nr útján szerzett hiteles tudósítás alapján, fájdalmas érzettel telje­sítek egy igen szomorú kötelességet, midőn a t. háznak tudomására hozom, egy a házban, sőt el merem mondani, a hazában köztiszteletben állott képviselőtársunknak, a szepesmegyei, szepes-szom­bati választókerület képviselőjének, Zsedényi Edé­nek mai nap fél tiz órakor történt szomorú halá­lát. {Mozgás.) Zsedényi Ede egy félszázadot meghaladó idő folyama alatt vett részt a közügyek kezelé­sében, részint a törvényhozás terén, részint az általa viselt közhivatalokban. Tagja volt mint Szepesvármegyének követe az 1832/6. ország­gyűlésnek, mely a hazánkban azóta történt refor­moknak első alapját vetette meg. Tagja volt az 1840. és 1843. esztendei országgyűléseknek. 1861 óta folyvást fáradhatlan munkásságú, pártja körében irányadó, de meggyőződésének párttekin­tet nélkül is kifejezést adni szokott tagja volt a háznak. 0 volt az első, ki pénzügyeink állami kezelésének kezdetén, mindjárt észlelte annak hiányait; folytonosan figyelmeztette rájuk a házat, és az állam pénzügyeinek rendezésére való közre­működést, végbetegsége beállásának első pilla­natáig, törvényhozói tevékenységének főtárgyául tűzte ki. Elhunyta nagy veszteség e házra nézve. Emléke sokáig fog élni a hazában. Béke hamvaira! Meg vagyok győződve, hogy a t. ház ezen szomorú haláleseí feletti fájdalmas érzetét jegyző­könyvileg kívánja megörökíteni. {Helyeslés.) A többi részletekről, és az elrendelendő új választásról csak későbben fogok a t. háznak jelentést tenni. Ha a t. háznak tetszik, folytathatjuk a tár­gyalást. (Elénk általános felkiáltások: Tiz percznyi szünetet kérünk!) Tiz perezre az ülést felfüggesztem. {Szünet után.) Elnök: T. ház ! Az ülést ismét megnyitom; folytatjuk a tanácskozást. Gr. Lónyai Menyhért: Azon veszteség, melyről t. elnökünk jelentéséből az imént érte­sültünk, oly mélyen meghatott nemcsak engem, de, nem kételkedem, a ház minden tagját, {Igaz! úgy van!) hogy bátor vagyok a t. házat kérni, méltóztassék azon kegyeletnél fogva, melylyel Zsedényi Ede emléke iránt mindnyájan viselte­tünk, ezen fájdalmas érzés közepette a tanácsko­zást a mai napon felfüggeszteni. (Altalános he­lyeslés.) Elnök: Ha a t. ház jóváhagyja, ezen szo­morú eset folytán a mai ülést befejezzük. Holnap 10 órakor ugyanazon napirenddel, mely a mai napra volt kitűzve, tartunk ülést. (Ás ülés végződik d. e. 11 órakor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom